Bár az utóbbi időben kevesebb szó esik róla, a koronavírus nem tűnt el, sőt az Egyesült Királyságban, Írországban, Görögországban, Cipruson, Franciaországban, Olaszországban és Németországban is elkezdtek rohamosan felfelé kúszni a fertőzésszámok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai vezetője, Hans Kluge szerint ezt többek között amiatt érzékelik legalább 18 európai országban, mert „brutálisan gyorsan, túl sokról túl kevésre apasztották le a korlátozásokat”. Magyarország sem kivétel: az elmúlt napokban növekedtek az esetszámok, az összhalálozás pedig átlépte a 45 ezer főt.

Az esetszámok növekedésének másik oka az oltások nyújtotta immunitás elhalványulásában, valamint az omikron BA.2-es alvariánsában keresendő, amely a 2021 novemberében megjelent és gyorsan globális terjedésnek induló BA.1-es változatnál is fertőzőképesebb, vélhetően rövidebb lappangási idejének, nem pedig az immunválasz jobb kikerülésének köszönhetően.

A Qubitnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem kutatója elmondta, hogy az újabb hullám küszöbén fontos a veszélyeztetett korosztályú és egészségügyi állapotú emberek magas szintű védettségének fenntartása a negyedik oltással, ugyanakkor a specifikusan a koronavírus omikron variánsát célzó vakcináknak egyelőre nem látja szükségét. A virológus szerint a járvány újabb felfutása esetén az oltások mellett a beltéri maszkviselés is fontos eszköz a vírus továbbadásának csökkentésére.

Hans Kluge a növekvő európai esetszámok ellenére optimistán nyilatkozott: a tavaszi, melegedő időjárás nem kedvez a vírusnak, megritkulnak a beltéri összejövetelek, és az európai országok lakosságának nagy része már rendelkezik valamiféle védettséggel, vagy oltás, vagy korábbi fertőzés formájában. Ennek ellenére érdemes ránézni, hogyan alakulnak a jelenlegi járványtrendek, és hogyan készüljünk a nyárra.

Európa elengedte a járványt, miközben jön a BA.2

A koronavírusos esetek az európai térségben több mint egy hónapja tartó csökkenés után indultak el újra felfelé, és úgy tűnik, az egyes országok kormányzatai, amelyek többsége a tél végével egy csapásra elengedte a legtöbb korlátozást, egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a járványintézkedések terén. A WHO vezetője múlt kedden úgy nyilatkozott, a megelőző hét napban több mint 5,1 millió új fertőzést és 12 496 halálesetet dokumentáltak az európai térségben, és ezeket az új esetszámokat részben már a BA.2 alvariáns számlájára írják.

Miután a francia kormány március 14-én a legtöbb korlátozó intézkedést feloldotta, több mint harmadával nőtt az új covidos esetek száma. Németországban március 25-én közel 300 ezer fertőzést detektáltak egyetlen nap alatt, és a Robert Koch Intézet múlt heti jelentése szerint az országban 1,5-2,7 millió között mozog a koronavírus-fertőzöttek száma, bár érzékelhető egy lassú trendfordulás. Ezzel párhuzamosan Berlin szövetségi szinten nem hosszabbította meg a másfél héttel ezelőtt lejáró korlátozásokat, bár számos német tartományban maradtak érvényben védőintézkedések.

Olaszországban a kormány március 18-án döntött úgy, hogy a növekvő esetszámok ellenére május elsejéig kivezeti a legtöbb korlátozást, bár addig is érvényben marad például a beltéri maszkviselés. Az Egyesült Királyságban pedig, ahol március közepén hozzávetőleg minden huszadik ember fertőzött lehetett, több mint egy hete törölték el a nemzetközi utazásra vonatkozó szigorítások utolsó mohikánját. A szomszédos Ausztriában március 23-án több mint 52 ezer új esetet jelentettek, és a növekvő esetszámok hatására az osztrák kormány a múlt hétvégén bejelentette, visszahozza a beltéri FFP2-es maszkviselést, és javasolja a munkáltatóknak a home office újbóli bevezetését.

Keleten a helyzet tarthatatlan: recseg-ropog a kínai zérócovid-politika

Már a járvány legelejétől fogva egészen más stratégiát követ Kína, habár az omikron felfutásával kérdésessé válik, mennyire tartható ez az irányvonal. A zérócovid-politika tulajdonképpen a tömeges tesztelésen és a rendkívül szigorú karanténon alapul, vagyis egész városok lakosságának tiltják meg lakóhelyük elhagyását a hatóságok, amíg vagy a karanténban, vagy kontaktuskutatással minden egyes új esetet meg nem találnak. Az omikron felfutásával hétfőtől kilenc napra, két szakaszban teljesen lezárják a 25 milliós Sanghajt; március közepén egy teljes tartomány, az északkeleti, Hongkonggal határos, 51 millió lakosú Csilin került karanténba; továbbá egy hétre lezárták a 17 milliós, fontos technológiai központnak számító Sencsent is. Múlt héten azonban Hszi Csin-ping kínai elnök a járvány több mint két éve alatt először ismerte el, hogy a zérócovid-politika terhet ró az országra, és Kínának „minimális költséggel a maximális hatást” kellene elérnie a vírus kordában tartásakor.

