Egyes szakértők szerint az etnikai kisebbségek médiahasználati szokásai rossz irányba vezetnek, és így megőrződik vagy újratermelődik a való világban tapasztalt egyenlőtlenség. De mitől jobb a TikTok, mint a Facebook, és mi a baj azzal, ha egy gyereknek nincs számítógépe, csak okostelefonja?
A Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért programot tavaly indította a CEU a háború elől elmenekült és az ottmaradt ukrán diákoknak. A Qubit Podcast legújabb adásában a fő szervező, Trencsényi Balázs történész mesél tapasztalatairól.
Jó hír ez a tenger szerelmeseinek, a hableányoknak és a hablegényeknek. A projekttől azt várják, hogy többen érdeklődnek majd az óceán sorsa iránt.
Susie Scott szociológus, a The Social Life of Nothing szerzője szerint a semmi nem is annyira semmi, hanem végső soron értelmes társadalmi cselekvés: hatással van önmagunkra és másokra, és paradox módon mindannyiunkat valamivé tesz.
Az átlagostól eltérő nemi érdeklődésű vagy identitású emberek ellen a magyar kormány által módszeresen tüzelt morális pánikkeltés cserben hagyja a védeni hivatott gyerekeket, állítja az immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában Rédai Dorottya genderkutató.
A romlott Nyugatot és a szabad Keletet egyesítő orosz messianizmus gyakorlatilag egyidős az orosz írásbeliséggel – hangzott el a CEU Határtalan tudás sorozatának kedd esti eseményén, ahol Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, Sz. Bíró Zoltán történész és Spiró György író beszélgetett az ukrajnai háború kulturális előzményeiről.
Hiába állítja az ellenkezőjét Vlagyimir Putyin, az ukrán nyelv még véletlenül sem a Szovjetunió felbomlása utáni kreálmány, mondja Spiró György író, műfordító. A CEU Határtalan tudás sorozatának egyik keddi előadója szerint Lengyelország és Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a nemzetté válás nem ért véget a 19. századi Európában.
Több mint háromszáz transznemű gyerek közül mindössze nyolcan tértek vissza eredeti nemükhöz a Princeton Egyetem legfrissebb kutatási eredményei szerint. Ezek alapján érvénytelennek tűnik az a sokat hangoztatott állítás, hogy a transznemű gyerekek néhány éven belül „meggondolják magukat”.
A zsűri több mint kétszáz pályaműből 11 alkotást választott ki, köztük egy 18 éves diáklány személyes hangú animált történetét identitáskereséséről Magyarország és Vietnám között és egy általános iskolás duó magyar népmesékre építő számítógépes játékát.