Ha nem születik meg a Montréali Jegyzőkönyv, 15 évvel korábban köszöntenének be a hómentes nyarak az Északi-sarkon
Az első teljesen hó- és jégmentes északi-sarki nyarat az évszázad közepére teszik a klímakutatók. Ez a számítások szerint azonban lényegesen hamarabb következne be, ha 1987-ben nem fogadták volna el a Montréali Jegyzőkönyvet az ózonréteget lebontó vegyi anyagok fokozatos visszaszorításáról – írta kedden a New Scientist.
A klórozott-fluorozott karbonátok (angol rövidítéssel CFC) vagy freongázok olyan üvegházhatást okozó gázok, amelyek több ezerszer károsabbak, mint a szén-dioxid. A betiltásuk elsődleges célja a Montréali Jegyzőkönyv elfogadásakor az ózonréteg megóvása volt, de kutatók mára úgy látják, hogy klimatikus szempontból is jótékony hatásokkal járt. Csökkentette a globális felmelegedést, enyhítette a trópusi ciklonok intenzitását és segítette a növényeket a szén hatékonyabb megkötésében.
Mark England, az Exeteri Egyetem kutatója és kollégái elemzése szerint a jegyzőkönyv az Északi-sarkkör jegének olvadását is késlelteti. A brit kutatócsoport éghajlati és a jég olvadását becslő modelleket használtak arra, hogy megállapítsák, mennyi jég lenne az Északi-sarkon, ha nem írták volna alá a jegyzőkönyvet, és mennyi van így, hogy aláírták. A hatást a freongáz-kibocsátás csökkent mértékében és az ebből fakadó ózonréteg-visszaépülésben mérték, és azoknak a gázoknak a hatását is beleszámították, amelyeket a freongázok helyett kezdtek el alkalmazni szerte a világon.
Az eredményeik szerint a Montréali Jegyzőkönyv nélkül az első teljesen hó- és jégmentes sarkköri nyár valamikor 2030 és 2038 közé esett volna, így viszont a modell szerint 2037 és 2054 közé eshet legkorábban. Ez a tudósok számításai szerint az üvegházhatású gázok mérsékelt és magas kibocsátási szintjének két végpontja alapján alakulna így.
Hó- és jégmentes északi-sarki nyár alatt a tudósok azt értik, amikor a szeptemberi időszakban a jégtakaró kevesebb mint egymillió négyzetkilométert takarna el az Északi-sarkon. Ennek komoly következményei lennének az ökoszisztémák és az emberi közösségek számára is – az lenne a legkevesebb, hogy megváltoznának a szállítási útvonalak.
England szerint a legjobb előrejelzések azt mutatják, hogy mindenképpen bekövetkeznek a hómentes északi-sarki nyarak, még jelentős kibocsátás-csökkentéssel is. Az azonban, hogy ezek milyen gyakran történnek meg, a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségén múlik. A kutató szerint a metánkibocsátás csökkentése különösen nagy hatással járna.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: