Igaz, hogy kevesebbet kell fűtésre költeni, de annak, hogy felmelegednek a telek, a mezőgazdaság és az egészségünk issza meg a levét. A károkozóknak és a járványokat okozó vírusoknak ugyanis sokkal kedvezőbb feltételeket teremt az enyhébb időjárás, így hosszabb influenzaszezonra és a termést veszélyeztető kártevőkre kell felkészülni, ha nem sikerül megfékezni a felmelegedést.

A Másfél fok friss elemzésében a szerzők megvizsgálják, miképp változott a januári átlaghőmérséklet a 70-es és 90-es évek értékeihez képest napjainkra. Az eredmények azt mutatják, hogy hiába a január hagyományosan a leghidegebb hónap, mostanra alig marad el a decembertől a hőmérséklete. Ez beláthatatlan károkat okozhat a mezőgazdaságban: a tavaszi fagyok sokkal veszélyesebbek lehetnek a termésre, ráadásul a kártékony fajok is áttelelnek így.

A téli napok (vagyis amikor egész nap fagy) száma folyamatosan csökken, ennek oka pedig a globális felmelegedésben keresendő. A megfékezés egyetlen módja a szakértők szerint a Párizsi Egyezményben foglalt kibocsátás-csökkentési törekvések azonnali bevezetése és szigorú betartása.

De még ezzel is (a kibocsátás azonnali csökkentésével) csak a jelenlegi szinten tudnánk megtartani a téli napok számát. Tehát a folyamat visszafordítására már nincs mód. Ám elég kicsi a valószínűsége, hogy ezt, a természet szempontjából legkedvezőbb forgatókönyvet követi majd az emberiség. Így fel kell készülnünk arra, hogy az előttünk álló években lesznek olyan telek, amelyek fagyos nappalok nélkül telnek el.

Ez túl azon, hogy mezőgazdasági és egészségügyi kockázatokat jelent, ellehetetleníti a téli sportok gyakorlását is. Vagyis, amit a fűtésen megspórolunk, azért sokszorosan fizetünk meg a kieső turisztikai bevételekkel és más gazdasági károkon keresztül.

A melegedéssel ráadásul nem csak télen kell számolni. Az átlaghőmérséklet emelkedése a nyári hónapokat is érinti, így szaporodó hőhullámok várhatók, amik további egészségügyi kockázatokat jelenthetnek.

A teljes cikk a Másfél fokon olvasható.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Olyan enyhe a tél Európában, hogy mutatóba se látni téli madarakat

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. december 27.

Pedig itt vannak, csak nem szorulnak rá a madáretetőkre, így a sűrűbben lakott területeket is elkerülik.

Közel ötvenezer éves, még mindig fertőzőképes vírust nyertek ki a szibériai permafrosztból

Kun Zsuzsi tudomány 2022. november 23.

Az évezredes hibernáció után is életképes vírusok a növény- és állatvilágra, illetve az emberekre is veszélyesek lehetnek.

David Attenborough új sorozatban mutatja be a Föld jeges élővilágait – addig nézd meg, amíg van mit nézni!

Bodnár Zsolt majom 2022. október 11.

Az, hogy Attenborough egyszerre mutathatja be az Antarktisz, Grönland vagy a szibériai tajga csodálatos élővilágát és azoknak a már ma is látványos pusztulását, valószínűleg a 96 éves természettudós életének nagy tragédiája, de egyben a közönség nagy szerencséje is.