Két közleményben is reagált a Magyar Tudományos Akadémia a közoktatás egyre nyilvánvalóbbá váló válságára. Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága a pedagógusok anyagi megbecsültségéről, míg az akadémia operatív működését irányító, tíztagú választott testület, az MTA Vezetői Kollégium a közoktatás jelentőségéről, helyzetéről és a fejlesztéshez szükséges teendőkről értekezett. Az MTA tíztagú Vezetői Kollégiumának elnöke Freund Tamás akadémiai elnök, a kollégium tagjai közt az MTA főtitkára, főtitkár-helyettese, valamint alelnökei egyaránt megtalálhatók. Mint az akadémia honlapjáról kiderül, a későbbiekben az MTA intenzíven foglalkozik majd a közoktatás helyzetével, a most nyilvánosságra hozott állásfoglalások egy sorozat első elemei.

A vezetői kollégium a közoktatás helyzetét egyértelműen válságosnak írja le, ami miatt a közoktatás jelenlegi állapotáról egyebek mellett azt írja, hogy fenntarthatatlan, mert

„nem tudunk lépést tartani térségünk országaival, még kevésbé valósulhat meg a felzárkózás a fejlett nyugati vagy az ugrásszerűen fejlődő távol-keleti országokhoz (...) A rendelkezésre álló hiteles adatok, nemzetközi összehasonlítások, független szakmai értékelések szerint jelenleg egyik felsorolt területen sem kielégítő a teljesítményünk."

A pedagógusok megbecsülése egyet jelent a tehetségek versenyével

A pedagógusok anyagi megbecsültségéről szóló akadémiai jelentést mindjárt azzal kezdik, hogy

„a nemzetközi tudásszint-mérések szerint a magyar diákok eredményei hosszabb távon jelentősen romlanak, növekszik a gyengén teljesítők aránya, nem csökken az iskolát korán, végzettség nélkül elhagyók száma.”

A folytatás sem fest fényesebb képet a hazai közoktatás helyzetéről, az akadémiai testület szerint a magyar diákok problémamegoldó képessége alig haladja meg a fejletlen országok diákjainak képességeit és a hazai diákok teljesítményét szinte sehol nem határozza meg inkább a családi háttér, mint épp Magyarországon. Az akadémiai testület egyúttal leszögezi, hogy

„a közoktatás eredményességének legfőbb meghatározó tényezője a pedagógus, és amint azt számos tény mutatja, a magyarországi pedagógusok helyzete különösképpen nehéz.”

Az akadémiai értékelésből ezután kiderül, hogy

• a pedagógusok között egyre kevesebb a tehetséges fiatal,
• a pályán levő pedagógusok egyre idősebbek,
• a matematika és a természettudományok területén egyértelmű tanárhiány van, és gyors beavatkozás nélkül kezelhetetlenek lesznek a problémák.
• A tehetséges fiatalok az alacsony fizetés miatt nem választják a pedagógus pályát,
• ennek ellenére a pedagógusok fizetése egyre jobban elmarad a többi szellemi foglalkozású bérétől.

Az akadémiai összefoglaló szerint a pályakezdő tanárok jövedelme még arra sem elég, hogy az értelmiségi élet alapfeltételeit biztosítani lehessen belőle. Mint írják,

„a 2021-es adatok szerint az alapfokú oktatásban dolgozó pedagógusok fizetése mindössze 66 százaléka, a középfokú oktatásban dolgozók esetében pedig 73 százaléka a szellemi foglalkozásúak átlagának (...). A 25-34 éves korosztályban egy általános iskolai tanár fizetése átlagosan 50 százaléka, míg egy középiskolai tanár fizetése 51 százaléka a hasonló képzettségű, nem pedagóguspályán dolgozó fiatalénak.”

Mit kellene tenni az akadémikusok szerint

Bár az akadémiai bizottság elismeri, hogy a pedagógusok helyzetének tartós változásához összetett beavatkozási csomagra lenne szükség, mint írják, „a legsürgetőbb ezek közül a pedagógusok anyagi megbecsültségének rendezése”, mégpedig azért, mert egy tanárszak elvégzése nemcsak az egyén, hanem a társadalom számára is befektetés (kellene, hogy legyen), a tehetséges fiatalok pedagóguspályán tartása tehát közérdek. Az akadémiai bizottság úgy véli, a pedagógusok könnyen találnak a tanárinál jövedelmezőbb állást, mert jól konvertálható a tudásuk. Emiatt az akadémikusok szerint

„minden további fejlődés előfeltétele a pedagógusok bérének az azonnali és jelentős megemelése.”

Azzal kapcsolatban sem hagynak kétségeket, mit takarhat a „jelentős” fizetésemelés. Szerintük azt, hogy „a pedagógusfizetések néhány éven belül elérik az értelmiségi fizetések átlagát. Hosszabb távon a diplomás átlagfizetés és a pedagógus átlagfizetés viszonya határozza meg, hogy milyen képességekkel, felkészültséggel és motivációval rendelkező fiatalokat lehet a pályára vonzani.” A pályakezdő pedagógusok bérét a hasonló képzettségűek kezdő fizetéséhez kellene igazítani, majd bérpótlékokkal kellene motiválni, hogy a hátrányos helyzetű régiók is vonzó lehetőséget jelentsenek egy felkészült pedagógus számára.

Az MTA bizottsága szerint csak így lehet elérni, hogy a tanári szakokra túljelentkezés legyen, hogy a tanárnak készülők közül a legkiválóbbakat lehessen a tanári pályára kiválasztani. A kielégítő szint jelzése az lehet, ha a tanári szakokra többszörös túljelentkezés lesz, ami alkalmat ad a legkiválóbbak kiválasztására.

Ha a legalapvetőbb feltétel megvan, az akadémiai bizottság szerint

• fokozni kell a pedagógusok biztonságérzetét, a tanári pálya megbecsültségét, a közoktatás szereplői közti bizalmat,
• csökkenteni kell a pedagógusok óraszámát,
• össze kell vonni iskolákat és korszerűbb intézményekbe tömöríteni a hátrányos régiókban tanuló gyerekeket,
• iskolabusz-hálózatot kell kiépíteni,
• a speciális igények kielégítésére nagy számban kellene iskolapszichológusokat, gyógypedagógusokat, fejlesztő pedagógusokat, szociálpedagógusokat a rendszerbe integrálni.
  

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A magyar iskolarendszer nem a lányokat, hanem a konformitást részesíti előnyben

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. szeptember 7.

Az Állami Számvevőszék sokat kritizált jelentésére reagáló hazai oktatáskutatók szerint hiába szülnének továbbtanulás helyett a nők, a férfiak attól még nem jutnának előrébb. Ők azért teljesítenek rosszabbul a felsőoktatásban, mert nem elég jók szövegértési és kommunikációs képességeik.

Kérlek, feküdj hasra velem szemben! Kússz felém, mint egy katona!

Balázs Zsuzsanna, Kende Ágnes tudomány 2022. február 17.

Bár a magyarországi általános iskolákba a jogszabályok értelmében tilos felvételiztetni a gyerekeket, van intézmény, ami olyan tornázós-rajzos-videós-motivációs portfóliót vár a leendő elsősöktől és szüleiktől, hogy azt egy kőkemény multinacionális vállalat is megirigyelné. Általában elmondható, hogy a hazai iskolák válogatott módszerekkel szorítják ki azokat a gyerekeket, akikről feltételezik, hogy csak a baj lesz velük.

A testi fenyítés már nem divat, de a gyerekek érzelmi bántalmazása mindennapos a magyar iskolákban

Balázs Zsuzsanna, Galambos Attila tudomány 2022. június 7.

A pedagógusképzés során nem kötelező megtanulni a gyerekjogokat, és a diákokat sem ismertetik meg velük, a társadalomban pedig még mindig széles körben elfogadott nézet, hogy a gyereknek csak kötelességei lehetnek, jogai aligha. A Qubit által megkérdezett diákok és gyerekjogi szakértők szerint a tudatlanság miatt a tanárok nagy része nem kommunikál erőszakmentesen, és ennek a gyerekek isszák meg a levét.

Martin ügyvéd szeretne lenni, de Martin soha nem lesz ügyvéd

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. október 3.

A Kúriáig jutott annak az ép értelmű kisfiúnak az ügye, akinek magatartászavarai miatt értelmi fogyatékkal élők oktatására kidolgozott tanrend szerinti iskolában kellett lehúznia öt évet. Mire képes a magyar iskolarendszer, és mire nem?

Szegregált oktatásból nem vezet út az egyetemre

Kende Ágnes tudomány 2018. október 25.

Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.

A magyar iskolarendszerben kutyavilág vár a külföldről hazatérő gyerekekre

Kende Ágnes tudomány 2022. június 27.

A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.