Kevésbé a genetika, sokkal inkább a bélflóra összetétele magyarázta a kísérleti egerek mozgásvágyát egy, a Pennsylvaniai Egyetem kutatói által végzett kísérletben. A Nature-ben közzétett tanulmány szerint azok az egerek, amelyek bélflórája magasabb koncentrációban tartalmazott egyes baktériumtörzseket, többet mozogtak, míg társaik inkább lustálkodtak.

Viszont a motiváció alábbhagyott a sportos egerekben, ha a bélflórájukat erős antibiotikumos kezelésekkel mintegy kiirtották. Az egerek motivációja közötti különbségeket tehát a genetika kevésbé, a bélflóra összetétele és állapota sokkal inkább magyarázza a kutatók szerint, ahogy arról a Science Daily beszámolt.

A Christoph A. Thaiss vezette kutatásban egyes egerek teljesítménye kiemelkedő volt a többi állatéhoz képest. Az eltérés magyarázatának keresése során genomszekvenciákat készítettek, elemezték a bélbaktériumokat és a véráramba jutó, a bélben termelődő metabolitokat, illetve egy sor további tényezőt is számításba vettek, amelyek meghatározók lehetnek a különbségek szempontjából. Az egyéni eltérések felmérését követően mérték, hogy az egyes kísérleti állatok naponta önként mennyit mozognak a ketreceikben elhelyezett mókuskerekekben.

A rögzített adatokat és a mozgásmennyiséget számítógépes algoritmusok segítségével elemezték, és ez alapján megállapították, hogy a különbségek fő oka a belekben keresendő. Hipotézisüket azzal igazolták, hogy a kimagasló teljesítményű egereket széles spektrumú antibiotikumokkal kezelték, ez csökkentette a motiváló baktériumok koncentrációját a bélben, aminek hatására az állatok teljesítménye csaknem a felére csökkent.

Thaiss és munkatársai az első eredmények után több másik labor kísérleti egereiről is információkat gyűjtöttek, hogy szélesebb körben igazolhassák feltevéseiket. Megállapították, hogy a Eubacterium rectale és a Coprococcus eutactus baktériumtörzsek felelnek azért, hogy az állatok bélrendszere zsírsavamid metabolitokat termeljen. Ezek a CB1 endokannabinoid receptorokat stimulálják a bélrendszerben található idegvégződéseken keresztül, amik a gerincvelőn át az aggyal vannak összeköttetésben. Ott pedig dopamin termelődik a ventrális striatumnak nevezett agyi területen – ez a neurotranszmitter az agy jutalmazási központjában fokozza a sportolás iránti vágyat, segít a motiváció fenntartásában.

A bél és az agyi jutalmazási és motivációs központ összeköttetése a kutatók szerint a tápanyagok elérhetőségének és a testmozgás motivációjának kapcsolatát erősítheti. Amennyiben sikerül igazolni, hogy ez a kapcsolat az emberekben is létezik, az a hétköznapi emberek mindennapos testmozgásra való motiválásában, hatékony diéták kialakításában, valamint az élsportolók teljesítményének fokozásában is jelentős eredményeket hozhat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Számos egészségügyi kockázattal jár, az orvosok mégsem segítenek lefogyni túlsúlyos betegeiknek

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. december 14.

Nagy-Britanniában hozzátartozik a háziorvosi protokollhoz, hogy a szakemberek hozzásegítsék betegeiket az egészségesebb életmódhoz. Csakhogy a jótanácsok többnyire kimerülnek a felszínes és semmitmondó frázisokban.

Olyan, az emberekben is megtalálható hormont azonosítottak egerekben, ami az élettartamot is szabályozza

Bodnár Zsolt tudomány 2022. május 16.

A kevesebb fehérjét és több szénhidrátot tartalmazó étrend egészségügyi hasznát már egy ideje hangoztatják az orvoskutatók, de a diéta élethossznövelő hatását egyetlen hormon szabályozhatja – ezt találták most meg egerekben.

Székletátültetéssel sikerült visszafordítani az agy öregedését egy egérkísérletben

Bodnár Zsolt tudomány 2021. augusztus 10.

A bélbaktériumok és az agy működése közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbb: egy friss kísérletben fiatal egerek bélflóráját ültették át idősebb egyedekbe, amelyek azonnal kognitív javulást mutattak. A kutatók óvatosságra intenek, de a jelek szerint az emésztőrendszerben rejlik a fiatalság kulcsa.