Megfejtették, hol vetette meg először a lábát a Homo sapiens Afrikán kívül
Több ezer évig a mai Irán, Irak és Szaúd-Arábia területén élhetett az emberi faj, miután 60-70 ezer évvel ezelőtt először tartósan Afrikán kívülre merészkedett – állítja egy friss kutatás. A Reuters hírügynökség összefoglalója szerint ezután, nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt a Homo sapiens elkezdte benépesíteni Európát és Ázsiát, majd később a bolygó szinte összes szegletét.
„Eredményeink először adnak teljes képet arról, hogy hol tartózkodtak a mai, nem afrikai felmenőjű emberek ősei Eurázsia meghódításának kezdetén” – mondta el Luca Pagani, a Padovai Egyetem molekuláris antropológusa és a hétfőn a Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány társszerzője.
A területen élő emberek kis létszámú vadászó-gyűjtögető csoportokat alkottak, akik ehető növényeket és kisebb-nagyobb vadakat fogyasztottak az erdős, füves, valamint szavannás környezetben.
Leonardo Vallini, a Padovai Egyetem kutatója és kollégái az általuk földrajzi csomópontnak (hub) nevezett terület helyét ősi és mai emberi genomok, valamint paleoökológiai modellek alapján derítették fel.
Az egykori populációról tanúskodó genetikai adatok arra mutattak, hogy az Eurázsiát először benépesítő emberi populáció az Iráni-fennsíkon élhetett, ami a modellek szerint megfelelő, és más nyugat-ázsiai régióknál nagyobb eltartóképességű környezetet biztosíthatott nekik 40-60 ezer évvel ezelőtt.
A kutatók szerint a legkorábbi, 44 ezer éves régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy az ember sokáig élhetett a területen, ahol nem volt egyedül: a neandervölgyiek legalább 40 ezer évvel ezelőttig előfordultak az iráni Zagrosz-hegységben, vagyis akár 20 ezer éven át keveredhettek a mai, eurázsiai felmenőkkel rendelkező emberek őseivel.
Ez a kutatás „rólunk és a történetünkről szól – az volt a célunk, hogy megfejtsük az evolúciónk és globális elterjedésünk néhány rejtélyét” – mondta a kutatás egyik társszerzője, Michael Petraglia, az ausztráliai Griffith Egyetem emberi evolúcióval foglalkozó kutatója. „A genetikai és paleoökológiai modellek kombinációja lehetővé tette, hogy megjósoljuk a korai emberi populációk első, Afrikán kívüli tartózkodási helyét” – tette hozzá.
A szakember szerint úgy tűnik, hogy a vadászó-gyűjtögető csoportok az Iráni-fennsíkon szezonális életmódot folytattak, vagyis télen a síkságokon, nyáron pedig inkább a hegyvidéki területeken éltek.
Eurázsiát jóval fajunk megjelenése előtt elsőként a Homo erectus népesítette be, több mint 1,5 millió évvel ezelőtt. Egy március elején közölt kutatás azt állította, hogy az emberelőd európai megjelenésének legkorábbi nyomait találta meg a kárpátaljai Királyházán, a magyar határtól nagyjából 30 kilométerre.
