A globális felmelegedéssel járó tengerszint-emelkedés százmilliók lakóhelyét veszélyezteti. Mi történne Hollandiával, Olaszországgal vagy Romániával, ha 1, 3, 13 és 65 méterrel nőne az óceánok szintje?
Sorra dönti a rekordokat Kínában az átlagos tengerszint az 1980-as első mérés óta. 2022-ben már közel 100 milliméterrel magasabb értéket mértek, mint visszamenőleg 2 évtized átlagában.
Ez az a gleccser, amely ha elolvadna, önmagában 65 centiméterrel emelné meg a globális tengerszintet.
A Föld városi lakosságának 20 százaléka 48 tengerparti városban lakik, és ezek többségében a földfelszín a talajvíz-, olaj- és gázkitermelés, valamint az épületek súlya miatt folyamatosan süllyed. Van, ahol a süllyedés mértéke évente 16 millimétert is elérhet, ami az éves tengerszint-emelkedés több mint négyszerese.
Egyre valószínűtlenebb, hogy a 1,5 fokos klímacél féken tartaná a felmelegedést, miközben már így is a jégtakarók létét kockáztatjuk. Az éghajlati fordulópontokat vizsgáló friss kutatást két brit klímakutató segítségével mutatjuk be.
Elkerülhető a kelet-antarktiszi jégtakaró katasztrofális olvadása, ha sikerül 2 fok körül tartani a felmelegedést – ez már csak azért is fontos lenne, mert a jégtakaró 52 méternyi tengerszintnek megfelelő jeget tárol.
A Climate Central vizualizációi bemutatják, hogyan érintheti a tengerszint emelkedése a Föld legkülönbözőbb területeit, ha nem sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény céljait, és 2100-ra 3 fokkal melegszik a bolygó felszíni hőmérséklete.
A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.
A 120 ezer lakosú csendes-óceáni Kiribati legmagasabb pontja két méterrel emelkedik a tengerszint fölé, és a szigetország saját erőből képtelen elkerülni a klímakatasztrófát. Míg Ausztrália és Új-Zéland a Kiribatiból érkező klímamenekültek befogadásával segítene, Kína a helyi fejlesztések támogatásával emelné meg a sziget házait és úthálózatát. Az idő egyre fogy.
Egy friss kutatás szerint a legrosszabb forgatókönyv sem volt olyan rossz, mint a valóság: mindössze 0,5 fokos felmelegedés elegendő ahhoz, hogy fél méterrel megemelje a tengerszintet a század végére, ez pedig nagyon rossz hír a partvidékek lakóinak.
A kutatók eddig a partmenti gleccserekre koncentráltak, pedig a belső területekről az óceánba folydogáló olvadékvizek is óriási problémát jelentenek. A folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.