A városi parkok és kertek tele vannak idegenhonos fákkal és dísznövényekkel, amelyekhez a rovarok nem tudnak alkalmazkodni, így a rovarevő énekesmadarak táplálkozási és szaporodási sikere is csökken – derítették ki magyar kutatók, akik nyomkövetővel vizsgálták a városi cinegék szokásait.
Míg az őshonos fajok egyedszámát csökkenti az urbanizáció, a behurcolt fajok élvezik a városok zöld foltjait: a Vérmezőn vagy a Róbert Károly körútnál több mint 30-szor annyi ázsiai márványospoloskát és 300-szor annyi lepkekabócát figyeltek meg a juharfákon, mint Csillebércen vagy a Normafán.
Forradalmi változásokon megy át a városokban a közlekedés: elektromos bringák, rollerek, két-három- és négykerekű járművek veszik át az autóktól a stafétát. Három magyar szoftvercég is odateszi magát, hogy aztán ezeket biztonságosan használhassuk.
A talajvíz szintjének csökkenése, az épített környezet súlyterhelése és a bányavidékeken zajló túlzott kitermelés okozza leginkább a problémát, amely milliókat veszélyeztet a nagyvárosokban.
Ijesztő térképen Európa nagyvárosai 2050-ben.
A Föld városi lakosságának 20 százaléka 48 tengerparti városban lakik, és ezek többségében a földfelszín a talajvíz-, olaj- és gázkitermelés, valamint az épületek súlya miatt folyamatosan süllyed. Van, ahol a süllyedés mértéke évente 16 millimétert is elérhet, ami az éves tengerszint-emelkedés több mint négyszerese.
Tíz éven át 13 országban vizsgálták a nők és a férfiak közlekedési szokásait. Kiderült, hogy az inkább sétáló és tömegközlekedő nők a többet bicikliző és autózó férfiakhoz képest korlátozottabban érik el a városok távolabbi pontjait, és ez azzal is járhat, hogy nehezebben jutnak megfelelő álláshoz, oktatáshoz vagy egészségügyi ellátáshoz.
Egy új kutatás a klímaváltozás városokra gyakorolt hatását modellezi aszerint, hogy mennyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe az emberiség 2100-ig. A kibocsátás globális csökkentése kulcsfontosságú a városok fenntarthatóságához, miközben a zöld felületek bővítése és más, a párologtatás hűtő hatását kihasználó megoldások hatékonyan segíthetnek mérsékelni a városi hőmérséklet lényegében garantált növekedését.
Az utcáról beszűrődő zajokat semlegesíti ellenhullámokkal egy hangszórókból, számítógépből és mikrofonból álló, ablakba szerelhető rendszer. A szingapúri találmánynak még vannak korlátai.
A luxushatásnak nevezett ökológiai mintázat leginkább a száraz területeken fekvő városokban jelentkezik.
Koppenhágának egészen elképesztő mértékben, 61 százalékkal sikerült visszafognia a kibocsátást, de a hatékonyan zöldülő városok között van Athén és Varsó is.
Létezhet-e 200 méteres ember? Létezik-e felső határ az állatok méretére? Létezik-e maximális méret a városokra nézve? Meddig nő és meddig él egy élőlény? Meddig nő és él egy város? Létezik-e mindezekre valamilyen matematikai képlet?
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csak 2040-ben tetőzik a szén-dioxid-kibocsátás: ha így lesz, 80 év múlva 24,8 fok lesz a júliusi átlaghőmérséklet Budapesten a mostani 22,5 fok helyett. A BBC kalkulátora ennél rosszabb forgatókönyvvel is számol.