A Föld lakosságának négyötöde urbanizált területeken él
A legutóbbi, 2018-as jelentésben az urbanizáció aránya még csak 55 százalékos volt, de csak azért, mert a szakemberek országonként eltérő definíciót használtak.
városok
Ideje Európának is megbarátkozni a légkondikkal, de fel kell-e ehhez áldozni a klímaváltozás elleni harcot?
Az USA-ban a háztartások közel 90 százaléka klimatizált, míg Európában mindössze csak 20 százalékuk, ami a globális felmelegedéssel egyre inkább tarthatatlan. A megoldás a klímák észszerű használatának zöldebb városokkal és takarékosabb épületekkel történő kombinálása lehet.
A madáretető nem megoldás, a városi madaraknak dús növényzetre és rovarban gazdag étrendre van szükségük a túléléshez
A városi parkok és kertek tele vannak idegenhonos fákkal és dísznövényekkel, amelyekhez a rovarok nem tudnak alkalmazkodni, így a rovarevő énekesmadarak táplálkozási és szaporodási sikere is csökken – derítették ki magyar kutatók, akik nyomkövetővel vizsgálták a városi cinegék szokásait.
Budapesten tárták fel, hogyan lubickolnak a városi környezetben a poloskák és más inváziós kártevők
Míg az őshonos fajok egyedszámát csökkenti az urbanizáció, a behurcolt fajok élvezik a városok zöld foltjait: a Vérmezőn vagy a Róbert Károly körútnál több mint 30-szor annyi ázsiai márványospoloskát és 300-szor annyi lepkekabócát figyeltek meg a juharfákon, mint Csillebércen vagy a Normafán.
A következő évtizedben a biciklik, az autók és rollerek már előre lebeszélik egymással, hogy ne legyen baleset
Forradalmi változásokon megy át a városokban a közlekedés: elektromos bringák, rollerek, két-három- és négykerekű járművek veszik át az autóktól a stafétát. Három magyar szoftvercég is odateszi magát, hogy aztán ezeket biztonságosan használhassuk.
A kínai nagyvárosok közel fele vészesen süllyed
A talajvíz szintjének csökkenése, az épített környezet súlyterhelése és a bányavidékeken zajló túlzott kitermelés okozza leginkább a problémát, amely milliókat veszélyeztet a nagyvárosokban.
30 éven belül London lehet az új Barcelona, Stockholm az új Budapest
Ijesztő térképen Európa nagyvárosai 2050-ben.
Gyorsabban süllyednek a legnagyobb partmenti városok, mint ahogy a tengerszint emelkedik
A Föld városi lakosságának 20 százaléka 48 tengerparti városban lakik, és ezek többségében a földfelszín a talajvíz-, olaj- és gázkitermelés, valamint az épületek súlya miatt folyamatosan süllyed. Van, ahol a süllyedés mértéke évente 16 millimétert is elérhet, ami az éves tengerszint-emelkedés több mint négyszerese.
A nők nehezebben férnek hozzá a nagyvárosokhoz, mint a férfiak
Tíz éven át 13 országban vizsgálták a nők és a férfiak közlekedési szokásait. Kiderült, hogy az inkább sétáló és tömegközlekedő nők a többet bicikliző és autózó férfiakhoz képest korlátozottabban érik el a városok távolabbi pontjait, és ez azzal is járhat, hogy nehezebben jutnak megfelelő álláshoz, oktatáshoz vagy egészségügyi ellátáshoz.
A század végére 4 fokkal is emelkedhet a városok hőmérséklete
Egy új kutatás a klímaváltozás városokra gyakorolt hatását modellezi aszerint, hogy mennyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe az emberiség 2100-ig. A kibocsátás globális csökkentése kulcsfontosságú a városok fenntarthatóságához, miközben a zöld felületek bővítése és más, a párologtatás hűtő hatását kihasználó megoldások hatékonyan segíthetnek mérsékelni a városi hőmérséklet lényegében garantált növekedését.
Feltalálták a lakásba való zajvédőt, amihez még az ablakot sem kell becsukni
Az utcáról beszűrődő zajokat semlegesíti ellenhullámokkal egy hangszórókból, számítógépből és mikrofonból álló, ablakba szerelhető rendszer. A szingapúri találmánynak még vannak korlátai.
A gazdagabb városnegyedekben nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényekben
A luxushatásnak nevezett ökológiai mintázat leginkább a száraz területeken fekvő városokban jelentkezik.
Íme 30 nagyváros, ahol már csökken a szén-dioxid-kibocsátás
Koppenhágának egészen elképesztő mértékben, 61 százalékkal sikerült visszafognia a kibocsátást, de a hatékonyan zöldülő városok között van Athén és Varsó is.
Az élőlények és a városok közös elmélete
Létezhet-e 200 méteres ember? Létezik-e felső határ az állatok méretére? Létezik-e maximális méret a városokra nézve? Meddig nő és meddig él egy élőlény? Meddig nő és él egy város? Létezik-e mindezekre valamilyen matematikai képlet?
Világtérképen nézheted meg, mennyivel lett forróbb a városod, ahogy tovább melegszik a Föld
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint csak 2040-ben tetőzik a szén-dioxid-kibocsátás: ha így lesz, 80 év múlva 24,8 fok lesz a júliusi átlaghőmérséklet Budapesten a mostani 22,5 fok helyett. A BBC kalkulátora ennél rosszabb forgatókönyvvel is számol.