A vírus egyébként nagy valószínűséggel Hongkongból terjedt át Kínára, ahol az omikron BA.2 alvariánsa okoz teljes káoszt. A Hong Kong Free Press nevű lap elemzése szerint március elején, a napi fertőzésszámok csúcsán 100 ezer hongkongi lakosra 900 eset jutott. Ez kiugróan magas szám: a járvány eddigi tetőpontjának számító januári esetben, New Yorkban 500-nál állt ez a mutató. A halálozások száma ugyancsak lesújtó a megapoliszban: miközben korábban összesen 212-en vesztették életüket Hongkongban a koronavírus miatt, az elmúlt néhány hétben ennél naponta többet jelentenek a hatóságok. Szakértők szerint az áll az aggasztó adatok hátterében, hogy Hongkongban a legmagasabb halálozási kockázatnak kitett 80 év feletti korosztály 66 százaléka oltatlan volt, amikor az omikron elkezdett terjedni, és mindössze kevesebb mint 20 százalékuk kapta meg harmadik oltását.

Csang Ven-hong, Kína egyik vezető koronavírus-szakértője pedig arra figyelmeztetett, hogy a Hongkongot letaroló BA.2 variáns immár Kínában is jelen van, és az ország egészségügyi rendszere összeomolhat, ha a kínai vezetés úgy dönt, teljesen megnyitja a határokat. Amellett, hogy a 80 év feletti korosztályban Kínában is majdnem 40 százalék az oltatlanok aránya, a halálozási adatokat az is növeli, hogy Peking nem volt hajlandó beengedni az országba az mRNS-alapú vakcinákat, helyettük saját fejlesztésű, hagyományos technológiájú oltásait (Sinovac, Sinopharm) használta a lakosság átoltására. Mára azonban világossá vált, hogy ezeknek az oltásoknak alacsonyabb a hatásossága például a Pfizer vagy a Moderna vakcinájához képest.

Már megint egy újabb variáns?

Annak ellenére, hogy a BA.2 terjedése újabb járványhullámhoz vezet, egy, a Lancet orvosi folyóiratban március 16-án megjelent brit tanulmány reményt adhat arra, hogy ez már nem lesz annyira súlyos, mint a korábbiak. A kutatók a BA.2-től klinikai lefolyását és súlyosságát tekintve jelentősen nem különböző BA.1 omikron által okozott megbetegedések súlyosságát hasonlították össze az eddigi leghalálosabb, delta variáns által kiváltottal. Arra jutottak, hogy az omikronnal fertőzöttek 59 százalékkal kisebb eséllyel igényelnek kórházi kezelést, míg az elhalálozás kockázata 69 százalékkal alacsonyabb náluk a deltához képest. Mivel a vizsgálat figyelembe vette az oltásokból és a korábbi fertőzésből származó védettséget is, Meaghan Kall brit epidemiológus szerint ez azt jelenti, hogy az omikron a deltánál önmagában is enyhébb megbetegedést okoz. Emellett a kutatás az oltások omikron elleni hatásosságát is vizsgálta, és a korábbi eredményekkel összhangban azt találta, hogy az AstraZeneca vagy az mRNS-alapú vakcinák két dózisával, plusz egy harmadik mRNS oltással rendelkezők továbbra is nagyon magas, 70 százalék feletti védelemre számíthatnak a súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedés ellen.

Az elmúlt időszakban nem csak az omikron, hanem az omikron és a delta variánsok kombinációja, a médiában „deltakron” néven befutott variáns is aggodalmat keltett. Bár a deltakronról először januárban jelentek meg hírek, ezek alaptalannak bizonyultak – mint kiderült, csupán laboratóriumi szennyeződés történhetett egy, a Ciprusi Egyetemen végzett vírusgenom-szekvenálás során. Azóta viszont Franciaországban, Dániában, Hollandiában, Németországban és az Egyesült Államokban is azonosítottak delta és omikron szekvenciákból összetevődő, igazoltan rekombináns, hivatalosan AY.4/BA.1 jelzésű vírusokat. A New York Times által megkérdezett kutatók szerint a rekombináns variáns – a BA.2-vel ellentétben – viszont nem mutatja exponenciális terjedés jelét. Emellett a deltakron tüskefehérjéje szinte teljesen megegyezik az omikronéval, míg genomjának többi része a delta variánstól ered. Ez azt jelenti, hogy az omikron elleni, oltások vagy korábbi fertőzés révén létrejött védettség ugyanúgy működik a deltakron ellen is.

