22 milliárd forint kutatási forrást zárolt a kormány

2022.08.03. · gazdaság

„Ebben az évben nem lehet kifizetni az elnyert OTKA-kat (kb. 12 milliárd) és még ugrik 8-10 milliárd más kutatási pályázat is, ráadásul a zárolt keretből egy sor bilaterális, például magyar-szlovén, magyar-osztrák kutatás is fut, valakinek tájékoztatni kellene őket a magyar helyzetről, de tudtommal nekik még nem szólt senki”

– hívta fel figyelmünket egy július 11-én élesített kormányrendeletre olvasónk. Tudni kell, hogy az elmúlt negyedszázadban az OTKA, vagyis az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok nevű pályázati rendszer az első számú és gyakran az egyetlen forrása a felfedező alapkutatásoknak. Ez a nemzetközileg elismert, nem mellesleg a világ legtöbb tudományfinanszírozási megoldásával kompatibilis struktúra hazai és külföldi bírálók bevonásával a Magyarországon végzett, de nemzetközileg is kiemelkedő alapkutatásokat támogatja, döntő részben az állami költségvetés fedezetével.

Az elnyert pályázatok jelenlegi kifizető helye, az Orbán-kabinet által nyolc éve létrehozott Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), amely két soron is szerepel „a költségvetési fejezeteket érintő államháztartási stabilizációs intézkedésekről” címen a Magyar Közlöny 2022. évi 112. számában megjelent verdiktben. Az összesen 416 milliárd forint költségvetési forrás zárolását elrendelő csomagban 1,8 milliárd forintot közvetlenül a hivatal büdzséjéből, 20,2 milliárdot pedig a kifejezetten a kutatási és fejlesztési (K+F) célokat szolgáló NKFIH Alap keretéből zárolt a kormány.

A 2022. július 11-i kormányhatározat
photo_camera A 2022. július 11-i kormányhatározat Forrás: Magyar Közlöny

Júliusból október

Hogy miként érinti a magyarországi kutatásfinanszírozás első számú forrását az összesen 22 milliárd forintos kormányzati zárolás, azt természetesen az NKFIH-től is megkérdeztük, de cikkünk megjelenéséig mindössze azt a választ kaptuk, hogy megkeresésünk „az illetékes osztály részére továbbításra került”. Amint érdemi információhoz jutunk, frissítjük cikkünket.

A Qubit által megkérdezett, érintettségük miatt egytől-egyig név nélkül nyilatkozó kutatók szerint tavaly július 30-án mindenesetre már tudható volt, hogy 2021-ben 330 kutató és kutatócsoport nyert az összesen 12 milliárd forintos keretösszegű OTKA-pályázatokon. Az NKFIH honlapján azonban nem csak az idei nyertesekről nincs információ, de még a legfrissebb sajtóközlemény is márciusi dátummal szerepel. Az eredményhirdetést idén állítólag októberre halasztották, de erről hivatalos tájékoztatást egyetlen forrásunk sem kapott idáig.

Budapest, VII. kerület Kéthly Anna tér 1. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal székhelye
photo_camera Budapest, VII. kerület Kéthly Anna tér 1. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal székhelye Fotó: Róka László/MTI/MTVA

Einstand után

Az általunk megkérdezett kutatók közül sokan úgy vélik, hogy a mostani zárolások a három évvel ezelőtt a kormányzat által einstandolt kutatói hálózat ellehetetlenítését vetítik előre.

Mint közismert, 2019 júliusában a szokásos automatikus köztársasági elnöki ellenjegyzést követően életbe lépett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működéséről szóló salátatörvény. A jogszabálycsomag ugyan címe alapján a „kutatás, fejlesztés és innováció intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” rendelkezett, valójában megcsonkította az Akadémiát, hiába protestált ellene a becikkelyezését megelőző hónapokban a hazai mellett szinte az egész nemzetközi tudóstársadalom a magyar kutatási szabadság felszámolásától tartva. A kormányzat erőből szervezte ki az MTA teljes, 15 kutatóintézetből álló, 5 ezer fős hálózatát a frissen létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH), úgy, hogy az annak működését felügyelő testület vezetőit a tudományos közösség helyett az Orbán-kabinet delegálta.

„Az ELKH főnökség az NKFIH-s belső kollégákat hívta, de ők szó szerint beszarva ülnek, mert semmit sem tudnak” – vázolta a kormányhatározat megjelenését követő helyzetet egyik forrásunk. Egy másik kutató szerint persze az is lehet, hogy az egyelőre még csak a pályázati kifizető helyet, vagyis az NKFIH-t érintő jelentős mértékű zárolás az egyre kevesebb sikerrel másnak álcázott központi költségvetési megszorítások része. És az OTKA-pályázatok nyerteseit valóban csak októberben hirdetik ki hivatalosan, mert ebben az esetben a kutatóhálózat a három évvel ezelőtti ígéreteknek megfelelően érintetlen maradhat. Mint a Qubitnek fogalmazott: „hátha tévedett a zuhanyhíradó és voltaképp minden f@sza...”

Háztáji algoritmus

Az MTA kutatóhálózatának agresszív kiszervezését követő időszakot fémjelzi a két évvel ezelőtt kirobbant OTKA-botrány. Mint azt a Qubiten megírtuk, 2020 augusztusában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) utólag megváltoztatta az alapkutatási pályázatok nyerteseinek rangsorát, felülírva a szakmai zsűrik véleményét, és felrúgva azt a 35 éves gyakorlatot, miszerint kutatási pályázatok elbírálását csak a tudományok művelői végezhetik. A pályázatot kiíró NKFIH akkor egy új tudománymetriai rendszer bevezetésével indokolta a döntést.

A széles körű tiltakozáshullám nyomán kiderült, hogy a nevezett újítás a tudomanymetria.com nevű weboldalt takarja, amelyet a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékét vezető Győrffy Balázs és munkatársai hoztak létre, hogy a Lendület-kutatók és az OTKA-pályázók tudományos teljesítményét vizsgálják. Méghozzá a közgazdaságtanban is ismert bibliai jelenség, az úgynevezett Máté-effektus („akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van”) alapján. „Megvizsgáltuk a zsűrik által adott pontszámokat és a korábbi tudományos teljesítményt, és az jött ki, hogy a zsűritől kapott pontszám csak minimális mértékben jelzi előre, hogy milyen lesz egy kutató későbbi teljesítménye, viszont aki korábban jól teljesített, az a jövőben is jól fog” – magyarázta akkor a Qubitnek Győrffy. Mint elmondta, az oldal nem az NKFIH megrendelésére készült, hanem hobbiból kezdték fejleszteni, de aztán kinőtte magát, és a Semmelweis Központi Könyvtára, valamint a Bolyai-díjról döntő bizottság mellett az OTKA-bírálók is elkezdték használni. Az NKFIH pedig azután döntött a rendszer igénybevételéről, hogy a hivatalban fő tudományági kollégiumok elnökei is részt vettek a döntéstámogató eszközként hirdetett adatbázis prezentációján.

Csakhogy a pályázók és a bírálók közül sokan az eredményhirdetés pillanatáig sem voltak tisztában a menet közben megváltozott kritériumrendszerrel. Maguk a nyertesek pedig közös levélben álltak ki a minisztériumi döntés ellen és a tudomány autonómiája mellett: „Az ITM eljárása súlyosan sértő a tudomány művelői számára, különös tekintettel azokra a kutatókra, akik ebben az évben OTKA pályázatot nyújtottak be. Az, hogy a pályázat kiírója és/vagy fenntartója utólag változtat a pályázati kiírásban megjelölt értékelési rendszeren, aláássa a folyamat átláthatóságát, megkérdőjelezi a zsűri munkáját.”

A tudománymetriai algoritmus miatt átírt rangsoron azonban a tiltakozások ellenére nem változtatott az MTA ledarálását is levezénylő Palkovics László vezette minisztérium.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás
link Forrás