Mennyire vagyok védett a most terjedő vírusvariánsok ellen, ha már elkaptam az omikront?
Miután közel másfél hónapon át folyamatosan csökkent a Magyarországon regisztrált covidos fertőzések száma, nemrég ismét emelkedni kezdtek a hazai esetszámok, amelyek a jelenlegi állás szerint néhány héttel követik a több nyugat-európai országban, köztük Ausztriában, Németországban, és az Egyesült Királyságban tapasztalt növekedést.
A brit egészségügyi biztonsági hivatal (UKHSA) még pénteken hívta fel arra a figyelmet, hogy az omikron BA.4 és BA.5 variánsai már az új angliai covidos fertőzések több mint felét teszik ki, és részben ezek a változatok okozzák a brit és más európai esetszámok növekedését. A legújabb számításaik szerint a BA.5 variáns 35 százalékkal, míg a BA.4 19 százalékkal gyorsabban terjed az omikron korábbi, BA.2 variánsánál, és ez alapján a BA.5 válhat a domináns vírusvariánssá az Egyesült Királyságban. Arra viszont nem találtak bizonyítékot, hogy a BA.4 és BA.5 a korábbiaknál súlyosabb megbetegedést okoznának.
A BA.4 és BA.5 variánsokat először április elején azonosították dél-afrikai kutatók, és az azóta lefolytatott vizsgálatoknak hála már egyre többet tudunk arról, hogy az oltások és korábbi fertőzések milyen védettséget biztosítanak ezen új variánsok ellen. Ugyanakkor több, nemrég vezető tudományos folyóiratokban megjelent tanulmány is fontos kérdéseket vetett fel arról, hogy egy korábbi covidos fertőzés meghatározhatja-e egy későbbi fertőzés után kialakuló védettség mértékét, vagy hogy mennyire lesznek hatásosak az omikronspecifikus védőoltások az újabb variánsok ellen.
A BA.4 és BA.5 minden korábbinál jobban kikerüli a neutralizáló antitesteket
Az elmúlt hetekben közzétett eredmények szerint a BA.4 és BA.5 még az omikron első változatainál is jobban képes kikerülni az újrafertőződés vagy megbetegedés elleni védelmet, amelyet az oltás vagy egy korábbi fertőzés biztosít, de az új variánsok nem tudják jelentős mértékben kijátszani az oltások vagy fertőzés hatására létrejövő, az adaptív immunrendszer T-sejtjei által a súlyos megbetegedés ellen biztosított tartós védettséget.
Ezt bizonyítja, hogy az esetszámok növekedése a UKHSA adatai szerint nem jár együtt a nagyon súlyos, intenzívosztályi kezelést igénylő megbetegedések és a halálozások növekedésével, így az egészségügyi biztonsági hivatal kutatói továbbra is az oltások és az emlékeztető vakcinák felvételét javasolják mindenkinek. Egy június közepén, a New England Journal of Medicine című folyóiratban közölt katari kutatás eredményei is alátámasztják ezt: a kutatók arra jutottak, hogy három Pfizer-BioNTech mRNS-oltás (BNT162b2) 52 százalékos védelmet biztosít a tünetes BA.2 omikron megbetegedés ellen, míg egy korábbi fertőzés és három mRNS-oltás 77 százalékos védelemmel jár. Emellett azt találták, hogy mind egy korábbi fertőzés, mind az mRNS-oltás, illetve a kettő keveréke is 70 százalék feletti védelmet biztosít súlyos vagy végzetes kimenetelű BA.2 omikron által okozott megbetegedés ellen – a Moderna mRNS-oltása mindkét esetben a Pfizeréhez hasonlóan teljesített a szakemberek szerint.
Egy június 22-én közölt tanulmányban 27, korábban fertőzésen át nem esett, de három Pfizer-vakcinával oltott, illetve ugyanennyi olyan embert vizsgáltak, aki egy hónappal korábban átesett BA.1 vagy BA.2 omikron fertőzésen. Két héttel a harmadik mRNS booster beadása után az antitestek vírusneutralizációs képességét mutató érték a következőképpen alakult: a vuhani variáns ellen 5783, a BA.1 és BA.2 ellen 900, illetve 829, a BA.4 és BA.5 ellen viszont csupán 275 volt. Tehát a BA.4 és BA.5 esetén 21-szer alacsonyabb antitest-neutralizációt mértek a kutatók, mint a koronavírus eredeti változatával szemben. Az omikron korábbi, BA.1 és BA.2 változataival fertőzöttek körében 11 050 volt a neutralizációs érték a vuhani variáns ellen, 1740 a BA.1, 1910 a BA.2 ellen, valamint 590 a BA.4 és BA.5 ellen. Ebben az esetben a vuhani variánssal összehasonlítva 18,7-szeres csökkenést figyeltek meg.
A kutatók szerint eredményeik azt mutatják, hogy a BA.4 és BA.5 jelentősen kikerüli az oltások és a korábbi fertőzés által indukált neutralizáló antitesteket, és ennek a mértéke nagyobb, mint a BA.1 és BA.2 omikron esetén. Emiatt úgy látják, hogy az omikron variáns evolúciója eddig a növekvő neutralizáció kikerülésének irányába mutatott. Ez egybevág azzal, amit japán kutatók május végén közöltek a bioRxiv-ra feltett, így szakmai lektoráláson még át nem esett tanulmányukban, vagyis hogy a BA.1-gyel és BA.2-vel való fertőződéssel létrejövő neutralizáló antitestválasz kevésbé hatásos a BA.4 és BA.5 ellen.
Gyengébb-e a védettség az omikronnal szemben, ha már korábban voltam covidos?
Egy brit szakemberek által végzett, május 25-én bemutatott kutatás azt mutatta, hogy az oltás által indukált neutralizáló antitestválasz hatásosabb a BA.4 és BA.5 ellen, mint a korábbi oltás nélküli, BA.1 és BA.2 fertőzés által kiváltott válasz. A kutatók szerint az oltottak és az omikronnal korábban fertőzöttek körében széleskörű neutralizációs válasz jön létre, amely az új variánsok ellen is hatásosnak bizonyult kísérleteikben.
Egy, a Science folyóiratban két hete közölt tanulmány vitatja ezt. A nagy mintás tanulmány legnagyobb vihart kavaró állítása arra vonatkozott, hogy a három mRNS-oltásban részesült embereknél egy korábbi, az alfa variáns (B.1.1.7) által okozott fertőzés kevésbé hatásos antitestválaszt eredményez az omikron (BA.1) ellen. A szerzők szerint ez egy olyan jelenségre utalhat, amit az immunológiában imprintingnek, vagy „original antigenic sin”-nek neveznek, és amit korábban influenzánál és más vírusoknál is leírtak. A fogalom azt takarja, hogy a kórokozónak való első kitettség határozza meg a későbbi memória B-sejtes immunválaszt, és ez azt is befolyásolja, hogy a B-sejtek és az antitestválasz hogyan reagál a kórokozó újabb variánsaival való fertőződésre. Lényegében tehát a kórokozó elleni első immunválasz imprinting esetén köti a másodikat, így potenciálisan megakadályozza a hatásosabb reakciót egy újabb fertőzés esetén.
A következtetésekkel egyetért a kutatásban szerepet nem vállaló Kristian Andersen amerikai virológus is, aki a Scripps Research orvosi kutatóintézet immunológiai és mikrobiológiai tanszékének kutatója, és laborjában fertőző betegségek genomikai módszerekkel való követésén dolgozik kollégáival. Andersen átfogónak és fontosnak nevezte az eredményeket, és úgy véli, hogy az imprintinggel foglalkozni kell a jövőben, többek között az oltási stratégiák szempontjából is. Ezt alátámasztja egy, a rangos Cell folyóiratban még márciusban közölt kutatás is. Ebben szakemberek az imprinting jeleire bukkantak, amikor azt tapasztalták, hogy korábbi két mRNS-oltás után, alfa vagy delta variánsokkal való fertőződés esetén az antitestválasz elsősorban a vuhani variánst célozta, és ehhez képest kevésbé a fertőzést okozó variánst. Egy június elején közölt svéd tanulmány pedig azt tárta fel, hogy a korábban fertőzésen nem átesett, de három oltással rendelkező embereknél az omikronos fertőzés jelentősen magasabb antitestválaszhoz vezet, mint azoknál, akik korábbi variánsokkal fertőződtek meg. Fontos ugyanakkor, hogy a kutatók a T-sejtes válasz esetén már nem tapasztaltak eltéréseket. A Science-ben megjelent tanulmány egyik szerzője, Ash Otter szerint az imprinting jelensége magyarázhatja ezeket a megfigyeléseket.
Francois Balloux, a University College London Genetikai Intézetének vezetője és a fertőző betegségeket genomikai módszerekkel vizsgáló kutató Twitteren megosztott véleménye szerint a Science-ben közölt eredmények ellentmondanak korábbi vizsgálatoknak, köztük a korábban említett katari, illetve brit kutatók által végzetteknek, és Balloux szerint a valóságnak is, hiszen a korábbi omikronhullámok (BA.1 és BA.2) visszahúzódtak, amire az egyetlen magyarázat szerinte az, hogy a lakosság védettséget szerzett ellenük. Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetemen vírusos fertőzések immunológiájával foglalkozó kutató szerint a jelenséget akár az is magyarázhatja, hogy a járvány eleji fertőzéssel és oltásokkal rendelkező embereknél gyengébb volt az omikron replikációja, és így az új immunválasz is gyengébb volt ellene, ami kisebb antitest-neutralizációt eredményezett, tehát a korai covidfertőzés az ő esetükben akár jól is jöhetett az omikron ellen. Hensley szerint a vitát csak további hasonló omikronos vizsgálatokkal lehet lezárni.
Mennyire véd az omikron ellen tervezett oltás a BA.4 és BA.5 ellen?
Egy június közepén, a Nature-ben publikált kutatás azt mutatta, hogy a BA.4 és BA.5 esetén erősebb neutralizáció-kikerülés jelentkezik, mint a BA.2-nél, még oltás utáni BA.1-fertőzésen átesett emberekből származó plazma esetén is. A kutatók szerint ez az omikron ellen tervezett oltásokra is kihathat, mégpedig úgy, hogy azok nem adnak olyan széleskörű védelmet az omikron újabb variánsai ellen, mint amilyenre korábban számítani lehetett.
A Moderna biotechnológiai vállalat néhány nappal a Nature-tanulmány megjelenése után tette közzé az mRNA-1273.214 kódjelű, a BA.4 és BA.5 variánsokkal szembeni kísérleti oltásának klinikai eredményeit. Ez egy úgynevezett kétkomponensű (bivalent) vakcina, amely 25-25 mikrogrammnyi hatóanyagot tartalmaz az eredeti vuhani variánssal szemben kifejlesztett mRNA-1273-ból, valamint a BA.1 omikronspecifikus mRNS-ből. Az azóta a medRxiv-re preprintként is feltöltött eredmények alapján ez a kétkomponensű vakcina hatásos neutralizációs antitestválaszt vált ki az omikron BA.4 és BA.5 variánsaival, illetve minden korábbi covidvariánssal szemben.
Az mRNA-1273.214-nél BA.4 és BA.5 esetén az alapszinthez képest 5,4-szer nagyobb neutralizációt mértek a szakemberek egy hónappal az oltás beadása után, ugyanakkor a neutralizáció mérőszáma háromszor alacsonyabb volt (941 vs. 2372), mint amit az omikronspecifikus oltás a BA.1 ellen produkált. A Moderna az eredmények tükrében ezt az oltást választotta az elsődleges őszi emlékeztetőoltás-jelöltjének. Amint a vállalat vezérigazgatója, Stephane Bancel a Reutersnek elmondta, az új oltóanyag augusztusban szállításra kész lesz, és még június végén beadnak a hatóságoknak minden olyan adatot, amely szükséges az engedélyezéséhez. Bancel szerint az oltóanyag jelenleg is készül, így az egyetlen akadályt a hatósági döntésre való várakozás jelentheti.
A Moderna után szombaton a Pfizer-BioNTech is kiadta saját, az omikronhoz adaptált oltásainak klinikai eredményeit. Az egyik egy egykomponensű, omikronspecifikus booster, a másik pedig a Modernáéhoz hasonlóan kétkomponensű vakcina, amely a vuhani vírus és az omikron tüskefehérjéjét kódoló mRNS-t tartalmazza. Előbbi negyedik boosterként beadva 13,5–19,6-szorosára növelte a neutralizáció szintjét a BA.1 omikron ellen, utóbbi pedig 9,1–10,9-szeresére, attól függően, hogy 60 vagy 30 mikrogramm hatóanyagot tartalmaztak. A Pfizer-BioNTech szerint az oltások a BA.4-et és BA.5-öt is neutralizálják, de 3-szor gyengébb hatásossággal. A Pfizer-BioNTech az oltásokat 56 éves vagy idősebb önkénteseken tesztelte, és folyamatban van az eredményeik megosztása az amerikai és európai hatóságokkal. Összességében tehát az ősz elején valószínűleg elérhetővé válnak mind a Pfizer, mind a Moderna omikron ellen tervezett oltásai, melyek képesek a BA.4 és BA.5 hatásos – ugyanakkor az omikron eredeti variánsához képest gyengébb – neutralizálására.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
