A városi sirályok is halra vágynak
Az Exeteri Egyetem friss kutatása szerint a madarak azért fosztogatnak a városban, mert az emberi táplálék könnyen hozzáférhető, de ha szabadon dönthetnek, inkább halat és kagylót ennének.
Az Exeteri Egyetem friss kutatása szerint a madarak azért fosztogatnak a városban, mert az emberi táplálék könnyen hozzáférhető, de ha szabadon dönthetnek, inkább halat és kagylót ennének.
Mindenhová behatoló homok, naptejtől bűzlő tömeg, verekedés a nyugágyért – ha a földi pokolba vágysz, a tengerpartnál keresve sem találhatnál jobb helyet. De hogyan kezdődött az őrület?
Sorra dönti a rekordokat Kínában az átlagos tengerszint az 1980-as első mérés óta. 2022-ben már közel 100 milliméterrel magasabb értéket mértek, mint visszamenőleg 2 évtized átlagában.
A Föld városi lakosságának 20 százaléka 48 tengerparti városban lakik, és ezek többségében a földfelszín a talajvíz-, olaj- és gázkitermelés, valamint az épületek súlya miatt folyamatosan süllyed. Van, ahol a süllyedés mértéke évente 16 millimétert is elérhet, ami az éves tengerszint-emelkedés több mint négyszerese.
A klímaváltozás hatására nemcsak az extrém hőséghez kell fél Európában hozzáedződni, hanem például ahhoz is, hogy eltűnnek a tengerpartok – jelenti a Másfélfok.
Egy frissen megjelent tanulmányban a Yorki Egyetem kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy bár az ismert, hogy a napvédő termékek ártanak a tenger élővilágának, speciálisan a korallokra gyakorolt hatásukról még viszonylag keveset tudnak.
A texasi tengerpartra sodródott műanyagkábelről kiderült, hogy színes tengeri korallok szövedékéből áll.
A Farallon-szigeteken annyira elszaporodtak a házi egerek, hogy végveszélybe sodorták a természetes ökoszisztémát. A szövetségi szakértők ezért méreggel irtanák a rágcsálókat, a kaliforniai természetvédők szerint azonban nem a patkányméreg a megoldás.
A nőstény atlanti fattyúteknős a floridai partok közelében lebegett a székbe szorulva. Mire az állatvédők kiértek, már halott volt.