A mesterséges intelligencia (AI) körül kétfajta diskurzus alakult ki az elmúlt fél évben: az egyik arról szól, hogy túléli-e az emberiség a gépi értelem exponenciális fejlődését, míg a másik egy kicsit földhözragadtabb módon azt tárgyalja, hogy az AI-technológiákra épülő nagy nyelvi modellek, mint amilyen a fizetős ChatGPT-t és a Bing Chatet is hajtó GPT–4, hogyan változtatják meg szépen lassan a munka világát és ennek következményeként a világgazdaság működését. Mindkettő fogós kérdés, de amíg az előzőről leginkább filozófiai viták folynak, utóbbit a – például a 444 friss cikkében bemutatott – személyes tapasztalatok mellett már kutatásokban is sikerült vizsgálni.

Az, hogy máris vannak erről adataink, azért is nagy szó, mert a hype-ot elindító és messze legnépszerűbb generatív AI-eszköz, a ChatGPT alig fél éve, 2022 novemberének végén jelent meg, nem sokkal a szövegből képet generáló – és az elmúlt hónapokban óriási fejlődésen átment – modellek (Midjourney, DALL-E, Stable Diffusion) után. Ennyi idő alatt kellett az egyes munkahelyeken bevezetni és megtanulni a használatukat, megmérni a hatékonyságukat, majd publikálni az eredményeket.

Persze magának az AI-forradalomnak a léptéke is más, mint a korábbi nagy technológiai változásoké. A ChatGPT-t és a DALL-E-t fejlesztő OpenAI vezére, Sam Altman korábban úgy fogalmazott:

„Az emberiség történelmében eddig három nagy technológiai forradalom volt: a mezőgazdasági, az ipari és a számítógépes forradalom. Szerintem most a mesterséges intelligencia forradalmának kezdeti szakaszában vagyunk, és arra számítok, hogy ez nagyobb lesz, mint az előző három forradalom együttvéve. A gondolkodó, értő intelligencia ugyanis sokkal inkább teszi emberré az embert, mint az a képességünk, hogy fizikai dolgokat végzünk a világban, ezért óriási változások előtt állunk, ami sokféleképpen befolyásolja majd az életünket.”

Márpedig az előző forradalmak alsó hangon is évtizedek alatt mentek végbe (az ipari forradalom kezdete után 60 évvel Magyarországon még mindig csak egyetlen gőzgép működött), míg az AI kiaknázásához szükséges infrastruktúra, vagyis az internet már jóformán mindenhol rendelkezésre áll.

Nem kiváltja, hanem megkönnyíti az emberi munkavégzést

Hogy a generatív AI-eszközök elsősorban milyen munkaköröket, milyen mértékben és milyen ütemben válthatnak ki, abban egyre nagyobb az egyetértés. Maga a ChatGPT még decemberben ugyanazokat a munkákat jelölte meg erre a kérdésre, mint az OpenAI későbbi, március végén közzétett tanulmánya: ezek szerint többek között az írók, matematikusok, adatrögzítők, adószakértők, pénzügyi elemzők és jogi asszisztensek is nagy változásra készülhetnek a munkafolyamataikban. Merthogy úgy néz ki, a hallucinációkra képes (vagyis olykor téves, félrevezető vagy teljesen kitalált információkat adó) ChatGPT és társai egyelőre nem fenyegetik senki pozícióját, de minden bizonnyal hamarosan átveszik az emberi feladatok egy részét – változó arányban, a munkakörtől függően.

Erre jutott a Goldman Sachs közgazdász kutatóinak március végi elemzése, amely számszerűsítette is a munkaerő-piaci átalakulás hatásait. Becsléseik szerint globálisan nagyjából 300 millió ember munkáját és az Egyesült Államokban jelen lévő foglalkozások kétharmadát érintheti az AI-alapú nyelvi modellek megjelenése. Az érintett munkakörökben a feladatok 25-50 százalékát lehet a mesterséges intelligenciára bízni, ami a kutatók szerint jó hatással lesz a termelékenységre, így tíz éven belül akár 7 százalékkal, vagyis 7000 milliárd dollárral nőhet a globális GDP.

