Hamarosan Magyarországra is menekíthetik az ukrán lovakat a háború elől

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A február 24-én hajnalban indított orosz katonai invázió a humanitárius segélyszervezetek mellett az állatmentőket is azonnal mozgósította. A Qubit másnap már arról számolhatott be, hogy magyarok ezrei szervezik kutyák, macskák, díszmadarak és mindenféle más társállatok evakuálását a megtámadott Ukrajnából. Bár már akkor szó volt róla, forrásaink szerint a haszonállatok kimenekítése végül március második hetében indult meg.

A rideg pásztorkodás hagyományait máig őrző kelet-európai tenyésztői hierarchia élén a lovak állnak. Nem véletlen, hogy elsőként ezeket a négylábú növényevőket kezdték el kimenekíteni Ukrajnából. 

A sort az euromilliós értékű sportlovak nyitották. A nemzetközi díjugratás elitménjei közül a belga melegvérű (BWP) fajtához tartozó Cornet Obolensky és fia, Comme il Faut evakuálása volt az első, amiről hírt adott a szaksajtó. A versenykarrierjük kezdete óta ukrán tulajdonban lévő lovakat a Kijevtől 150 kilométerre délre fekvő istállójukból Lengyelországon keresztül, az észak-németországi Münster városától pár kilométerre található westfáliai ménesközpontba szállították március 9-én. Az akciót Martin Peters, az ismert holland díjugrató vezette, aki saját Facebook-oldalán osztotta meg, hogyan utazott több ezer kilométert az 1999-ben született szürke Cornet és 2005-ben született fia, a pej Comme il Faut. 

Az ausztrál Horse Magazine naprakész információi szerint a két ló összértéke jelenleg meghaladja a 3 millió eurót, pedig nemhogy a 23 éves apa, de a 17 éves fiú is visszavonult már a versenyzéstől.   

Comme il Faut 2021-ben a visszavonulási ceremóniáján Reisenbeckben a vele Európa-bajnokságot nyerő Marcus Ehninggel a nyergébenFotó: FRISO GENTSCH/dpa Picture-Alliance via AFP

Lóhalálában

A Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) február utolsó napján 1 millió svájci frankot különített el szolidaritási alapjából az ukrán lovak és lovasok megsegítésére. Az összeg egy részéből a nyugat-ukrajnai Lvivben ideiglenes bázist hoztak létre a Lengyelországba evakuálandó lovaknak. Az Ukrán Lovas Szövetség (UEF) a Facebook-oldalán tette közzé, hogy az első transzport március 19-én délelőtt érkezett meg ide Kijevből, majd később Odeszából, másnap pedig már el is indultak a lószállítók a lengyelországi befogadóhelyekre.

A nemzetközi szövetség támogatásával létrehozott Help Ukrainian Horses jótékonysági alapítvány munkatársai a Qubitnek azt írták, hogy a több mint 100 ezer egyedet számláló ukrajnai lópopuláció pár ezres – a szigorú EU-s állategészségügyi előírásoknak megfelelően az ismert fertőző betegségek ellen rendszeresen és igazoltan oltott, egészséges – krémjét talán ki lehet menekíteni az országból. Ám a lengyel, a magyar és a román határhoz közeli területeket leszámítva kevés az esély az evakuálásra. „Jelenleg nagyon nehéz pontosan tudni, hogy hány ló van veszélyben, mivel nem mindegyikük van regisztrálva, vagy nem rendelkeznek papírokkal, így sehol sem szerepelnek a szövetségi nyilvántartásban. Létrehoztunk egy teherautóflottát, amely a lengyelországi bázisunkról Ukrajna különböző pontjaira jár, hogy takarmányt és más ellátmányt szállítson, az üres visszfuvarban pedig a kijelölt felvételi pontokon összegyűjtik azokat a lovakat, amelyeket evakuálni lehet. A papírokkal nem rendelkező, nem regisztrált lovak számára számos ideiglenes istállót kínálunk Ukrajna nyugati részén, és az emberek közvetlenül kapcsolatba léphetnek ezekkel a helyekkel, és elvihetik a lovaikat” – vázolták a helyzetet az alapítvány munkatársai.

A harcok által érintett, orosz rakétatámadásoknak és bombázásoknak folyamatosan kitett régiókban kétségbe esésükben egyre többen eresztik szó szerint is szélnek a lovaikat. Úgy, ahogy azt Julia Molokova tette március 5-én feltöltött Facebook-posztja szerint – ő attól rettegett, hogy a telekszomszédok után a kijevi agglomerációban található lovardáját is találat éri.  

Hogy valódi a fenyegetés, azt jól mutatja az a virális Facebook-bejegyzés, amely egy szintén Kijev környéki lovarda és az ott tartott 32 ló pusztulásáról tudósít.

