„Ebben az évben nem lehet kifizetni az elnyert OTKA-kat (kb. 12 milliárd) és még ugrik 8-10 milliárd más kutatási pályázat is, ráadásul a zárolt keretből egy sor bilaterális, például magyar-szlovén, magyar-osztrák kutatás is fut, valakinek tájékoztatni kellene őket a magyar helyzetről, de tudtommal nekik még nem szólt senki”

– hívta fel figyelmünket egy július 11-én élesített kormányrendeletre olvasónk. Tudni kell, hogy az elmúlt negyedszázadban az OTKA, vagyis az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok nevű pályázati rendszer az első számú és gyakran az egyetlen forrása a felfedező alapkutatásoknak. Ez a nemzetközileg elismert, nem mellesleg a világ legtöbb tudományfinanszírozási megoldásával kompatibilis struktúra hazai és külföldi bírálók bevonásával a Magyarországon végzett, de nemzetközileg is kiemelkedő alapkutatásokat támogatja, döntő részben az állami költségvetés fedezetével.

Az elnyert pályázatok jelenlegi kifizető helye, az Orbán-kabinet által nyolc éve létrehozott Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), amely két soron is szerepel „a költségvetési fejezeteket érintő államháztartási stabilizációs intézkedésekről” címen a Magyar Közlöny 2022. évi 112. számában megjelent verdiktben. Az összesen 416 milliárd forint költségvetési forrás zárolását elrendelő csomagban 1,8 milliárd forintot közvetlenül a hivatal büdzséjéből, 20,2 milliárdot pedig a kifejezetten a kutatási és fejlesztési (K+F) célokat szolgáló NKFIH Alap keretéből zárolt a kormány.

Júliusból október

Hogy miként érinti a magyarországi kutatásfinanszírozás első számú forrását az összesen 22 milliárd forintos kormányzati zárolás, azt természetesen az NKFIH-től is megkérdeztük, de cikkünk megjelenéséig mindössze azt a választ kaptuk, hogy megkeresésünk „az illetékes osztály részére továbbításra került”. Amint érdemi információhoz jutunk, frissítjük cikkünket.

A Qubit által megkérdezett, érintettségük miatt egytől-egyig név nélkül nyilatkozó kutatók szerint tavaly július 30-án mindenesetre már tudható volt, hogy 2021-ben 330 kutató és kutatócsoport nyert az összesen 12 milliárd forintos keretösszegű OTKA-pályázatokon. Az NKFIH honlapján azonban nem csak az idei nyertesekről nincs információ, de még a legfrissebb sajtóközlemény is márciusi dátummal szerepel. Az eredményhirdetést idén állítólag októberre halasztották, de erről hivatalos tájékoztatást egyetlen forrásunk sem kapott idáig.

Einstand után

Az általunk megkérdezett kutatók közül sokan úgy vélik, hogy a mostani zárolások a három évvel ezelőtt a kormányzat által einstandolt kutatói hálózat ellehetetlenítését vetítik előre.

Mint közismert, 2019 júliusában a szokásos automatikus köztársasági elnöki ellenjegyzést követően életbe lépett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működéséről szóló salátatörvény. A jogszabálycsomag ugyan címe alapján a „kutatás, fejlesztés és innováció intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” rendelkezett, valójában megcsonkította az Akadémiát, hiába protestált ellene a becikkelyezését megelőző hónapokban a hazai mellett szinte az egész nemzetközi tudóstársadalom a magyar kutatási szabadság felszámolásától tartva. A kormányzat erőből szervezte ki az MTA teljes, 15 kutatóintézetből álló, 5 ezer fős hálózatát a frissen létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH), úgy, hogy az annak működését felügyelő testület vezetőit a tudományos közösség helyett az Orbán-kabinet delegálta.

„Az ELKH főnökség az NKFIH-s belső kollégákat hívta, de ők szó szerint beszarva ülnek, mert semmit sem tudnak” – vázolta a kormányhatározat megjelenését követő helyzetet egyik forrásunk. Egy másik kutató szerint persze az is lehet, hogy az egyelőre még csak a pályázati kifizető helyet, vagyis az NKFIH-t érintő jelentős mértékű zárolás az egyre kevesebb sikerrel másnak álcázott központi költségvetési megszorítások része. És az OTKA-pályázatok nyerteseit valóban csak októberben hirdetik ki hivatalosan, mert ebben az esetben a kutatóhálózat a három évvel ezelőtti ígéreteknek megfelelően érintetlen maradhat. Mint a Qubitnek fogalmazott: „hátha tévedett a zuhanyhíradó és voltaképp minden f@sza...”

Háztáji algoritmus

Az MTA kutatóhálózatának agresszív kiszervezését követő időszakot fémjelzi a két évvel ezelőtt kirobbant OTKA-botrány. Mint azt a Qubiten megírtuk, 2020 augusztusában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) utólag megváltoztatta az alapkutatási pályázatok nyerteseinek rangsorát, felülírva a szakmai zsűrik véleményét, és felrúgva azt a 35 éves gyakorlatot, miszerint kutatási pályázatok elbírálását csak a tudományok művelői végezhetik. A pályázatot kiíró NKFIH akkor egy új tudománymetriai rendszer bevezetésével indokolta a döntést.

A széles körű tiltakozáshullám nyomán kiderült, hogy a nevezett újítás a tudomanymetria.com nevű weboldalt takarja, amelyet a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékét vezető Győrffy Balázs és munkatársai hoztak létre, hogy a Lendület-kutatók és az OTKA-pályázók tudományos teljesítményét vizsgálják. Méghozzá a közgazdaságtanban is ismert bibliai jelenség, az úgynevezett Máté-effektus („akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van”) alapján. „Megvizsgáltuk a zsűrik által adott pontszámokat és a korábbi tudományos teljesítményt, és az jött ki, hogy a zsűritől kapott pontszám csak minimális mértékben jelzi előre, hogy milyen lesz egy kutató későbbi teljesítménye, viszont aki korábban jól teljesített, az a jövőben is jól fog” – magyarázta akkor a Qubitnek Győrffy. Mint elmondta, az oldal nem az NKFIH megrendelésére készült, hanem hobbiból kezdték fejleszteni, de aztán kinőtte magát, és a Semmelweis Központi Könyvtára, valamint a Bolyai-díjról döntő bizottság mellett az OTKA-bírálók is elkezdték használni. Az NKFIH pedig azután döntött a rendszer igénybevételéről, hogy a hivatalban fő tudományági kollégiumok elnökei is részt vettek a döntéstámogató eszközként hirdetett adatbázis prezentációján.

Csakhogy a pályázók és a bírálók közül sokan az eredményhirdetés pillanatáig sem voltak tisztában a menet közben megváltozott kritériumrendszerrel. Maguk a nyertesek pedig közös levélben álltak ki a minisztériumi döntés ellen és a tudomány autonómiája mellett: „Az ITM eljárása súlyosan sértő a tudomány művelői számára, különös tekintettel azokra a kutatókra, akik ebben az évben OTKA pályázatot nyújtottak be. Az, hogy a pályázat kiírója és/vagy fenntartója utólag változtat a pályázati kiírásban megjelölt értékelési rendszeren, aláássa a folyamat átláthatóságát, megkérdőjelezi a zsűri munkáját.”

A tudománymetriai algoritmus miatt átírt rangsoron azonban a tiltakozások ellenére nem változtatott az MTA ledarálását is levezénylő Palkovics László vezette minisztérium.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás

link Forrás