Az európai járványügyi központ (ECDC) igazgatója, Andrea Ammon, az Európai Parlamentben március 22-én tartott meghallgatásán elmondta, érdemes újabb variánsok felbukkanásával számolni, és a covid időnként képes lesz majd a jövőben is jelentősen leterhelni az egészségügyi rendszereket. Ezért szerinte fontos időben azonosítani az új variánsok kialakulását, és követni a vírus fertőzőképességében, az általa okozott megbetegedés súlyosságában, valamint az immunválasz kikerülésében mutatott változásait.

A jó hír, hogy a súlyos megbetegedés ellen magas fokú védelmet biztosító oltások, és az egyre jobb kezelési opciók miatt valószínűtlen, hogy a következő években újra a 2020-ashoz vagy 2021-eshez hasonló helyzetet okozzon a covid.

Jó, de most kell vagy nem kell a negyedik oltás?

Az oltásoknak, a járvány során kialakult immunitásnak és az enyhébb megbetegedést okozó omikron variánsnak köszönhetően a koronavírus-fertőzés kockázata 2022 márciusában, a legtöbb Angliában élő embernél alacsonyabb volt, mint a szezonális influenzával való fertőzésé – írja elemzésében a Financial Times. Utóbbi halálozási rátája a fertőzöttek körében Angliában hozzávetőleg 0,04 százalék, amelynél a járvány során most először lett alacsonyabb a covid halálozási rátája. Összehasonlításképp, a koronavírus első angliai hulláma során ez 0,73–1,18 százalék körül alakult, ami a szezonális influenzáénak közel húszszorosa.

Bár ez jól jelzi, hogy a társadalom túlnyomó többségénél az a legfontosabb, hogy felvegye az első három oltást, egyre több országban van lehetőség a negyedik beadatására is. Kemenesi Gábor a Qubitnek elmondta, hogy ez „az aktuálisan érkező újabb és újabb tudományos eredmények tükrében értékelendő. Jelen pillanatban több ország is elkezdte a veszélyeztetettnek számító korosztály számára ajánlani, 60-70 év felettieknek (országa válogatja, melyik). Nagyon fontos továbbá az egészségügyi állapot miatt kockázati csoportba tartozók számára is”. A kutató azonban azt is hozzátette, hogy „ebből még felesleges hosszú távú következtetést levonni a vakcináció gyakoriságára, ugyanis azt minden esetben a külső környezet kihívásai is meghatározzák. Amíg egymástól függetlenül, nehezen kiszámítható módon jelennek meg új variánsok és érkezhetnek hullámok, indokolt a veszélyeztetett populáció fokozott védelmi szintjének fenntartása”.

Március közepén a Pfizer és a Moderna is kérvényezte az Egyesült Államok gyógyszerfelügyeleti hivatalánál (FDA) a negyedik oltás (második booster) vészhelyzeti engedélyezését a vállalatok eredeti mRNS vakcinájával. A Pfizer 65 év felettiek esetén szeretne erre engedélyt kapni, a Moderna pedig minden 18 évnél idősebb felnőttnél, hogy a nagyobb covidkockázattal rendelkezők életkortól függetlenül hozzá tudjanak jutni egy újabb megerősítő oltáshoz. Annak ellenére, hogy a legtöbb embernek már három mRNS oltás jelentős védelmet biztosít a kórházba kerülés ellen, az év elején Izraelben végzett vizsgálatok arra utaltak, hogy a negyedik oltás fontos a súlyos covid nagyobb kockázatának kitett embereknek, mivel az újabb ismétlő vakcina visszaállítja a harmadik oltás utánira a neutralizáló antitestek természetesen csökkenő szintjét.

A Pfizer még január végén jelentette be, hogy megkezdte a specifikusan az omikron ellen fejlesztett mRNS oltásának klinikai vizsgálatát 18-55 év közötti önkénteseknél, ami a jelenleginél potenciálisan nagyobb védelmet biztosíthat az omikronos fertőzés ellen. A Moderna március eleji közleménye szerint szintén elindította saját omikronspecifikus oltásának második klinikai fázisú vizsgálatát. Az mRNS-1273.214 kísérleti, kombinációs oltás egy omikron variánsra specifikus összetevőből (mRNS-1273.529) és az eredeti koronavírus elleni, máig alkalmazott mRNS-1273 oltásból áll. A biotechnológiai vállalat emellett egy másik klinikai vizsgálatban az omikron variáns elleni mRNS-1273.529-et is teszteli önkénteseken.