A közösségi médiában az ukrajnai állatok mentésére a határos országok lakói által létrehozott csoportok bejegyzései arról tanúskodnak, hogy hobbihátasok százait próbálják menteni gazdáik – jelenleg azonban csak Lengyelországba és Romániába szállítják azokat. A nemzetközi szövetség közbenjárására a szomszédos országokban nemcsak a lovasok, de az illetékes hatóságok is felkészültek a menekülthullámra.

Lovak menekítése Odeszából RomániábaFotó: Twitter / Four Paws USA

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kérdésünkre küldött válaszlevele szerint 

„Magyarországon keresztül ezidáig még lovak átmenekítésére nem került sor, de a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségén keresztül érkezett érdeklődés a behozatal feltételeiről. Az ilyen szállítmányok érkezésére a záhonyi állategészségügyi határkirendeltség felkészült”.

Társállat vs. haszonállat

A Nébih válaszából az is kiderül, hogy a „magyar-ukrán határszakaszon gyűjtött regisztrációs adatlapok szerint eddig közel 1600 társállatot hoztak magukkal az ukrán menekültek”. Vagyis ennyi kutya és macska került be hivatalosan az országba. 

„A Nébih a háború kirobbanását követő első napokban haladéktalanul biztosította az oltásokhoz szükséges egészségügyi kiskönyveket, mikrochipeket és veszettség vakcinát. Azóta ezeket számos állategészségügyi szolgáltatással foglalkozó cég (például a Zoetis a veszettség vakcinákat, Elanco a mikrochipeket) már ingyenesen biztosítja az oltást végző szakembereknek. A tájékoztatást szolgáló plakátok és szórólapok gyártását a Nébih folyamatosan biztosítja. Záhony és Tiszabecs közúti határátkelőhelyeken 0-24 órában ingyenesen oltják a szakemberek a veszettség ellen oltatlanul érkező társállatokat. A tiszabecsi határátkelőhelyen a 0-24 órás állatorvosi vizsgálati és oltási lehetőség önkéntes szerveződésen alapuló szolgáltató állatorvosok és állatorvostanhallgatók által végzett karitatív tevékenység. A tapasztalatok alapján a többi – például vasúti – határátkelőhelyen keresztül, társállatokkal érkező menekültek megérkezésüket követően azonnal keresik az állategészségügyi szolgáltatásokat. A Fővárosi Állatorvosi Kamara szervezésében az önkéntesen jelentkező budapesti állatorvosi rendelőkben az ukrán menekültek ingyenesen kaphatnak kutyájuk és macskájuk részére mikrochipet és veszettség elleni védőoltást. A résztvevő szervezet listája a maokbudapest.hu oldalon érhető el”.

Átlépés az ukrán határon február 25-énForrás: Facebook

Ugyanakkor a magyar hatóságoknak nincs arról tudomása, hogy a lovakon kívül más nagy testű haszonállatok evakuálása is megkezdődött volna Ukrajnából. Pedig a statisztikák szerint az elsősorban szántóföldi növénytermesztéséről ismert, gabonából exportnagyhatalomnak számító ország több mint 6 millió egyedet számláló sertés- és a folyamatos csökkenés ellenére még mindig több mint 3,5 milliós szarvasmarha-állománya jelentős értéket képvisel. Csakhogy a haszonállat-populáció kimenekítése a háborús pusztításól csaknem lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Már csak azért is, mert „Ukrajnából békeidőben sem lehetséges szarvasmarha és sertés fajok behozatala. A tiltást EU szintű jogszabály határozza meg, tehát nemcsak a magyar, hanem más határszakaszokon sem lehetséges ezen állatfajok EU-ba menekítése” – áll a hatósági válaszban.

A jogszabályi előírások alóli ideiglenes felmentés ugyanis csak a társállatokra vonatkozik, de sem a menhelyi állatok, sem a gazdasági haszonállatok nem kaptak zöld utat. „Ezen esetekben a »békeidős« EU feltételeket kell teljesíteniük az állatszállítmányoknak, amelyek kizárólag az EU által jóváhagyott, állategészségügyi határkirendeltséggel rendelkező határokon tudnak belépni – például Záhony (HU) és Felsőnémeti (SK)” – fogalmaz a Nébih.

Nem véletlen a szigor. Ukrajna ugyanis állategészségügyi szempontból évtizedek óta járványgócpontnak számít. A 2000-es évek közepén Grúziából induló afrikai sertéspestis például bizonyíthatóan az ukrán oldalról került be 2017-ben Kelet-Magyarországra, hogy mára Burgenlandig végigfertőzze az egész vaddisznó-populációt. De hasonló a helyzet a magas patogenitású madárinfluenzával, valamint a lovakat érintő fertőző kevésvérűséggel és nyugat-nílusi lázzal is.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: