Kína beszállt a Jeges-tenger mélyének meghódításába
A „mélytengeri kutatási képességek terén elért ugrást” az ember vezette Csialong tengeralattjáró hajtotta végre az északi-sarkvidék jégpáncélja alatt.
északi-sarkvidék
Évezredes trend fordult meg: a sarkvidéki tundra már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit képes elnyelni
Minél melegebb van az Északi-sarkvidéken, annál jobban fokozódnak azok a folyamatok, amelyek még tovább hajtják a felmelegedést és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Évtizedekkel hamarabb tűnhet el nyaranta a tengeri jég az Északi-sarkvidékről, mint eddig gondoltuk
Egy új kutatás szerint a 2030-as és 2050-es évek között szeptemberben szinte teljesen jégmentessé válhat az északi-sarkvidéki Jeges-tenger. Ez még gyorsabb regionális felmelegedést hoz, veszélyezteti a területen élő állatokat, és geopolitikai feszültségeket is okozhat.
Ha nem születik meg a Montréali Jegyzőkönyv, 15 évvel korábban köszöntenének be a hómentes nyarak az Északi-sarkon
Az 1987-ben született egyezmény a kutatók szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csak 2037-re melegedjen fel annyira a sarkkörök klímája, hogy nyaranta teljesen elolvadjon az összes hó és jég az Északi-sarkon.
Bábeli zűrzavarban indult útnak 150 éve az osztrák-magyar expedíció, ami messzebb jutott északra, mint előtte bárki más
A Tegethoff gőzös 24 fős legénysége felfedezte a Ferenc József-földet, a Deák-szigetet, sőt egy délibáb miatt tévesen a Budapest-fokot is. Az, hogy két év alatt csak egy embert veszítettek el, a misszió egyetlen magyar résztvevőjének, Kepes Gyula hajóorvosnak volt köszönhető, aki tokaji aszúval, citromlével és káposztával védte társait a skorbut ellen.
Hatalmas repedést fedeztek fel az Északi-sarkvidék utolsó jeges térségében
Az öt balatonnyi nyíltvízi terület azon a vastag, idős jéggel borított vidéken alakult ki, amelyről a sarkkutatók azt tartják, hogy a felmelegedés előrehaladtával itt olvadhat el utoljára az arktiszi jég. Mint kiderült, ez a térség sem olyan ellenálló, mint amilyennek hitték.
A jegesmedvéknek négyszeres erővel kell küzdeniük a túlélésért az Északi-sarkvidék olvadása miatt
Évtizedenként 13 százalékkal csökken a tengeri jég területe az Arktiszon, így a ragadozók egyre nehezebben jutnak zsákmányhoz. A jegesmedvéknek ma már átlagosan három napig kell úszniuk, hogy fókát találjanak.
Felfedték a rejtélyes szibériai óriáslyukak titkait
Az elmúlt években rengeteg olyan kráter alakult ki a környéken, amit a vastag permafroszt alól kirobbanó metán okozott, de most először tudtak drónt küldeni egy ilyen lyuk mélyére, ami segíthet a további kráterek előrejelzésében és megelőzésében.
Norvégia érintetlen sarkvidéki területeken készül beindítani a kőolaj-kitermelést
A terv veszélyezteti a környék törékeny ökoszisztémáját, Oroszországgal is feszültségeket okozhat, és még az sem biztos, hogy olyan nyereséggel lehet olajat termelni a kiszemelt területeken, mint amire a norvégok számítanak.
Korán jött a felmelegedés az Északi-sarkvidéken, Szibériában 30 fokot mértek
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
Ha bölényeket és lovakat telepítenénk az Északi-sarkra, késleltetni tudnánk a klímaváltozást
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.
Százával hullanak a rénszarvasok a norvég Spitzbergákon a klímaváltozás miatt
A világ leggyorsabban melegedő területén a hevesebb esőzések miatt nem hó, hanem jég borítja a talajt, ami elzárja a táplálékot a rénszarvasoktól. Néhány egyednek sikerült alkalmazkodnia a kihívásokhoz: több csorda algával kezdett el táplálkozni a tengerpartok közelében.