„Nem csupán én, hanem nálam jóval tapasztaltabb kutatók sem látják szükségét” – reagálta az omikronspecifikus oltásokra irányuló kérdésünkre Kemenesi. „A három dózist követő védelem kellően magas fokú, hogy a kórházi kezeléstől és halálozástól nagy eséllyel megvédjen minket. Így a társadalom védelme, ha a fertőzésektől nem is, a leglényegesebb dologtól, a kórházak terhelésétől biztosított."

A kutató szerint az természetes, hogy a gyártók készülnek, hiszen a nehezen kiszámítható, változó helyzet hozhat olyan variánst, amelynél szükség lehet komponenscserére. „Nem véletlenül, az amerikai járványügyi központ (CDC) létre is hozta a Súlyos Következménnyel Járó Variáns kategóriát (Variant of High Consequence – VOHC). Jelen pillanatban ennek nincs ismert tagja, reméljük így is marad" – mondta Kemenesi.

Gyógyszerek és terápiák

Az elmúlt hetekben új terápiás lehetőségek is felmerültek a covidos megbetegedés megelőzésére vagy kezelésére. Az Eiger Biopharmaceuticals amerikai biotechnológiai vállalat március közepén közölte, hogy Peginterferon Lambda antitest-terápiája 50 százalékkal csökkenti a kórházi kezelések számát, míg 60 százalékkal az elhalálozásét olyan koronavírus-fertőzötteknél, akik a súlyos covid nagyobb kockázatának vannak kitéve. Az egy injekcióval beadott antitest-terápia a vállalat szerint az omikron esetén is működik, és újabb variánsok ellen is hatásos lehet. Szintén március közepén törzskönyvezte a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) az AstraZeneca Evusheld profilaktikus, azaz fertőzés megelőzésére alkalmazott, két injekciós antitest-terápiáját. Ez a vállalat szerint olyan immunkompromittált embereknek segíthet akár hat hónapon keresztül, akik valamiért nem adnak megfelelő immunológiai választ a covidoltásokra. A novemberben közölt harmadik fázisú klinikai vizsgálat eredményei alapján a megelőző terápia akár 83 százalékos eséllyel csökkentheti náluk a tünetes covidbetegség kockázatát.

Ma két, klinikai vizsgálatok által igazolt hatásosságú, szájon át bevehető antivirális gyógyszer létezik a koronavírus ellen, a Pfizer Paxlovidja, és az MSD-Ridgeback Biotherapeutics Molnupiravirja, melyeket az FDA tavaly decemberben engedélyezett. A kórházba kerülés és halálozás esélyét a kockázatnak kitettek körében 89 százalékkal csökkentő Paxlovid gyógyszerből a Pfizer 120 millió kezelési adagot tervez idén legyártani, amiből 4 millió adagot alacsonyabb jövedelmű országoknak küld majd az ENSZ gyermekalapjával, az UNICEF-fel kötött megállapodáson keresztül. A kórházi kezelés előfordulását a kockázatnak kitetteknél 30 százalékkal csökkentő Molnupiravirt az NPR februári riportja alapján a Paxlovidnál kisebb arányban vetik be az Egyesült Államokban, ugyanakkor a megkérdezett orvosok szerint hasznos lehet olyan esetekben, amikor a Paxlovid egy másik, a páciens által szedett gyógyszerrel való interakciójának kockázata miatt nem alkalmazható.

Elképzelhető, hogy ezeket hamarosan kiegészítheti a koronavírus ellen elsőként bevetett Remdesivir intravénás antivirális gyógyszer hatóanyagának egy új változata (GS-621763), amely szintén szájon át beszedhető kapszula formájában lenne elérhető. Timothy P. Sheahan amerikai epidemiológus és kollégái a Science Translational Medicine folyóiratban március 22-én közzétett tanulmányukban arra jutottak, hogy a gyógyszer egereken végzett kísérletekben képes volt a vírusszint csökkentésére és a tüdőfunkciók javítására, az állatokban a Molnupiravirhoz hasonló hatásosságot mutatva.

Most akkor mégsincs vége a járványnak? Hogyan készüljünk a nyárra?

„Mit tehet ezen [az oltások felvételén] kívül mindenki? Nem adjuk tovább. A beltéri maszkviselés egy különösen fontos aspektusa ennek, ezt nem lenne szabad elengednünk, amíg aktív járványhullámos időszak van” – tanácsolta Kemenesi a közelgő járványhullám mérséklésére.

Emellett úgy vélte: „A terjedést tekintve nagy eséllyel visszatérhetnek a békésebb időszakok a nyári hónapokban, vagy már tavasszal, amikor valóban elengedhetjük a maszkot. De fogadjuk el a tényt, hogy a változó helyzet változó megoldásokat és alkalmazkodást követel, így egy újabb felfutás esetén újra kellhet a maszk." Kemenesi szerint „erről fontos többet és őszintén beszélni, mert a lakosság tájékozottsága kulcsfontosságú”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás