Kutyákon is megfigyelhető az öregkori kognitív hanyatlás, és ez segíthet az emberi demenciát kezelő gyógyszer fejlesztésében

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az emberrel való együttélés jelentős hatással van a kutyákra. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói csütörtöki közleményükben azt írják, hogy a családi kutyák életét az utóbbi három évtizedben 3-4 évvel hosszabbította meg az emberi gondoskodás. Emiatt a kutyák száma is megnőtt: egyes becslések szerint a világon egymilliárd, Magyarországon 3 millió kutya élhet, és legalább 14 százalékuk az időskori kognitív hanyatlás tüneteit mutatja. A kutatók szerint „ez a szomorú tény nagyon értékes állatokká tette a kutyákat az öregedéssel foglalkozó kutatók számára is. A laboratóriumi állatkísérletekben használt egereknél, patkányoknál és más fajoknál ugyanis természetes módon nem alakul ki időskori kognitív hanyatlás, ezért kevéssé alkalmasak arra, hogy a demencia kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszenek ki a segítségükkel”.

Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője szerint „a kutyák megoldást jelentenének erre a problémára. A hatékony gyógyszerek nem csak az embereknek, hanem a kutyáknak is segítenének, hiszen több millió állat szenvedését előzhetnék meg vagy csökkenthetnék. Ehhez azonban meg kell ismernünk molekuláris szinten is, hogyan öregednek a kutyák”.

Ennek a folyamatnak az egyik állomása a Kubinyi és munkatársainak a GeroScience folyóiratban március közepén közzétett tanulmánya, amelyben azt vizsgálták, vannak-e életkorral összefüggő mintázatok a kutyaagy homloklebenyében működő gének kifejeződésében, szakszóval génexpressziójában.

Fiatal és idős magyar vizslaForrás: Czeibert&Kubinyi

A kutatók hat fiatal (1-4 éves) és hét idős (14-17 éves), középtermetű, különböző fajtájú és keverék kutya genetikai mintáit elemezték. A bioinformatikai vizsgálatok során kiderült, hogy a körülbelül húszezer génnel rendelkező kutyák homloklebenyében tizenhatezer gén aktív, és ez az aktivitás az idős és a fiatal korcsoport esetén világosan elkülönült. A közlemény szerint mintegy 3436 gén mintegy fele kevésbé, a másik felük aktívabban működött a két korcsoportban. Sándor Sára, az ELTE Kutya Agy- és Szövetbank labor- és kutatási menedzsere, a közlemény egyik vezető szerzője szerint például „a sejtek osztódását gátló, ezért tumorellenes hatású CDKN2A gén 3,6-szor aktívabb volt az idősebb állatokban. Ez az emberekben is megfigyelhető változás arra utalhat, hogy jóval több idősebb korban az olyan sejt, melyet ki kell iktatni, mert elöregedett és rákos sejtté alakulhatna.” 

Az időskorban legaktívabbá váló gének az immunrendszer és az idegrendszer szabályozásában vesznek részt. „Szintén nagyon sokat változik az öregedés során a génaktivitást szabályozó gének működése. Ezekkel a génekkel már korábban is találkoztunk, amikor matuzsálem korú, 22 évnél is idősebb kutyákat vizsgáltunk. Valószínűleg fontos szerepet játszanak az öregedési folyamatok irányításában" – tette hozzá Jónás Dávid bioinformatikus, a kutatás másik vezető szerzője.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: