A James Webb űrtávcső (JWST) nemcsak távoli, festői galaxisokat és csillagképeket örökít meg, hanem az exobolygók kutatásában is aktívan részt vesz. Sőt, már első részletes elemzését is elvégezte: négy műszerének adatai alapján közzétették a WASP-39b nevű bolygó teljes molekuláris és kémiai profilját, beleértve az aktív kémiai folyamatok jeleit is.

A Földtől 700 fényévre, a Szűz csillagképben található gázóriás légköréről azt már korábban kimutatták, hogy szén-dioxidot tartalmaz, de a friss, teljes elemzés szerint emellett kén-dioxid, szén-monoxid, vízgőz, nátrium és kálium is megtalálható benne. Metánt és kénhidrogént nem észleltek a légkörben.

Amellett, hogy most először találtak exobolygó légkörében kén-dioxidot, ez azt is jelenti, hogy aktív kémiai folyamatok zajlanak rajta, hiszen a vegyületet a központi csillag fénye által beindított kémiai reakció hozza létre.

Az egyes molekulákat a bolygó spektrumának vizsgálatával észlelik, ahogy az elhalad a csillagja előtt. Mivel a kémiai anyagok különböző mértékben nyelik el a fény bizonyos hullámhosszait, a bolygó légkörén átszűrődő csillagfény elemzésével kiderül, hogy milyen molekulák vannak jelen. A JWST-nek az infravörös fény az erőssége, aminek köszönhetően olyan részletek megfigyelésére is alkalmas, amiket más távcsövek nem láthatnak.

A légkör összetevői és azok arányai a bolygók keletkezéséről is árulkodnak. A WASP-39b esetében például megállapítható, hogy a mai helyétől távol születhetett, hiszen légkörében sokkal több szén található, mint oxigén, valamint hogy útja közben számos másik bolygó akkrécióján haladt keresztül, így többéle anyag kerülhetett a légkörébe.

A JWST még júliusban, a WASP-96b nevű exobolygó légköréről küldte első adatait – annak légkörében víz, felhők és ködfoltok jeleire bukkant a teleszkóp. Az eszköz exobolygó-tanulmányozásának végső célja az élet közvetlen jeleinek felkutatása, amire a TRAPPIST-1 rendszerben lehet nagy esélye, ahol a kőzetbolygók légköre metánt tartalmazhat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: