Az ölelés növeli a nők stressztűrő képességét, a férfiakét viszont nem

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Hiánypótló ölelésügyi cikk jelent meg nemrégiben a PLOS One című tudományos folyóiratban: amint a kutatók is felhívták rá a figyelmet, a stressz a hétköznapi élet része, ráadásul komoly egészségügyi kockázatot is jelent, ezért minden alkalmat meg kell ragadni a csökkentésére. Ennek számos módja van, az egyik pedig éppen az ölelés, ennek a gyógyhatását vizsgálták a kísérletben résztvevő 76 önkéntesen.

Az érintés vagy ölelés pozitív hatásai jól dokumentáltak, a járvány miatti lezárások idején éppen emiatt panaszkodtak sokan a bőréhség érzésére, amikor hiányzott nekik embertársaik érintése – olyannyira, hogy sokan a szigorú karantén szabályait megszegve stikában kilopóztak ölelkezni. 

Az ölelés hatására csökken a vérnyomás, az idegrendszer lelassul, a pulzus is mérséklődik, és a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintje is csökkennésnek indul. 

Nőknél működik, férfiaknál nem

Julian Packheiser, a mostani tanulmány vezető szerzője szerint ez preventív módon is működik: ha csökken a kortizolszint, az ember könnyebben kezeli a várható stresszes szituációkat. Ennek a hipotézisnek a tesztelésére a kutatók a 76 önkéntestől azt kérték, hogy öleljék át a partnerüket, majd szándékosan stressznek vetették alá őket. Az eredményeket aztán összehasonlították a megölelt és az öleletlen alanyoknál, és arra jutottak, hogy azok, akik egy öleléssel kezdték a napot, jobban viselik a stresszt is. 

Legalábbis akkor, ha nők. A kutatás szerint az ölelés kettős funkciót tölt be: egyrészt a hatására csökken az egyén kortizolszintje, másfelől a támogatottság érzésével tölti el az illetőt, ezzel is segíti a stresszhelyzet elhárításában. 

A kutatók szerint talán épp a szociális faktor miatt történhetett meg, hogy a kísérletben szereplő emberek közül a férfiaknál nem figyeltek meg hasonló rakciókat az ölelés után, de elképzelhető az is, hogy a férfiak bőre másként reagál, más reakciókat vált ki a bolygóidegben, ezért más vagy csekélyebb hormonválaszt is vált ki.

Packheiser szerint az is elképzelhető, hogy a férfiak esetében is megfigyelhető a nőkéhez hasonlító válasz, csak épp nekik nem sikerült megfigyelniük. Kory Floyd, az Arizonai Egyetem kommunkációprofesszora szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindenki máshogy kommunikál, így elképzelhető az is, hogy a társadalmi tabu vagy megszokások mellett („a férfiak nem ölelkeznek”) a kísérlet résztvevői között több olyan férfi akadt, aki egyszerűen nem szeret ölelkezni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: