Összesen 24 darab, körülbelül 2300 éve készült bronzszoborra bukkantak régészek San Casciano dei Bagni városában, amely Rómától 150 kilométerre található északra. A kutatók szerint a leletek segíthetnek átírni az itáliai és római történelem egy részét, míg az olasz kulturális minisztérium múzeumokért felelős főigazgatója a Földközi-tenger vidékének egyik legjelentősebb bronzlelet-együttesnek nevezte a szobrokat.

A szobrok etruszk alakokat ábrázolnak, és egy ősi toszkán termálforrásnál bukkantak rájuk. A részben víz alá merült szobrok kiváló állapotban maradtak fenn. Jacopo Tabolli, az ásatás vezetője egy közleményben elmondta, a szobrok egyedülálló lehetőséget nyújtanak arra, hogy újraírják az ókori művészet történetét, és egyben az etruszkok és a rómaiak közötti átmenet történetét Toszkánában.

Az időszámításunk előtti első évezred egyik legfejlettebb kultúráját kiépítő etruszkok i. e. 400 körül kezdtek beolvadni a római civilizációba, de a történészek között rengeteg vita van az etruszk társadalomról, hiszen nem hagytak hátra történeti dokumentumokat, így leginkább csak a sírhelyeik és a művészetük vizsgálatával lehet betekintést nyerni a civilizációjukba.

A szobrok, amelyek közül több közel egy méter magas, főként vezetőket, matrónákat és gyerekeket ábrázolnak, de Apollóról, a napistenről, illetve Hügieiáról, a görög és római mitológiában is az egészség istennőjeként tisztelt alakról is találtak szobrokat. A szőkőkutakat és oltárokat is tartalmazó fürdőt feltehetően az i. e. 3. században építették az etruszkok, majd később a rómaiak tehették még fényűzőbbé.

A régészek több ezer érmét, valamint etruszk és latin feliratokat is találtak a helyszínen. A rómaiak között szokás volt érméket dobálni a fürdőbe, hogy ezzel is szerencsét hozzanak az egészségükre.

A kutatók elmondták, hogy az ásványi anyagokban, például kalciumban és magnéziumban gazdag források egészen az 5. századig aktívan működtek, majd a keresztény időkben zárták be őket, anélkül, hogy elpusztították volna. A medencéket masszív kőoszlopokkal zárták le, a szobrokat pedig a vízben hagyták. A régészek a kőoszlopok eltávolításával találtak rá a páratlan leletegyüttesre.

A leleteket később egy 16. századi épületben helyezik majd el, amelyet a kulturális minisztérium nemrég vett meg San Casciano dei Bagni városában, míg a fürdő helyét régészeti parkká alakítják. Az ásatások jövő tavasszal folytatódnak, addig az ereklyék további vizsgálatára és restaulására koncentrálnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A közhiedelemmel ellentétben különböző népek olvasztótégelye volt az ókori Róma

Qubit.hu tudomány 2019. november 8.

Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.

Videóajánló: Időutazás az ókori Róma mindennapjaiba

Bodnár Zsolt tudomány 2022. június 5.

Hogyan lehetett jó helyre jegyet szerezni a Colosseumba? Mennyibe került akkor, és mennyibe kerülne ma a felépítése? Milyenek voltak a nyilvános vécék az ókorban? Milyen volt a popzene Rómában? És miért tiltotta ki Caesar a szekereket a római városközpontból? Ilyen kérdésekre válaszol videóiban a Told in Stone csatorna ókorkutatója.

Nem a primitív kizsákmányolás, hanem a maihoz hasonló piaci mechanizmusok működtették a Római Birodalom gazdaságát

Vajna Tamás gazdaság 2018. március 6.

A gőzgép és az elektromosság előtti kor legmodernebb ökonómiai struktúrája volt – állítja a Római Birodalom gazdaságáról Grüll Tibor ókortörténész, aki nemrég megjelent kötetében légiónyi kutatási eredménnyel bizonyítja, hogy az antikvitásban virágzott a piacgazdaság.