Mögöttünk a doom, előttünk a boom
A koronavírus-járványt követő időszakban a nemzetközi és a magyar IT-piacon is sorra jelentették be a leépítéseket, ez pedig elkezdte magával húzni a programozóiskolákat is. Ez azonban a virágzó és egyre bővülő generatív AI-technológiák, alkalmazott mesterségesintelligencia-programok, Ipar 4.0 fejlesztések és kvantumtechnológiák fényében átmenetinek tűnik, a megingás után a piacnak pedig ha lehet, még az eddiginél is több, jól képzett, rugalmasan alkalmazkodni képes és élethosszig tartó tanulásra berendezkedett informatikusra lesz majd szüksége. Erre készül a Codecool.
„Az elmúlt 10-15 év arról szólt, hogy folyamatosan hiány volt szoftverfejlesztőből. A digitalizálódó gazdaság egyre növekvő igényt támasztott az ilyen szakemberek iránt, miközben a hagyományos oktatási rendszerek kibocsátása ezzel nem tudott lépést tartani. Évekig arról olvashattunk, hogy 10-20-40 ezer informatikus hiányzik a magyar gazdaságból, és milliós számokat olvashatunk az Európai Unió digitális szakemberhiányával kapcsolatban. Ehhez képest van most korrekció, visszaesés, ami olyan körülményeknek köszönhető, minthogy csökkent az IT-projektek száma. Így a teljesen piacról, magántőkealapokból élő programozóiskoláknál, ha nagyon visszaesik a kereslet, ez okozhatja azt, hogy nem tudják folytatni a tevékenységüket” – mondta Boda József, a Codecool programozóiskola egyik alapítója a Qubit podcast legutóbbi adásában, amikor Kende Ágnes szociológus, a Qubit állandó szerzője arról kérdezte őt és Szarka Pétert, a programozóiskola volt diákját és jelenlegi oktatóját, mi történik jelenleg az IT-piacon, mit gondolnak a mesterséges intelligenciáról és hogyan készülnek a jövőre.
Elbocsátási hullám az amerikai techcégeknél
A Crunchbase adatbázisa szerint az elmúlt két év egyáltalán nem az IT-cégek éve volt: 2022-ben több mint 93 ezer állás szűnt meg az amerikai techszférában, 2023-ban több mint 191 ezren vesztették el a munkájukat, míg idén már több mint 30 ezren jutottak hasonló sorsra. Ezek az elbocsátások nem csak programozókat és IT-vezetőket érintettek, hanem a techszféra más munkaköreit is érintették. Az Amazonnál tavaly 16 ezerre, a Google-nél 12 ezerre rúgott a leépítések száma, míg a Microsoftnál és a Facebook anyavállalatának számító Metánál tíz-tízezerre. A Salesforce-nál történt leépítésekkel együtt 2022-ben ez az öt vállalat jelentette be a leépítések 42 százalékát.
Azt is érdemes azonban hozzátenni, hogy bár ezek a számok nagyon ijesztőek, a Crunchbase szerint 2023 áprilisában még csak a pandémia alatt felvett IT-sok 8 százalékát jelentették, és ha kicsit az időtávot is tágabban vesszük, az is kiderül, hogy az elmúlt néhány évtizedben ennél csak nagyobb leépítésekről tud az iparág.
Míg a koronavírus-járvány idején az online termékekre és szolgáltatásokra végtelennek tűnő igény mutatkozott, és a digitalizációs hullám miatt a nagy techcégek úgy vették fel az embereket a megszaporodó projektjeikre, mintha nem lenne holnap, a járvány lecsengésével és az infláció megemelkedésével vége lett a paradicsomi pénztermelő állapotoknak. A leépítések mellett pedig elkezdett lassulni a növekedés motorjainak számító startupokhoz, elsősorban technológiai startupokhoz érkező kockázatitőke-befektetés is.
Magyarországon is éreztette a hatását
Ezeknek a leépítéseknek és globális folyamatoknak mind-mind megvolt a továbbgyűrűző hatása és az IT-munkaerőközvetítéssel, fejvadászattal foglalkozó Bluebird 2024 elején készített felmérése szerint a nemzetközi trendek Magyarországon is lecsapódtak. Az IT-cégeknél 15-20 százalékkal csökkent tavaly az új munkatársak irénti igény, és a munkabérek is stagnálásba fogtak. A magyar startup-szcéna egyik legsikeresebbje, az online csalásmegelőzéssel foglalkozó Bitrise sem úszta meg a leépítéseket például, 2023 márciusában a munkatársaik 14 százalékát kellett elbocsátaniuk.
Magyarországon a Bluebird szerint három tényezőre vezethető vissza az IT-piac megtorpanása. Egyrészt 2022-től kezdve a covid levonulásával párhuzamosan elkezdett visszarendeződni a járvány idején hatalmas teret nyert online életforma, másrészt a visszaeső magyar gazdasági teljesítmény – a magyar gazdaság négy negyedéven át tartó technikai recessziója és az ehhez társuló, a hitellehetőségeket és a forrásokat nagyban visszafogó, magas hazai kamatkörnyezet - is szűkítette a piacot, harmadrészt pedig az IT-szektor szívcsakrájának tekinthető Szilícium-völgyben és a techóriásoknál tapasztalható visszaesés is visszatükröződött a magyar állapotokban.
Ez a Bluebird szerint Magyarországon az elmúlt évben és 2024 első hónapjaiban is azzal járt, hogy az informatikai cégek elsősorban a meglévő állomány megtartására törekedtek, optimalizálják a működésüket, ugyanakkor kis mértékű, költségmegtakarítási célú elbocsátások is előfordultak.
Ezek a trendek természetesen a vállalatoknak munkaerőt képző programozóiskolák működésére is hatással vannak. A kilenc éve működő Codecool eddig több mint kilencezer embert helyezett el partnercégeknél, és úgy tűnik, továbbra is van igény jól képzett informatikusokra. Boda a Qubit podcastjában elmondta, korábban 2-3 hónap alatt, míg jelenleg hosszabb idő alatt, de továbbra is sikerül az iskolájukban végzetteket elhelyezni a piacon.
Home office és elszívó hatás
A pandémia nem csupán a digitalizáció felpörgetésével forgatta fel gyökerestül az IT-piacot, hanem a home office bevezetésével is. 2020 tavaszán a járvány miatt a munkanapok több mint 60 százalékát otthon dolgozták le az Egyesült Államokban, Magyarországon pedig 9 százalékot tett ki az aktív munkavállalók között a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya, ami háromszorosa a megelőző tíz év 2,9 százalékos átlagának a KSH adatai szerint. Ez a szám aztán folyamatosan csökkenni kezdett, míg 2023-ra az Egyesült Államokban a ledolgozott munkanapoknak már csak a 25 százalékát tette ki - de még így is ötszörannyi volt, mint 2019-ben.
Az IT-szektorban ez a kényelem mellett azt is jelentette, hogy az erős angol nyelvtudással bíró programozók relokáció nélkül kezdhettek el a magyarországi fizetéseknél magasabbat ajánló állásokat vállalni külföldön, elsősorban nyugati cégeknél. Ez a szakértők szerint továbbra is jelen van és elszívó hatást gyakorol a magyar IT-piacra.
A másik oldalon a Qubit podcastjában terítékre került, hogy az indiai vagy más harmadik világbeli programozók vajon veszélyt jelenthetnek-e a magyar munkavállalókra, mire Szarka elmondta, hogy akkora kulturális különbségek lehetnek az egyes országok között, amelyeket már nehéz áthidalni. Ehhez Boda hozzátette, kis számban vannak külföldi munkavállalók a magyar piacon, mert egyrészt a jól transzponálható IT-készségekkel nálunk nyugatabbra is el tudnak helyezkedni, másrészt a nyelvi problémákat nagyon nehezen tudják áthidalni. Úgy vélte, ezért van az is, hogy például az ukrán szoftverfejlesztők Lengyelországban vagy más szláv nyelvű országban nagyobb számban vannak jelen, és a magyar IT-piacon a vendégmunkások jelenléte pont nem jelent problémát.
Generatív AI: áldás vagy átok?
Ebben az összetett IT-piaci helyzetben robbant be 2022 novemberében a ChatGPT, amely más generatív mesterségesintelligencia-megoldásokkal együtt sokak szerint az informatikusok munkájára is jelentős hatással lesz. Már 2023 elején megjelentek az első olyan cikkek, amelyek szerint a ChatGPT átment a Google friss diplomás fejlesztőknek összerakott tesztjén, mára pedig már szinte mindennapossá vált a fejlesztői munka támogatásában.
A Bluebird szerint a generatív AI 2023-ban is folyamatosan támogatta a szoftverfejlesztők munkáját, és ez idén sem lesz másként. “Használták az AI-t kódok generálására, azok minőségének javítására, optimalizálásra, biztonsági rések keresésére, automatikus dokumentáció generálásra, oktatásra, valamint lényegében minden felmerülő kérdés gyors megválaszolására. Általánosságban elmondható, hogy rövidesen a fejlesztési területen gyorsabb előrehaladás és erősebb szenioritás lesz tapasztalható az AI-nak köszönhetően” - írják felmérésükben.
Szarka Péter, a Codecool egyik oktatója a Qubit podcastjában azonban lehűtötte a ChatGPT-vel kapcsolatos azon félelmeket, miszerint a közeljövőben az AI akár a programozók munkájára törhetne. Úgy vélte, a ChatGPT-től egyáltalán nem kell megijedni, nem tökéletes, ahogy a Google mesterséges intelligenciája, a Gemini sem. Szarka szerint az AI döntéseit továbbra is felül kell vizsgálnia valakinek, és ezek a rendszerek még mindig a kóderektől tanulnak - vagyis ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia fejlődhessen, valakinek össze kell raknia az adott programot. És itt jön a képbe a Codecool.
2024-től jön az AI-boom
Elemzők szerint tavaly zajlott le az IT-piac koronavírus-járvány utáni újraszerveződésének és ezen belül is a leépítéseknek az oroszlánrésze, és 2024-től kezdődően már érezteti majd a hatását a mesterséges intelligencia és a felhőalapú technológia felívelése. Ahhoz pedig, hogy egy vállalat az AI-forradalomban a piac napos oldalára kerülhessen, mindenekelőtt a prioritások átszabására és a megfelelő munkatársak alkalmazására lesz szüksége.
Ehhez a trendhez igazodva a Codecool szintén elkezdte prioritásként kezelni a mesterséges intelligenciát - például minikurzus indult a generatív AI alapjainak megismerésére, a promptírás rejtelmeinek kibogozására és a ChatGPT kódolási folyamatban való alkalmazására. A programozóiskola azonban azoknak a cégeknek is igyekszik segítséget nyújtani, amelyek a jövő fellendülésében bízva a munkatársaik tudásába fektetnének: a Codecool olyan vállalati át- és továbbképzési programokat indított, ahol a meglévő, technológiai szerepköröktől távolabb álló munkatársakat készítik fel különféle IT-feladatokra vagy éppen az IT-munkatársakat képezik tovább a mesterséges intelligencia területén, hogy így vehessék fel a versenyt a villámgyors innováció hajtotta piacon és alakíthassanak ki jövőbiztos karrierutakat munkatársaiknak.
A cikk elkészítését a Codecool támogatta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