És hogy mi lehet ennek az átalakulásnak a motorja? Ahogy a nagy technológiai fordulópontoknál már megszoktuk: a szoftveripar. A Goldman Sachs szakértői szerint az internet, a mobiltelefonok és a felhőszolgáltatások megjelenése után a generatív mesterséges intelligencia jelenti a következő nagy fordulópontot a vállalati szoftverek gyártóinak, márpedig az AI-eszközökkel felpumpált alkalmazások segítik majd az irodai dolgozók, a tervezők, a kutatók hatékony munkavégzését. Nem véletlenül jelentette már be a nagy AI-futam két legnagyobb versenyzője, a Microsoft és a Google is, hogy az irodai alkalmazásaikba minél hamarabb beépítik a generatív eszközeiket – így például a Wordben címszavakból lehet kerek szöveget írni, a Gmail pedig összefoglalja a hosszú levelek tartalmát.

De akkor sincs mitől félni, ha odáig jut a technológia, hogy egyes állásokat már teljesen be lehet tölteni mesterséges intelligenciával. David Autor, az MIT közgazdásza még tavaly májusban írt tanulmányt a technológia, a produktivitás és a munkaerőpiac kölcsönhatásairól, amiben az a statisztika is szerepel, miszerint a ma űzött foglalkozások 60 százaléka még nem létezett a második világháború előtt. Ebből az is következik, hogy az elmúlt közel 85 évben a foglalkoztatottság növekedésének több mint 85 százalékáért a technológiai fejlődés által létrehozott munkakörök felelnek. A Goldman Sachs kutatóinak logikája szerint a trend egyértelmű: az automatizáció először elvesz néhány állást, de aztán még több újat hoz létre (elég az informatikai forradalom során létrejött számtalan új munkakörre gondolni), a növekvő jólét pedig a szolgáltatási szektorokat is felhajtja, ahol így újabb munkahelyek keletkeznek.

A közgazdászok persze mindig hozzáteszik, hogy az ilyen becsléseknél nagy a bizonytalansági faktor, úgyhogy érdemes megnézni, hol tartunk most a nagy munkaerőpiaci AI-forradalom idővonalán.

Az első pillanattól kezdve növeli a produktivitást

Az első két valamire való felmérésen máris kitűnően szerepelt az AI. A Microsoft és a GitHub kutatói 95 szoftverfejlesztőt vontak be az OpenAI–GitHub duó által fejlesztett kódolási AI-segéd, a Copilot tesztelésébe, és a februárban közzétett tanulmány szerint az AI-asszisztált programozók 55,8 százalékkal rövidebb idő alatt végeztek megadott a feladataikkal, mint a hagyományos módszerekkel dolgozó kontrollalanyok. Az MIT közgazdász kutatói március elején már kifejezetten a ChatGPT hatását mérték fel: írásos munkákkal bíztak meg 444 felsőfokú végzettségű dolgozót, és arra jutottak, hogy nemcsak a produktivitásuk nőtt a chatbot használatával (37 százalékkal gyorsabban végeztek a feladatukkal), hanem az írásaik minősége is javult, de még a munkájukkal való elégedettségük is nőtt azáltal, hogy a gépre hárították a munkafolyamat unalmas részeit.

Ahogy telt az idő, egyre nagyobb merítésből válogathattak az AI munkahelyi produktivitást növelő hatását vizsgáló kutatók. A Stanford Egyetem és az MIT közgazdászainak felmérésébe egy nagy amerikai vállalat 5179 ügyfélszolgálati alkalmazottját vonták be: mint kiderült, azok, akik AI-eszköz segítségével végezték a munkájukat, 14 százalékkal több problémát oldottak meg sikeresen.

Olaszország különleges terepet nyújtott a kutatóknak, ugyanis az országban szinte egész áprilisban nem volt elérhető a ChatGPT, így a produktivitást a másik irányból is meg lehetett közelíteni. A kódoláshoz szintén használható eszköz betiltása utáni első két napban hirtelen 50 százalékkal visszaesett az olasz fejlesztők termelése a GitHubon, majd szépen visszaállt a rend, amit az ausztráliai Monash Egyetem kutatói az országalapú tiltások megkerülésére használt VPN-szolgáltatások iránti kereslet hasonló arányú növekedésével magyaráztak.

Az egyik legnagyobb brit ügyvédi iroda, az Allen & Overy februárban kezdte használni az OpenAI által pénzelt startup, a kifejezetten jogi felhasználásra generatív AI-megoldásokat fejlesztő Harvey szoftverét, ami egyből akkora sikert aratott, hogy gyorsan be is vezették a cég 43 irodájában, így már több mint 3500 ügyvédjük használja az eszközt. Az Allen & Overy innovációs részlegét vezető David Wakeling a Wall Street Journalnek elmondta, a GPT–4-alapú Harvey össze sem hasonlítható a korábbi AI-megoldásokkal, fantasztikus nyelvi tudása, a látszólagos szövegértési és érvelési képességei messze túlszárnyalnak minden korábbi technológiát. Többek között különböző jogi dokumentumok tervezetének írásához vagy az egyes jogrendszerek közötti különbségek összefoglalásához használják, amivel Wakeling szerint hetente több órányi munkát megspórolnak a dolgozók – és bár egyelőre mindenképp szükség van arra, hogy emberek is átnézzék és ellenőrizzék a szövegeket, a produktivitást így is jelentősen növelte az AI-eszköz bevezetése.

A fizikai munka világát már felforgatták a technológiai forradalmak, most a szellemi munkán a sor

A Virginiai Egyetem AI-szakértő közgazdásza, Anton Korinek május közepén a Bloombergnek elmondta, a mesterséges intelligencia vélhetően lassan fejti majd ki a teljes hatását a munkaerőpiacra, de a változás közeleg, és merőben más lesz, mint a korábbi fordulópontok. „Az elmúlt 40 évben a fizikai munkások voltak a vesztesei, a szellemi munkát végzők pedig a nyertesei a technológiai fejlődésnek. Most ez megfordul, és a szellemi munkákat lehet majd könnyebben automatizálni” – mondta Korinek. Ő szintén rövid távúnak látja a megszűnő munkahelyek okozta munkaerő-piaci felfordulást, és úgy véli, idővel helyreáll az egyensúly az új munkakörök megjelenésével, ráadásul a szakadék is csökken a képzett és a képzetlen munkaerő között, mivel gyorsabban és könnyebben lehet majd beletanulni az AI-munkákba – ebben is maguk az AI-eszközök segítenek majd.

„Robotapokalipszis lefújva?” – tette fel a kérdést 2020-ban megjelent tanulmányának címében Leslie Willcocks, a London School of Economics professzora. Írásában a mesterséges intelligenciát már akkor is övező „felhajtás és félelem” (hype-and-fear) narratívát igyekezett alaposan vizsgálni, és lecsupaszítani a diskurzust nyolc meghatározó tényezőre. Ezeket a feltételezéseket aztán sorra cáfolni kezdte: Willcocks szerint az embereknek téves képzeteik vannak arról, hogy az automatizációval hány munkahely tűnik el és mennyi jön létre, hogy felválthatók-e teljesen gépekkel bizonyos munkakörök, vagy hogy mennyi időt vesz igénybe az AI széles körű elterjedése.

Ő ekkor még persze nem találkozhatott a ChatGPT-vel vagy a Midjourney-vel, de már három éve ugyanazt állapította meg, mint a legfrissebb munkaerő-piaci elemzések és az AI-eszközök produktivitásnövelő hatását mérő kutatások: a mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem segíti majd a többség munkáját, ráadásul a technológia idővel új munkaköröket teremt majd, a termelékenység növekedéséből pedig nemcsak gazdasági előnyök származnak, hanem a munkával (mint az életünk viszonylag nagy szeletével) való elégedettségünk is nőhet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: