A C/2014UN₂₇₁ (másként: Bernardinelli-Bernstein) nevű üstököst tavaly fedezték fel a csillagászok, és már az akkori felvételek alapján is tudni lehetett, hogy igencsak méretes darabról van szó – olyannyira, hogy először nem is üstökösnek, hanem törpebolygónak nézték. Azóta kiderült, hogy valóban üstökösről van szó, ráadásul a legnagyobbról, amit valaha észleltek, a további megfigyelések szempontjából pedig külön jó hír, hogy a Bernardinelli-Bernstein közeledik a Földhöz.

Az még jobb hír, hogy annyira azért nem közelíti meg a bolygót, hogy problémát okozzon: az Oort-felhő irányából érkező üstökös egymillió éve közelít a Nap felé, amikor pedig a leginkább megközelíti, nagyjából olyan távolságra lesz tőle, mint a Szaturnusz. Gary Bernstein, a C/2014UN₂₇₁ egyik felfedezője (és keresztapja) szerint az üstökös hárommillió éve nem járt a Naprendszerben, így a tanulmányozásával a kutatók nem csak az üstökösökről vagy az Oort-felhőről tudhatnak meg többet, hanem a Naprendszer múltjáról és születéséről is.

2031-ben lesz a legközelebb

A Bernardinelli-Bernstein nagyjából ötvenszer akkora, mint egy átlagos üstökös, a szilárd mag átmérője nagyjából 140 kilométeres. David Jewitt, a UCLA csillagásza szerint ez önmagában még nem is lenne egyedülálló az univerzumban: valószínűleg több száz hasonló méretű üstökös található még a Naprendszer távolabbi részein, de ezek túl messze vannak ahhoz, hogy a kutatók megfigyelhessék őket.

Man-To Hui, a Makaói Műszaki Egyetem csillagásza és társai a Hubble felvételei mellett korábbi adatokra is támaszkodhattak: mint kiderült, egy korábbi kutatás már azelőtt rögzítette az üstököst, hogy azt hivatalosan felfedezték volna. A Dark Energy Survey nevű kollaboráció 2014 és 2018 közötti adatai alapján is nyomok követhető az üstökös mozgása, Hui és Jewitt egyebek mellett ezekre támaszkodva számolták ki a Bernardinelli-Bernstein méretét.

Az üstökös várhatóan 2031-ben éri el a perihéliont, vagyis ekkor kerül a legközelebb a Naphoz, mielőtt tovább vonulna hosszú, hárommillió éves elliptikus pályáján, ez azt is jelenti, hogy a kutatók az elkövetkező tíz évben még többet tudhatnak meg a Bernardinelli-Bernsteinről, ezzel pedig a Naprendszer korai történetéről is.

Bár még nagyon messze van a Naptól, az üstökös körül már megkezdődött a kóma formálódása. Az üstökös magjának további felmelegedésével, illetve a közeledésével ezt is jobban meg tudják majd figyelni a csillagászok, így idővel a C/2014UN₂₇₁ összetételéről is több adattal rendelkeznek majd.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar asztrofizikus vezetésével végzett kutatás segít feltárni a sötét energia titkait

Tóth András tudomány 2022. január 25.

A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet kutatója, Kovács András és kollégái megerősítették egy hatalmas, az átlagosnál kevesebb galaxist tartalmazó tér létezését. Az Eridanus csillagkép felé található szupervoid révén megérthetjük az univerzum korai folyamatait és a sötét anyag természetét.

A sötét energia rejtélyére deríthetnek fényt a most felfedezett kozmológiai vakuk

Vajna Tamás tudomány 2018. április 9.

72 titokzatos kozmológiai jelenség volt a 2018-as Európai Csillagászati és Űrkutatási Hét slágertémája. A szupernóvák fényerejével bíró, ám azoknál jóval rövidebb élettartamú felvillanások mibenléte még nem tisztázott, de a feltételezések szerint közük van az univerzum létét és működését alapvetően meghatározó rejtélyes sötét energiához.

Hat éven át készült az univerzum legnagyobb, 10 billió pixeles térképe

Bodnár Zsolt tudomány 2021. január 15.

A több milliárd galaxist tartalmazó, böngészhető, nagyítható kétdimenziós térképet, amelynek összeállításán közel 200 kutató dolgozott, a következő öt évben a világegyetem legpontosabb 3D-s modelljévé igyekeznek alakítani.