Sok tengerparti városban jelentősen súlyosbíthatja a helyi földterületek süllyedése a globális felmelegedés által okozott tengerszint-emelkedés hatását. A jelenség legsúlyosabban Délkelet-Ázsiában található városokat érint – derül ki egy, a Nature Sustainability folyóiratban nemrég megjelent tanulmányból.

Cheryl Tay, a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem környezetkutatója és kollégái a 48 legnagyobb tengerparti városban a helyi földfelszínmagassághoz viszonyított relatív tengerszint-emelkedést (relative sea-level rise, RSLS) vizsgálták 2014 és 2020 között.

Az éghajlatváltozási kormányközi testület (IPCC) a klímaváltozás fizikai alapjait áttekintő legújabb, AR6 WG1 nevű jelentése szerint a tengerszint 20 centiméterrel nőtt 1908 és 2018 között. Az emelkedés az óceánok hőtágulása, valamint a gleccserek és jégtakarók olvadása miatt továbbra is folytatódik, és 2100-ig az SSP4.5 kibocsátási forgatókönyv alatt meghaladhatja a további fél métert is.

Az új kutatás szerzői szerint érthető, hogy az elmúlt években a tengerszint-emelkedés kérdése volt a figyelem középpontjában, de úgy látják, hogy kevesebb szó esett a helyi földfelszín relatív süllyedéséről (relative local land subsidience, RLLS). Ez évente több tíz millimétert is elérhet, és megsokszorozhatja a relatív tengerszint-emelkedés hatását.

Mitől süllyednek a városok?

A helyi földfelszín süllyedését a kutatók szerint a talajvíz, az olaj és a gáz kitermelése, valamint az üledékrétegek saját súlyuk és mesterséges struktúrák alatti összetömörülése okozhatja. Ez csak egy komponense a felszín függőleges mozgásának, amire tektonikus hatások és a gleccsereknek az utolsó eljegesedés utáni visszahúzódása is kihat. A világ urbánus lakosságának 20 százalékát 48 város süllyedését a kutatók az európai űrügynökség Sentinel–1 műholdjának hat évet lefedő, szintetikus apertúrájú radaradataival (InSAR) határozták meg.

Kiderült, hogy a földfelszín relatív süllyedése Délkelet-Ázsiában a leggyorsabb. Ennek maximális értékei a kínai Tiencsinben, a vietnámi Ho Si Minh-városban (korábbi nevén Saigon), a bangladesi Csittagongban, és az indonéziai Jakartában akár a 20 millimétert is meghaladhatják évente. Ezek a kutatók szerint olyan gyorsan növekvő megavárosok, ahol a talajvíz gyors kiaknázása és a sűrű beépítéssel létrehozott épületek hozzájárulnak a földfelszín süllyedéséhez.

A szakemberek szerint a 48 város többségénél a felszín süllyedésének maximum gyorsasága meghaladja a tengerszint évenkénti 3,7 milliméteres emelkedésének mértékét. Vannak azonban olyan helyek is, mint a dél-koreai Szöul, a japán Nagoja és Tokió, valamint Washington, amelyeket jelenleg kevéssé veszélyeztet a felszín relatív süllyedése, így elsősorban csak a tengerszint növekedésével kell számolniuk a következő évtizedekben.

A süllyedés egyes helyeken a 16 millimétert is meghaladhatja évente

A kutatók eredményei azt mutatják, hogy a helyi földfelszín relatív süllyedési sebessége erősebben változik (évente -16,2-től +1,1 mm-ig) a városok között, mint az az IPCC AR6-os becsléseiben szerepel (-5,2–+4,9 mm évente). A csúcstartó a Ho Si Minh-város évenkénti -16,2 milliméterrel, amit Csittagong, Isztambul és Tiencsin követ.

A süllyedés sebessége nemcsak a városok között tér el, hanem azokon belül is, aminek mintázata a kutatók szerint városról városra egyedi. Ezt New York példáján keresztül mutatták be, ahol kiderült, hogy a földfelszín relatív süllyedése szinte csak az elővárosi Breezy Pointtól nyugatra eső parányi területet érinti.

A kutatók szerint munkájuk segít megtalálni azokat a helyeket a városokon belül, amiket valóban veszélyeztet a helyi földfelszín relatív süllyedése, és lehetővé teszi a relatív tengerszint-emelkedés pontosabb becslését. Emellett úgy látják, az eredményeik felvetik a tengerparti süllyedés enyhítését célzó helyi döntések szükségességét, valamint hozzájárulhatnak az informáltabb várostervezéshez és jövőbeli adaptációs stratégiák kialakításához tengerparti városokban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Így néznek majd ki a világ nagyvárosai az évszázad végére, ha nem csökkentjük a kibocsátásokat

Bodnár Zsolt tudomány 2021. október 14.

A Climate Central vizualizációi bemutatják, hogyan érintheti a tengerszint emelkedése a Föld legkülönbözőbb területeit, ha nem sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény céljait, és 2100-ra 3 fokkal melegszik a bolygó felszíni hőmérséklete.

Akkora városokat épített az emberiség, hogy azok elkezdtek süllyedni

Bodnár Zsolt tudomány 2021. február 17.

Nem elég, hogy a tengerszint emelkedése miatt több millió lakosú városokat és régiókat fenyeget az árvíz, a partvidékeken felépített gigantikus városok a saját tömegük miatt is süllyedni kezdtek, felgyorsítva a folyamatot.

Küszöbön a klímakatasztrófa, de még mindig meg lehet állítani

Tóth András tudomány 2022. szeptember 19.

Egyre valószínűtlenebb, hogy a 1,5 fokos klímacél féken tartaná a felmelegedést, miközben már így is a jégtakarók létét kockáztatjuk. Az éghajlati fordulópontokat vizsgáló friss kutatást két brit klímakutató segítségével mutatjuk be.

Kiderült, milyen sors vár a Föld legnagyobb jégtakarójára, ha nem mérsékeljük a felmelegedést

Tóth András tudomány 2022. augusztus 10.

Elkerülhető a kelet-antarktiszi jégtakaró katasztrofális olvadása, ha sikerül 2 fok körül tartani a felmelegedést – ez már csak azért is fontos lenne, mert a jégtakaró 52 méternyi tengerszintnek megfelelő jeget tárol.