Átfogó tanulmány ad friss képet az Antarktisz helyzetéről a globális felmelegedés sűrűjében: a kutatók szerint az olyan szélsőséges események, mint az óceáni hőhullámok vagy a jégveszteség, szinte biztosan gyakoribbá és súlyosabbá válnak a jövőben, mivel drasztikus intézkedésekre lenne szükség, hogy a felmelegedést a párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk.

A kutatók az Antarktiszon és a Déli-óceánon bekövetkezett extrém időjárási eseményeket, a tengerijég-veszteséget, az óceánok hőmérsékletét, a gleccser- és selfjégrendszerek átalakulását, valamint a szárazföldi és tengeri biodiverzitást tekintették át, és ezek alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az Antarktisz „a következő években és évtizedekben jelentős stressznek és károknak lehet kitéve”, ezért sürgős politikai lépésekre van szükség, hogy ezektől megvédjük.

„Az antarktiszi változásoknak globális következményei vannak. Az üvegháztartású gázok kibocsátásának nettó nullára való csökkentése a legjobb reményünk az Antarktisz megőrzésére, és ez a bolygó minden országának és minden egyes embernek fontos kell, hogy legyen” – mondta a tanulmány vezető szerzője, az Exeteri Egyetemen kutató Martin Siegert.

A gleccserkutató szerint a most látható gyors változások egyben azt is jelentik, hogy a világ legnagyobb hatalmai egy nemzetközi szerződést sértenek: „Az Antarktisz-egyezmény aláírói, köztük az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, India és Kína, kötelezettséget vállaltak arra, hogy megőrzik ennek a távoli és törékeny helynek a környezetét. A nemzeteknek meg kell érteniük, hogy ha továbbra is folytatják a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és elégetését bárhol a világon, azzal olyan hatással vannak az Antarktisz környezetére, ami nem áll összhangban az aláírtakkal.”

Szélsőséges eseményekből nem volt hiány mostanában a jeges délen. A világ valaha feljegyzett legnagyobb hőhulláma például épp Kelet-Antarktiszt érintette, ahol 2022 márciusában 40 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet (-11,8 fokot) mértek az évszaknak megfelelő átlaghoz képest, de néhány héttel ezelőtt az is kiderült, hogy a megfigyelések kezdete óta még soha nem volt olyan kevés tengeri jég az Antarktisz körül, mint idén.

Az Antarktiszt érő károk közvetlenül is érintik a világ összes emberét, két okból. A kontinensen tárolt jégtömeg olvadása egyre jobban fokozza a tengerszint emelkedését, ami elsőként a part menti országokat és településeket, valamint a szigetvilágokat sújtja. És mivel az Antarktisz fehér takarója visszaveri az űrbe a hősugarakat, ezzel hűti is a Földet, de a jég olvadásával a fehér felületeket felváltják a sötét vizek és szárazföldek, amelyek már elnyelik a hőt.

„Valós veszélye van annak, hogy az elkövetkező években az Antarktisz megszűnik a bolygó hűtője lenni, és elkezd radiátorként viselkedni” – mondta Siegert.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: