„2050-re egymilliárd ember veszítheti el a látását a rövidlátás miatt, és ez sokkal nagyobb probléma lesz, mint a covid”

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

„Az elmúlt négy évben 17 ezer mesterséges emberi retinán 3000 különböző gyógyszert próbáltunk ki, és ebből a több ezerből végül 8 olyat találtunk, amelyik képes lassítani a fényérzékeny sejtek halálát. Ezzel sikerült olyan molekuláris célpontokat azonosítani, amelyek a jövőben lehetővé teszik olyan molekulák kifejlesztését, amelyekkel a későbbiekben lassítani lehet a látás elvesztését” – mondta Roska Botond, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) alapító professzora az MTA Magyar Tudomány Ünnepe című programsorozatának hétfői előadásán.

Ennek keretében Roska a látás helyreállításának kutatócsoportja által kifejlesztett, génsebészeti eljáráson túl – erről részletesen egy korábbi cikkünkben számoltunk be – a látásvesztés lassításának lehetőségeiről és ehhez kapcsolódóan legújabb kutatási irányairól tartott előadást, majd beszélgetett Nagy Zoltán Zsolttal, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatójával.

Az orvosként és matematikusként végzett Roska, aki tavaly Magyarországon is alapított kutatóintézetet, elmondta: eddig főként genetikai eredetű szembetegségeken dolgoztak 20-30 fővel, mert ezek megértését tudták a legegyszerűbben terápiásan is felhasználni, mára viszont a 150-170 fősre bővült intézetével szeretnének nekilátni „a nagy betegségek megértésének” és gyógyításának, mint amilyen a zöldhályog, a makuladegeneráció, valamint a nagyfokú rövidlátás. 

2050-re egymilliárd ember veszítheti el a látását miópia miatt

Roska a jövőbeli terveit firtató kérdésre elmondta: számára a legfontosabb probléma a rövidlátás, mivel bár nem is gondolnánk, a jelenlegi adatok szerint 2050-re ez lesz a leggyakrabban vakságot okozó betegség. Hozzátette, Európában az utóbbi 60 évben megháromszorozódott a rövidlátók aránya, Kínában pedig 20 százalékról egyenesen 95-97 százalékra nőtt. „A világon ma kétmilliárd rövidlátó van, ez 2050-re az emberi népesség kétharmadára növekszik majd, és 2050-re a rövidlátás miatt veszítheti el a legtöbb ember a látását, mintegy egymilliárdan. Sokkal nagyobb probléma lesz, mint a covid” – mondta.

Roska Botond és Nagy Zoltán ZsoltForrás: MTA

Nagy ehhez hozzátette, hogy Magyarországon mintegy 10 évvel ezelőtt az emberek negyede volt rövidlátó, viszont a koronavírus-járvány után végzett legújabb felmérésük szerint mára 50-60 százalék között van a rövidlátók aránya a magyar lakosság körében. Emiatt a szemész szerint 10 éves korig érdemes a gyerekeknél 1-2 órára korlátozni az okostelefon-, tablet és számítógép-használatot és sok időt tölteni a természetben, természetes fényben, mivel az a rövidlátás fokozódása ellen hat. Hozzátette, felnőtteknél az is segíthet, ha másfél óránként megszakítjuk a képernyő bámulását, és 5 méteren túlra nézünk, ez segíthet ugyanis nyugalomba helyezni az alkalmazkodási izmokat.

Roskáék kutatóintézete egyébként a 6 dioptriánál súlyosabb rövidlátást tűzte zászlajára. Ezzel az a probléma, hogy ilyen fokú miópiánál a szem megnő és ez magával húzza a retinát is, később pedig időskori miópiás makuladegenerációhoz és miópiás glaukómához vezethet. Sőt, ezek a betegek 40-50 éves koruk után általában nagyon rossz látásélességgel tudják folytatni az életüket és kevés dolog áll rendelkezésre, ami javíthatná a látásukat. Emiatt Roska és kutatócsoportja azt igyekszik megérteni, mi okozza a szem megnövését és azt a mechanizmust, amivel a szem kitalálja, mekkorára nőjön, majd ezt megpróbálják molekulárisan befolyásolni. 

Több mint tízezer mesterséges retina

Ahhoz azonban, hogy eljussanak a látásromlás javításáig, teljes mélységében meg kell érteniük, hogyan működik a látás, és hogyan működik a retina, amelyik bár a látórendszer pici része, majdnem minden vakságot okozó betegség forrása. Roska elmondta, régen úgy képzelték, hogy ez egy olyan „fényérzékeny kamera”, amely az információt felveszi és továbbítja az agynak. Mára azonban kiderítették, hogy a retina egy olyan különleges biológiai számítógép, amelyik 30 különféle filmet készít, ezek pedig különféle információt szednek össze a külvilágról: közeledő objektumokat, mozgást, életet stb., és az agy ebből a 30 filmből rakja össze a külső világot.

