A világ nagy tavainak és víztározóinak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta, aminek legfőbb oka az emberi tevékenységek által felerősített klímaváltozás – állítja egy nemzetközi kutatócsoport csütörtökön közzétett tanulmánya. Az eredmények fokozzák a mezőgazdasági és háztartási fogyasztáshoz és a vízenergiához szükséges vízzel kapcsolatos aggodalmakat.

A műholdas mérések, valamint éghajlati és hidrológiai modellek segítségével közel 2000 nagy tavat vizsgált kutatás szerint a világ legnagyobb édesvízforrásai (A Kaszpi-tengertől a Titicaca-tóig) az elmúlt három évtizedben mintegy 22 gigatonna vizet vesztettek évente. Ez körülbelül annyit jelent, mint ha minden egyes évben 11-szer eltűnt volna a Balaton.

A Science folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője és a Virginiai Egyetem felszínivíz-kutatója, Csao Fangfang szerint a természetes tavak csökkenésének 56 százalékát az éghajlat felmelegedése és az emberi fogyasztás okozta, de a nagyobb részéért a felmelegedés felelt.

Bár a klímakutatók általában úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás hatására a világ száraz területei szárazabbak, a nedvesebb területek pedig még nedvesebbek lesznek, de a friss tanulmány még a nedves régiókban is jelentős vízveszteséget állapított meg.

Megállapították, hogy az emberi vízfogyasztás fenntarthatatlan mértéke, az esőzések és a lefolyások változásai, az üledékképződés és a felszíni hőmérséklet emelkedése világszerte a tavak vízszintjének csökkenését eredményezte, és összesen a vizsgált tavak 53 százaléka mutatott jelentős csökkenést 1992 és 2020 között.

A kiszáradó medencék területein közel 2 milliárd ember él, és őket közvetlenül érinti az ebből fakadó vízhiány lehetősége a következő évtizedekben. Miközben a fenntarthatatlan vízhasználat révén esett vissza az Aral-tó vagy a Holt-tenger vízmennyisége is, egyes afganisztáni, egyiptomi és mongóliai tavakat a hőmérséklet emelkedése sújtotta. A vizsgált tavak mindössze negyedében emelkedett a vízszint, általában gátépítések miatt, például a Tibeti-fennsíkon.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Napozás és hajóroncs a Duna kellős közepén – ritkán látható fotókon a több helyen rekordalacsony vízállású folyó

Bodnár Zsolt tudomány 2022. augusztus 18.

Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.

Globális vízválságra figyelmeztet az ENSZ és az UNESCO legújabb jelentése

Vajna Tamás gazdaság 2023. március 22.

A világ népességének mintegy 10 százaléka már jelenleg is olyan területeken él, ahol a vízhiány elérte a kritikus mértéket.

Az aszály a halastavakat és a horgászvizeket sem kíméli

Qubit.hu gazdaság 2022. augusztus 30.

Halpusztulással fenyeget az egész országban a tavakban is vízhiányhoz vezető aszályhelyzet. A halastavak vízállása rekordalacsony, a vízminőség folyamatosan romlik, van ahol lehalászással próbálják megmenteni az állomány értékét.