Felfutóban a fertőzésszámok, de „ez a covid már messze nem az a covid”
Augusztus végétől kezdve egész szeptemberben jelentősen erősödött a COVID-19 járványos terjedése Magyarországon – írja kedden publikált jelentésében a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja, vagyis kezdetét vette az iskola és az óvoda újraindulásával párhuzamosan minden ősszel beinduló járványszezon, az influenza- és náthavírusok mellett idén újra a coviddal a főszerepben.
„Szerencsére ez a covid már nem az a covid” – kommentálta a Qubitnek a jelenlegi helyzetet Csilek András infektológus szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke. „A betegségben érintettek klasszikus megfázásos tüneteket mutatnak: láz, orrfolyás, szaglás- és ízlelésvesztés fordul elő” – mondta a szakértő, aki megerősítette, hogy jelenlegi tapasztalatai szerint is sokan covidosak, viszont a vírusfertőzés okozta halálozás és kórházba kerülés aránya sokkal, de sokkal kisebb annál, mint amit négy éve tapasztaltunk. „Azon a kórházi osztályon, ahol a járvány csúcsán mondjuk nyolcszázan feküdtek koronavírus miatt, jelenleg arányaiban mondjuk harmincan lehetnek” – mondta Csilek, viszont pontos adatokkal ő sem tudott szolgálni.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója a Qubitnek szintén azt mondta, hogy a jelenleg cirkuláló légúti vírusok legtöbbje covid. Védekezésképpen a maszkviselést és a veszélyeztetett csoportoknak az oltást ajánlotta, mert a tudományos bizonyítékok alapján továbbra is elmondható, hogy ez a két módszer működik.
A minták több mint fele pozitív
A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja szerint augusztus utolsó hetétől (35. hét) szeptember utolsó hetéig (39. hét) gyűjtött, közel 200 légúti minta valamivel több mint fele, 52 százaléka mutatott SARS-CoV-2-pozitivitást. Ezeket a mintákat országszerte rendszeresen gyűjtik be mintegy 80 háziorvostól, akik a hozzájuk légúti panaszokkal forduló betegektől veszik a mintákat. A központ azt írja, hogy a trend hasonló a tavalyihoz, amikor a covid az 50. héten, vagyis december közepére érte el a maximumát.
A Nemzeti és Népegészségügyi Központ 39. heti szennyvízvizsgálati eredményeiben szintén azt jelezte, hogy országos szinten emelkedést mutat a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, és 9 helyszínen, köztük Budapesten, Kecskeméten, Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szombathelyen és Tatabányán is emelkedő tendencia érzékelhető.
Nemcsak Magyarországon, az egész térségben megugrott a covidos esetek száma
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 40. hétre vonatkozó, október 4-én publikált heti járványfigyelő jelentése szerint Csehországban és Szlovákiában megemelkedett a SARS-CoV-2 miatt kórházba került páciensek száma. Ezen kívül Magyarország, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország esetén dokumentálták azt is, hogy az elmúlt néhány hétben nőtt a SARS-CoV-2 vírushoz kötődő halálozások száma, bár az ECDC hozzáteszi, hogy az esetszámok ezekben az országokban is viszonylag alacsonyak.
Európa más részein viszont a vírusfertőzéses esetek, a kórházba kerülési és a halálozási adatok is stagnálnak vagy csökkenő trendet mutatnak. Az ECDC általános értékelése szerint a legtöbb európai országban mind az alapellátásban, mind a szakellátásban alacsony szintű a légúti megbetegedések aránya, nagyon hasonlóan ahhoz, mint amit a korábbi évek szeptember-október hónapjai mutattak.
A magyar kórházba kerülési adatokról Csilek azt mondta, hogy ez elsősorban az idősebbeket és a nagyon fiatal csecsemőket érinti. Míg a halálozási adatok esetén az infektológus szerint érdemes látni, hogy minden fertőzésnek van valamekkora mortalitási rátája, ez a jelenlegi covidnál egyáltalán nem olyan mértékű, mint három vagy négy évvel ezelőtt. „Egy kilencvenöt éves bácsit vagy nénit viszont egy egyszerű vírusfertőzés is le tud dönteni a lábáról, úgyhogy az idősebbeknek érdemes elővigyázatosnak lenni” – mondta. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja szerint Magyarországon tavaly a többlethalálozás 2023. október 23. és november 5. (43-44. hét) között 7 százalék, 2023. november 27. és december 31. (48-52. hét) között 10 százalék volt az idősek körében az azt megelőző időszakhoz képest. A többlethalálozás a központ elemzése szerint időben egybeesett az aktuális SARS-CoV-2 járványhullámmal.
Variánsok, tesztek és oltások
Az ECDC elemzése szerint jelenleg a BA.2.86 SARS-CoV-2 vírusvariáns és ennek alvariánsai, például a JN.1 alvariánsból származó KP.3 jelzéssel ellátott változat dominál az EU és az Európai Gazdasági Térség országaiban. Az NNGYK szerint az elmúlt hetek vizsgálatai alapján nyomon követhető, ahogy a KP.3 alvariáns dominánssá válik hazánkban is. Kisebb arányban megjelent a KP.4 és KP.5, valamint jelen van még a KP.2 variáns is.
Kemenesi szerint nagyon kevés magyarországi adat van arról, milyen vírusvariáns milyen arányban cirkulál jelenleg körülöttünk; amit tudunk, azt leginkább a környező országokban közzétett információkból lehet kikövetkeztetni. A virológus szerint jelenleg kétféle variáns dominál, egy rekombináns változat, amelyik két vírusvariáns genomszegmenseinek keveredéséből alakul ki, valamint egy hagyományosan mutálódó. A kutató szerint ugyanakkor az átlagemberre nézve nem sok relevanciája van annak, hogy pontosan milyen alvariáns terjed, mivel a betegség lefolyásában, vagyis a vírus okozta fizikai tünetekben mindössze árnyalatnyi különbségeket okoznak a különféle variánsok.
A virológus szerint a veszélyeztetett csoportok tagjainak érdemes még októberben oltásra jelentkezni, hiszen heteken belül itt a karácsonyi időszak, a családlátogatások és az utazások, amelyek mind segíthetik a vírus terjedését. A vakcina mellett a koronavírus-fertőzés kimutatására használt PCR-tesztek megbízhatósága sem kérdéses Kemenesi kutatócsoportja szerint, hiszen világszerte számos megbetegedés diagnosztikájában alapvető eljárásnak számít évtizedek óta.
Jelenleg nincs elérhető vakcina
A vakcinára azonban még várni kell. Csilek úgy tudja, jelenleg nem elérhető az oltás. „Az új vakcina még nincs itt, a régi pedig már kifutott, ami nem teremt túl jó helyzetet” – mondta. Ő is hozzátette, hogy elvileg mindenkinek érdemes lenne beoltatnia magát, főle a veszélyeztetett csoportokban, tehát az időseknek, a várandósoknak, a krónikus betegségben szenvedőknek és az egészségügyi és szociális szférában dolgozóknak.
Szeptember elején a Telex írt arról, hogy augusztus végén lejárt a Magyarországon elérhető vakcinák felhasználhatósága. Ezek a Moderna SpikeVax nevű vakcináját jelentik, amelyekből még tavaly rendelt 72 ezret a hatóság. Az NNGYK akkor azt mondta, folyamatban van az erre a szezonra készült JN.1 vonalba tartozó SARS-CoV-2 variánsok elleni oltás beszerzése. Megkerestük az NNGYK-t is az oltásbeszerzésre vonatkozó kérdéseinkkel, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
Az Európai Bizottság a héten engedélyezte a Novavax JN.1 alvariánsra optimalizált, fehérjealegység-alapú vakcináját az EU-ban, amely a JN.1 vonalba tartozó KP.2.3. és KP.3 alvariánsokkal szemben is jól használhatónak bizonyult. A Pfizer KP.2 alvariáns elleni COVID-vakcináját az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szeptember közepén már alkalmasnak találta arra, hogy piacra dobják, de az Európai Bizottság még nem bólintott rá, és a Moderna erre a variánsra optimalizált változatának elfogadása is folyamatban van, míg az Egyesült Államokban már három frissített vakcina is zöld utat kapott: ezek között van a Moderna és a Pfizer-BioNTech, valamint a Novavax oltása. Így egyelőre az EU vakcinakínálatában a Novavax frissített oltása és a 2023 ősze óta elérhető Pfizer-BioNTech és a Moderna XBB.1 omikron-alvariánssal frissített, mRNS-alapú vakcinái elérhetők.
A koronavírus elleni oltás mielőbbi elérhetőségére azért is lenne szükség, mert a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja szerint a korábbi évek epidemiológiai adatai megmutatták, hogy a COVID-19 aktuális hulláma és az influenzajárvány időszaka nem esik teljesen egybe. A SARS-CoV-2 őszi-téli járványhulláma jóval korábban, már szeptemberben elindul, míg az influenzajárvány jellemzően a következő év januárjának végénél korábban nem szokott elkezdődni. Ezért míg az influenza ellen elegendő októberben és novemberben oltakozni, a covid esetén érdemes lenne az oltás idejét előbbre hozni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