Jelenleg nincsenek jó terápiák arra, hogy a látás elvesztését valahogy lassítani lehessen, és most laboratóriumi körülmények között azon dolgoznak, hogy olyan gyógyszert találjanak, ami ebben segíthet. A nagy számú gyógyszer letesztelésében pedig egy 15 évvel ezelőtti, Japánból származó ötlet megvalósítása segít, az emberi retina mesterséges előállítása, vagyis ha emberi vérből őssejteket vonnak ki, ehhez hozzáadnak néhány molekulát, akkor ebből retinaszerű képződmény jön létre. Roska kutatóintézetében mára olyan mesterséges retinát képesek előállítani, ami szerkezetében és működésében nagyon hasonló az emberi retinához: ötrétegű, mindegyik sejttípus megtalálható benne, ezek a sejtek fényérzékenyek és számításokat végeznek. 

Ezzel a technológiával a laboratóriumukban több tízezrével tudnak mesterséges retinát „gyártani”; ezeket 96 lyukú kis lemezekben tárolják, és rajtuk végzik a kísérleteket. A retinaképződményekben fluoreszkálóvá tudják tenni a fényérzékeny sejteket, így ha mikroszkóppal rájuk néznek, minden egyes fotoreceptorról meg tudják mondani, hol helyezkedik el. Sőt, mára képesek arra is, hogy a mesterséges retinákban beindítsák a látás elvesztését: 7 nap alatt a fotoreceptorok felét el tudják veszíteni. Ez pedig abban segíti, hogy tanulmányozni tudják a látásvesztés folyamatát, és leteszteljék, mely gyógyszerek alkalmasak arra, hogy lassítsák ezeknek a fényérzékeny sejteknek a halálát.

A látás elvesztésének folyamata egy mesterséges retinában: a fényérzékeny sejtek elhalása 7 nap alatt.Forrás: Roska Botond/ MTA

Ehhez a kutatók a gyógyszer beadása előtt és után is megszámolják a fényérzékeny sejteket, és így meg tudják mondani, működött-e a gyógyszer. Roska szerint eddig háromezerből nyolc olyan gyógyszert találtak, amelyik nagy százalékban megszüntette a fényérzékeny sejtek halálát, a következő lépésekben ezt tudják majd továbbfejleszteni.

Roska a kísérletekről elmondta: húszból egy vezet valahová, és van, amikor teljesen újra kell gondolni a módszert. „Néha semmi nem sikerül, és néha valami nagyon jól, így megyünk előre, ez húsz év munkája” – mondta a professzor. Hozzátette, legnagyobb tévedésük az volt, amikor azt gondolták, ha a génterápiát egérben kifejlesztik, az nagyon könnyen átvihető lesz majd emberre. Ma már úgy véli, az egereken végzett kutatás nagyon fontos, de amikor már tudják, mit szeretnének, azonnal emberi szöveten kell kísérletezni, mert azok a vírusok, amiket a génterápiás eljáráskor használnak, nagyon fajspecifikusak. Jelenleg úgy képzelik el a folyamatot, hogy sok tízezrével építik a mesterséges retinákat, amelyekkel sok ezer paramétert tesztelnek. Ezek közül néhány működik, és ezeket próbálják ki végül állatmodelleken.

Roskáék a zöldhályog és a makuladegeneráció ellen

Nagy elmondta, hogy a szemfenéki meszesedésként ismert, időskorban kialakuló makuladegeneráció mára népbetegséggé vált, ahogy a glaukóma, avagy zöldhályog is, amikor a retinán található idegsejtek (ganglionsejtek) pusztulnak el, ezért látótér beszűkölés következik be, és ha nem sikerül rendezni a szemkörnyék keringési problémáit és a szemnyomást, akkor a beteg akár meg is vakulhat. Roska kutatócsoportja jelenleg egy teljesen új technológián dolgozik a glaukóma lelassítását tekintve, de egyelőre 2-3 év múlva érkezhetnek el ezek a kísérletek abba a fázisba, hogy erről beszélni tudjon. 

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója a makuladegenerációról elmondta: sokkal több embert érint, mint a glaukóma, és nedves formájában nagyon gyors látásvesztést okoz. Gyógyítására jelenleg Anti-VEGF terápiát használnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta szembe adják be a VEGF antitestet tartalmazó injekciót a betegnek, hogy sikerüljön bizonyos stádiumba eljuttatni a pácienst. Roskáék azt igyekeznek elérni, hogy ne kelljen havonta injekciózni a beteget, hanem igyekeznek létrehozni egy olyan sejtet, ami megtermeli az antitestet, hogy csak egyszer kelljen azt a páciens szervezetébe juttatni. 

Roska és Nagy mindenesetre azt is elmondta, hogy a makuladegeneráció és a rövidlátás esetén is életmódbeli tényezők is hatnak a betegség kialakulására. Roska felidézte Caroline Klaver professzor kutatásait, akik nagymintás kísérleteikben arra jutottak, hogy a mediterrán diéta még az arra genetikusan hajlamos egyéneknél is lassítani tudta a betegség kialakulását, tehát akik egy héten két napon halat ettek és zöldséget, ez lassította a makuladegenerációt. 

Az előadás az MTA Youtube-csatornáján megtekinthető. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: