Elérte a világűrt a Starship, Elon Musk gigantikus rakétája
Másodjára is fellőtték a SpaceX Starship rakétáját, amitől Elon Musk űrvállalata azt reméli, hogy a jövőben a Marsra szállíthat embereket. A valaha épített legerősebb űrrakéta szombaton kora délután, valamivel 14 óra után emelkedett a magasba a texasi Boca Chicában található Starbase űrközpontból.
A 120 méter magas Starship rakétarendszer, ami második tesztrepülésén sem szállít rakományt, a Super Heavy első fokozat hajtóműveinek segítségével hagyta el a kilövőállást. A Super Heavy 33 Raptor hajtóműve egészen a fokozatok szétválásáig rendben működött. A most először beépített, a második fokozat hajtóműveit alkalmazó fokozat-szétválasztási rendszer is rendben üzemelt, ami után a szintén Starshipnek nevezett űrhajó levált a Super Heavyről és 6 Raptor hajtóművével folytatta útját a világűr felé, ahova nem sokkal később meg is érkezett.
A Super Heavy nem sokkal azután, hogy levált róla a második fokozat és megkezdte visszatérését a Földre, megsemmisült. Ez nem befolyásolta a második fokozatot, ami a fellövés után 8 perccel a SpaceX közvetítésében megjelenített adatok szerint 148 kilométeres magasságot ért el, amivel bőven átlépte a világűr nemzetközileg elfogadott 100 kilométeres határát. A SpaceX 14:15-kor közölte, hogy megszakadt a kapcsolat a második fokozattal, miután a repülésbiztonsági rendszer ismeretlen okból megsemmisítette az űrhajót.
A SpaceX eredetileg pénteken szerette volna fellőni a rakétát, de meghibásodott a Super Heavy egyik rácsos aerodinamikai elemét vezérlő mozgatómotor, aminek cseréjéhez szét kellett szerelniük a hatalmas rakéta fokozatait. Ezeknek az aerodinamikai elemeknek a Super Heavy Földre történő visszatérése során van szerepük, a rakétafokozat ereszkedésének irányításában.
A rakétarendszer első tesztindítására idén április 20-án került sor. A Starshipet akkor 4 perccel a fellövés után a Mexikói-öböl felett megsemmisítette a repülésbiztonsági rendszer, miután a Super Heavy fokozat hibája miatt a rakéta irányíthatatlanná vált. A mostani repülés tervezett forgatókönyve az előzőhöz hasonlóan az, hogy miután a Starship eléri a világűrt, szinte tesz egy teljes kört a Föld körül és az indítás után közel másfél órával Hawaii-tól északra becsapódik a Csendes-óceánba.
Az űrvállalat az első kilövést, amiben a Starship 39 kilométeres magasságot ért el, a fejlesztéshez szükséges kritikus lépésnek tartja, aminek tanulságai megalapozták az elmúlt hónapokban végrehajtott változtatásokat. A hét hónappal ezelőtti tesztbaleset vizsgálatát hónapok után szeptemberben zárta le az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA), ami közel 60 változtatást rendelt el a rakéta rendszerein, az indítóálláson, valamint a tervezési és tesztelési folyamaton.
Miután a cég elvégezte a szükséges módosításokat, és a hatóság megbizonyosodott arról, hogy nincsenek az indításnak környezetvédelmi akadályai, az FAA szerdán megadta a SpaceX-nek az indítási engedélyt. Az áprilisi teszt során a Super Heavy hajtóművei által leadott elképesztő mértékű, 74 ezer kilonewton (kN) tolóerő jelentősen megrongálta az indítóállást. Most a károk mérséklésére megerősítették az alátámasztását és beépítettek egy lángterelő rendszert.
A teljes egészében újrahasználható rakétarendszer 150 tonnányi rakományt képes alacsony Föld körüli pályára juttatni, amivel egy indítás során akár több mint 100 Starlink kommunikációs műhold is pályára állítható. A Starship emellett űrbeli utántöltéssel képes lesz a jövőben távolabbi célpontokhoz, így a Holdhoz és később a Marshoz is eljutni.
Az amerikai űrügynökség emberes Artemis holdprogramjának harmadik, jelenleg még 2025 végére időzített Artemis–3 repülése során két űrhajós a NASA Orion űrhajójából átszállna a holdkompként konfigurált Starship HLS-re, majd azon ereszkedne le az égitest felszínére. Emiatt a mai második tesztindítás sikerében a NASA is erősen érdekelt. Ahhoz ugyanakkor még hosszú út vezet, hogy a SpaceX ténylegesen igazolja, képes lebonyolítani az űrhajó Holdhoz juttatásához szükséges közel 20 Starship-indítást, valamint elvégezni Föld körüli pályán a Starship HLS utántöltését.
Korábban független elemzések 10 millió dollárra becsülték a rutin Starship indítások költségét, ami messze elmarad a NASA Space Launch System (SLS) rakétájának fellövéséhez szükséges 2 milliárd dollártól. A SpaceX ígérete szerint a Starship az SLS jelenlegi Block 1 változatánál 55 tonnával több hasznos terhet tud alacsony Föld körüli pályára juttatni, amivel még az Apollo program Saturn V rakétájának teljesítményét is túlszárnyalja. Az SLS első indítására pont majdnem egy évvel ezelőtt került sor, aminek során sikeresen a Holdhoz juttatta a NASA személyzet nélküli Orion űrhajóját.
A SpaceX 2016 óta dolgozik az eredetileg BFR-nak keresztelt, kezdetben irreálisan ambiciózus, új generációs rakétarendszerén, ami idővel felválthatja a jelenlegi Falcon 9 és Falcon Heavy rakétáit, valamint Dragon 2 űrhajóját. Ahogy azt korábban összefoglaltuk, a rendszert ezután a SpaceX többször átdolgozta, majd 2018-ban megkezdődött a Starship prototípusok tesztelése Boca Chicában.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: