Az elmúlt hónapokban közel 8 ezer macska pusztult el Cipruson egy titokzatos fertőzésben. Egy brit kutatók által nemrég közölt vizsgálat szerint az állatok halálát egy macska- és kutya-koronavírusokból kialakult kórokozó okozta – foglalta össze a kutatási eredményeket a Science november közepén.

A macska- (Feline coronavirus, FCoV) és kutya- (Canine coronavirus, CCoV) koronavírusok, ahogy nevük is mutatja, elsősorban macskákban és kutyákban okoznak fertőzéseket, nyilatkozta a Qubitnek Szentiványi Tamara, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziójának kutatója.

A két vírus nem azonos a covidjárványt okozó SARS-CoV-2-vel, de hozzá hasonlóan a Coronaviridae víruscsaládba tartoznak. Egy-egy esetben előfordult, hogy macska- és kutya-koronavírusok enyhe lefolyású emberi megbetegedésekhez vezettek, de jelenleg nem kell attól tartani, hogy emberi járványt okoznának.

A két vírus világszerte elterjedt, főleg sűrűn lakott kutya- és macskaállományokban, írta kérdésünkre a kutató. A CCoV a kutyák mellett farkasokban is felbukkanhat Észak-Amerikában és Európában is, valamint képes disznókat és akár macskákat is megfertőzni. Az FcoV-ot házimacskák mellett már az európai vadmacskában, sőt nagymacskákban is kimutatták – ezekben az esetekben feltételezhető, hogy a fertőzött állatok korábban azok házimacskákkal érintkeztek. A macska- koronavírusnak két fő típusát ismerik a kutatók, az enterális koronavírust (FECV) és az úgynevezett feline infectious peritonitis (FIP) vírust.

Az enterális koronavírus a kutató szerint kifejezetten gyakori macskáknál. Ürülékkel, testváladékkal és nyállal is terjedhet, és általában tünetmentes vagy enyhe lefolyású megbetegedést okoz. A FIP vírus, mivel kialakulása a fertőzött egyedben a FECV véletlenszerű mutációihoz köthető, ritkábban fordul elő. A gyakran idegrendszeri tünetekkel járó FIP fertőzés halálozási aránya kezelés nélkül nagyon magas, több mint 90 százalékos is lehet, és leginkább a legyengült immunrendszerű, valamint fiatal macskákat veszélyezteti. A kutya-koronavírusok szájon és orrüregen keresztül terjedhetnek az állatok között; a kórokozó a bélrendszer sejtjeiben kezd replikálódni. A fertőzés a kutyáknál sokszor tünetmentes, de enyhe hasmenéssel és hányással is járhat, súlyosabb esetben pedig bélfalgyulladás alakulhat ki.

Miben más az új rekombináns vírus?

Charalampos Attipa, az Edinburgh-i Egyetem kutatója és kollégái november 10-én publikált preprint tanulmányukban feltárták, hogy a ciprusi macskák között pusztító járványért egy általuk FCoV-23-nak nevezett vírus felel. A kórokozó magas patogenitású, azaz a megfertőzött állatok körében jelentős mértékű halálozással jár, és RNS genomjának szekvenciája alapján az FCoV és CCoV vírusok rekombinációjával alakult ki. Az FCoV-23 sejtbe jutásáért felelős tüskefehérje-szekvenciája a kutatók szerint 97 százalékban azonos egy kutyákban rendkívül súlyos megbetegedést okozó CCoV vírusvariánssal, így az FCoV-23 nem tipikus macska-koronavírusként viselkedik.

Szentiványi szerint jelenleg nem kell attól tartani, hogy a Cipruson megjelent FCoV-23 Magyarországon is elkezd terjedni. Eddig Cipruson kívül csak az Egyesült Királyságban regisztrálták a vírus előfordulását, de ott is csak egy a szigetről behozott macskánál. Az új tanulmány társszerzője, Christine Tait-Burkard a Science-nek elmondta, hogy a szigeten kívül élő macskák megfertőződésének kockázata továbbra is alacsonynak számít.

A biológus szerint a Magyarországon előforduló FCoV kórokozók terjedése ellen elsősorban a macskák lakásban vagy házban tartásával lehet védekezni. A macska- koronavírusok ellen nincs jelenleg széleskörben elfogadott oltás vagy antivirális gyógyszer, így ha az állat megfertőződik, általában csak tüneti kezelésre van lehetőség.

Attipa és kollégái tanulmányukban azt írják, hogy a FCoV-23 a FIP koronavírushoz hasonló tüneteket okoz, de azzal ellentétben kétszer olyan gyakran, 28 százalékban vezet idegrendszeri komplikációkhoz a fertőzött állatok körében. A szakemberek tanulmányukban azt írják, hogy a ciprusi macskákon sikeresen alkalmazták az eredetileg emberi SARS-CoV-2 fertőzések ellen bevetett remdesivir és molnupiravir antivirális gyógyszereket, amik a vírus sejtbeli replikációját gátolják.

Az újonnan azonosított kórokozó máris felkeltette a koronavírusokkal foglalkozó szakemberek figyelmét. A Science-nek Gary Whittaker, a Cornell Egyetem virológus professzora azt mondta, hogy „ebben a macska-koronavírusban nagy potenciál rejlik, hogy segítsen nekünk megérteni általánosságban a koronavírusok virológiáját”.

Mit tehetünk?

Milyen körülmények kedveznek a macskákat és kutyákat fertőző koronavírusok rekombinációjának? Szentiványi szerint olyan populációkban, ahol a kutyák és a macskák nagy egyedszámban és sűrűségben vannak jelen, és gyakoriak közöttük a direkt és az indirekt kontaktusok, számos fertőző betegség könnyebben terjed a fajok és egyedek között.

A kutató szerint ilyen körülmények esetén a kórokozócsere és azok rekombinációja jelentős mértékű lehet. Azt már több esetben leírták, hogy a CCoV és FCoV vírusok rekombinálódnak, és ez hozzájárul a szerotípusaik evolúciójához, de eddig még egyik sem okozott a ciprusihoz hasonló járványt.

A kutató azt állítja, hogy a kint vagy a bent és kint is tartott macskák komoly köz- és állategészségügyi kockázatot jelentenek, amellett, hogy a külső környezetben ők maguk is nagyobb veszélyben vannak. Ilyenkor vadállatok fogyasztásán vagy a velük történő találkozáson keresztül kórokozókat kaphatnak el tőlük, amiket aztán nekünk is átadhatnak.

Szentiványi szerint több európai kutatócsoport is foglalkozik azzal, hogy nyomon kövesse az állatokban előforduló koronavírusokat, köztük az európai sün (EriCoV), a házi görény (FRECV), lovak (ECoV) és denevérek (BtCoV) koronavírusait, de „ezek többsége a jelenlegi ismereteink szerint nem jelent veszélyt az emberre, tehát zoonótikus potenciáljuk alacsony”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: