Eltékozoltuk-e az előző 15 évet? Mik a lemaradásunk valódi okai? A magyar gazdaság drámai helyzetéről Szabó Balázs befektetési szakemberrel, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
A járvány jó lehetőség lenne arra, hogy Budapest fejlődését egészen új, fenntartható útra állítsák át, de nem sok minden mutat arra. hogy ez sikerülj is. Külföldön bőven vannak jó példák a közösséget is bevonó fejlesztésekre, itthon azonban egyelőre a féktelen építkezés és autózás dívik, a kormány és a kerületek megmakacsolják magukat, a lakosság önkorlátozó felelősségérzete pedig az álmok világába tartozik.
Lehet hatékonyabb és vonzóbb közösségi közlekedési rendszerünk a járvány alatt és utána, anélkül, hogy milliárdokat kellene költeni rá? A holland példa azt mutatja, hogy a kerékpáros és a közösségi közlekedés integrált használata nemcsak egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt, de még a gazdaságot is élénkítheti.
Lassan itthon is teret nyer a valódi, emberek közötti üzleten alapuló autóbérlés, a peer-to-peer autómegosztás. A hagyományos kölcsönzők és az újfajta autómegosztó platformok között hasonló csatározás várható, mint a taxisok és az Uber vagy a szállodások és az Airbnb között.
A piaci mechanizmusok egyeduralmát elutasító nemnövekedés-pártiak úgy vélik, hogy a szolidáris újraelosztás és a szövetkezeti kooperáció fenntarthatóbbá teheti a világot. Meghallgattuk az elveket gyakorlatban is megvalósító úttörők egyikének előadását.
Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.
Bár sokáig úgy tűnt, hogy a városi kölcsönbicikli-szolgáltatások sikere töretlen, a kínai csődsorozat felhívta a figyelmet az üzleti modellek hibáira.