Az eddiginél 64 milliószor élesebb képeket készít az agyról az új MRI technológia
Amerikai kutatók negyven éve készülnek arra a technológiai áttörésre, amit végül hétfőn jelentettek be a nyilvánosság előtt: a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) új eljárásával 64 milliószor élesebb felvételek készíthetők az agyról, mint amire a jelenleg használt eszközök képesek.
Az új MRI-képek olyan részletesek, hogy minden egyes voxele (a pixel 3D-s megfelelője) mindössze 5 mikron, vagyis 0,005 milliméter. Ilyen felbontásban már nemcsak daganatokat lehet kiszúrni, de komplex szerveződéseket és összeköttetéseket is az agyban.
A Duke Egyetem, a Tennessee-i Egyetem, a Pennsylvaniai Egytem, a Pittsburgh-i Egyetem és az Indianai Egyetem kutatói az egéragy eddigi legnagyobb felbontású felvételével ünnepelték ezt a mérföldkövet.
A több évtizedet felölelő kutatómunka java a Duke Egyetem In Vivo Mikroszkópia Központjában zajlott. Az egéragyról készített felvételhez a Duke szakemberei egy nagy teljesítményű, 9,4 teslás mágnest használtak (a klinikai MRI-k mágnesének erőssége általában 1,5-3 tesla között mozog), a hagyományosnál 100-szor erősebb gradiens tekercseket, valamint egy 800 laptop teljesítményének megfelelő szuperszámítógépet.
A kutatók szerint az ilyen részletes képalkotás lehetővé teszi annak a jobb megértését, hogy az agy miként változik az életkor, a táplálkozás és a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór függvényében.
Az egéragy-felvételen később fénylemezes mikroszkópiával vizsgálták az agyszöveteket, így a kutatók meghatározott sejtcsoportokat jelölhettek meg rajta, és megfigyelhették, hogyan fejlődnek a neurodegeneratív betegségek az idő előrehaladtával.
A különböző korú és genetikai felépítésű egerek közti különbségek rávilágítottak arra, hogyan változtak idővel az agy kapcsolódásai, valamint hogy egyes régiói, például a memóriához kapcsolódó subiculum, jelentősen nagyobb változáson mentek keresztül az idő múlásával. A képeken azt is sikerült megörökíteni, hogy az Alzheimer-kór hogyan bontja le az ideghálózatokat.
A kutatók szerint az áttörés megnyitja az utat a további technológiai fejlődés előtt, hogy az emberi agyat is ilyen részletességgel rögzíthessék, ami feltárhatja az öregedés és a szövetekben bekövetkező változás közötti kapcsolatot, valamint segítséget nyújthat ahhoz, hogy milyen beavatkozások segíthetnek a degeneráció megakadályozásában.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: