A 2021-es évben a magyarok 87 százaléka használta az internetet legalább egyszer egy héten, amivel az európai középmezőnybe tartozunk, de van egy terület, amelyben sikerült a top 5-be kerülni a kontinensen: a közösségi média használatában.

Az Eurostat hétfőn tette közzé a legfrissebb adatait arról, hogyan használják a polgárok az internetet az európai országokban. A közösségimédia-használatban a következő sorrend alakult ki – zárójelben, hogy a 16–74 éves lakosság hány százaléka használta valamire a felmérést megelőző három hónapban valamelyik közösségi platformot:

• Izland (93%),
• Norvégia (88%),
• Dánia (85%),
• Ciprus (79%),
• Magyarország (77%).

Az Európai Unió 27 tagországának átlaga 57 százalék.

Az adatok ráadásul nemcsak országos, hanem régiós bontásban is elérhetők, amiből kiderül, hogy Budapesten a lakosok 84 százaléka aktív közösségimédia-használó, de a többi térség sincs nagyon lemaradva; a sorban Pest megye és Közép-Dunántúl (78%), Dél-Alföld (76%), Dél- és Nyugat-Dunántúl (75%), valamint Észak-Alföld és Észak-Magyarország (74%) következik.

Az internethasználat más területein már közel sem állunk ilyen előkelő helyen. Az árukról és szolgáltatásokról való információszerzésben például csak a középmezőnyben foglalunk helyet: míg tavaly Magyarországon csak az emberek 79 százaléka használta az internetet ilyesmire, Írországban, Norvégiában, Hollandiában és Finnországban ez az arány 90 százalék fölötti.

Technológiai fejlettség vs. információs válság

Az pedig nem feltétlenül jó, hogy éppen a közösségimédia-használatban járunk az élen. Miközben egyre több jel mutat afelé, hogy a közösségi média átveszi a sajtó helyét a tájékozódásban, arra semmiféle bizonyíték nem létezik, hogy a Facebookon vagy a Twitteren (vagy éppen a marginálisabb, a véleménybuborékokat még jobban felerősítő platformokon) keresztül rendszerszerszinten minőségi információhoz lehet jutni. Sőt, inkább az látszik, hogy a közösségi média éppen az álhíreknek ad teret – bizonyítottan így volt ez a covidjárvány idején.

Felsorolni is nehéz lenne, milyen negatív tendenciák köthetők a közösségimédia-platformokhoz az elmúlt évek fejleményei alapján, de több ilyenről már a Qubit is beszámolt:

• kiderült, hogy legalább az egyik közösségi oldal bizonyíthatóan rossz hatással van a kamasz lányok egészségére;
• több kutatás bizonyítja, hogy a közösségi hálón sokkal könnyebben és gyorsabban terjed a gyűlölet, mint a valóságban;
• lehet ugyan úgy hasznosítani az ott keletkező információkat, hogy az teret adjon a mentális segítségnek, de ez ma még inkább utópia;
• jelenleg inkább az látszik, hogy akik használják, azok magányosabbnak érzik magukat, és kevesebb időt töltenek a családjukkal.

Vagyis hiába lehetne akár a technológiai fejlettség jelének is tekinteni a magas magyar közösségimédia-használati arányt, ebben nagy veszélyek rejlenek, hiszen az online tér képes bennünket egymástól, a családtagjainktól vagy a szomszédainktól elszigetelni, és segíti a hamis információk és a gyűlöletkeltő vélemények terjedését.

Az ellenben igaz, hogy a közösségi média segíti a tüntetések szerveződését – viszont ez a személyes kapcsolatok és személyesen is létező közösségek nélkül még erősítheti is a polarizációt.

A szerző a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Regionális Programjának koordinátora. A cikkben nem a TASZ véleményét fejti ki.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: