Enyhén emelkedik a covidot okozó SARS-CoV-2 koronavírus koncentrációja a szennyvízben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) múlt hét csütörtökön közzétett adatai szerint. Az országos szintű tendencia alapján az NNGYK szerint a közeljövőben a covidos esetszámok enyhe növekedése várható.

„Elindultak az esetszámok bizonyos területeken fölfele” – nyilatkozta nemrég Kemenesi Gábor virológus az RTL-nek, amely mögött a vírus FLiRT-nek nevezett új variánsai állhatnak. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa szerint miután a kórokozó már végigment a bolygón és folyamatosan jelen van, „teljesen természetes, hogy csiszolgatja magát”. Emellett egyelőre úgy tűnik, a covidra jellemzők lehetnek a nyári fertőzési csúcsok – a légúti kórokozók nagy része ősztől tavaszig okoz fertőzéseket.

A FLiRT kifejezés egy, az omikronon belüli variánscsaládot takar, amelynek tagjai még az év eleji fertőzések nagy részéért felelős JN.1 variáns leszármazottai, és attól néhány genetikai változás különbözteti meg őket. Ezek a mutációk a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health összefoglalója szerint a vírus sejtbe jutásáért felelős tüskefehérjén találhatók, és az antitestek kikerülésében segítik a kórokozót.

Maga az eredeti JN.1 csak egyetlen mutációban tér el a tavaly augusztusban felbukkant BA.2.86 variánshoz képest, amely aggodalmat keltett a kutatók körében. Amint a Qubitnek akkor François Balloux, a University College London Genetikai Intézetének vezetője elmagyarázta, a BA.2.86 egy korai omikron variánshoz képest mintegy 30 mutációt szedett össze, amelyek mind a tüskefehérjén találhatók, amit a vírus a sejtbe jutáshoz használ.

A FLiRT variánsok közé tartozik például a JN.1.7, a KP.1, a KP.2 és a KP.3 is; az amerikai járványügyi központ (CDC) legújabb becslése szerint június vége felé a KP.3 a fertőzések 33 százalékáért lehetett felelős az Egyesült Államokban, a KP.2 pedig a 20,8 százalékukért. Az NNGYK szerint nemrég újra lehetőség nyílt a szennyvízmintákból történő covidvariáns kimutatása, amin keresztül észlelni tudták az itthon újonnan terjedő KP.2 változatot, viszont Magyarországon továbbra is a JN.1 tűnik legelterjedtebbnek.

„A KP.2 nem okoz a korábbi változatoknál súlyosabb tüneteket, és a szennyvízvizsgálatok alapján egyelőre nem várható, hogy az új variáns miatt jelentősen emelkedne az esetszám” – írták. A brit egészségbiztonsági hivatal (UKHSA) nemrég a BBC-vel azt közölte, hogy több adatra van szükségük ahhoz, hogy megítéljék, mennyire terjedőképesek az új variánsok, vagy hogy milyen súlyosságú fertőzést okoznak. Ha az új változatok ügyesebben is cselezik ki a neutralizáló antitestek által nyújtott védelmet, az adaptív immunrendszer T-sejtjei a legtöbb esetben védelmet nyújtanak a súlyos megbetegedés ellen.

„Azt gondolom, hogy nagyjából annyi fertőzést látunk idén, mint tavaly – egy kicsit kevesebbet, de nem sokkal kevesebbet” – mondta a BBC-nek Paul Hunter, a Kelet-Angliai Egyetem epidemiológus professzora. A szakember szerint a covid már az élet része, és nem kell, hogy annyira riasztó legyen, mint egykor volt. „Mindannyian újra és újra el fogjuk kapni a covidot, születésünktől a halálunkig” – mondta, majd hozzátette, hogy a covid végül egy lesz a nátháért felelős koronavírusok közül, sőt sok embernek már most valami olyasmi. Kemenesi az RTL-nek azt mondta, hogy azoknak, akik nagy esetszámú helyeken rendezett tömegrendezvényekre látogatnak, különösen ha veszélyeztetett csoportba tartoznak, érdemes FFP maszkot viselniük.

Hamarosan jöhetnek a covid és influenza ellen egyaránt védő oltások

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) június végén javasolta a Pfizer-BioNTech új, JN.1 változathoz igazított mRNS-covidvakcinájának jóváhagyását, míg a Moderna június elején kérte a JN.1 változathoz igazított, a 2024–25-ös szezonra az egészségügyi hatóságok javaslatai alapján készített vakcinájának elfogadását az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivataltól (FDA). Az FDA viszont június végén azt kérte a gyártóktól, hogy ha lehetséges, az őszi booster oltásukkal ne a JN.1-et, hanem a KP.2 FLiRT változatot célozzák.

A covidvakcinák már lassan megszokottá váló éves frissítésén túl hamarosan oda is eljutunk, hogy ne kelljen két külön oltás a covid és az influenza – vagyis a két, tavaly ősszel és télen Európában nagy számú fertőzést kiváltó kórokozó – ellen. A Moderna júniusban jelentette be, hogy befejeződött az mRNA–1083 jelű oltásjelöltjének harmadik fázisú klinikai vizsgálata.

A cég azt állítja, hogy a kombinált vakcina erős immunválaszt vált ki és jobb védelmet nyújt az influenzával és a coviddal szemben az 50 év felettieknél, mint más, covid vagy szezonális influenza elleni oltások. Az mRNA-1083 a Moderna mRNA-1010 jelű, szezonális influenza elleni kísérleti oltását kombinálja a cég új generációs covidvakcinájával, az mRNA-1283-mal, amely a korábbi mRNS-vakcinákkal ellentétben hosszabb távon is tárolható 2-8 Celsius-fok között, normál hűtőkben.

„Ez egy kiváló példa arra, hogy miért izgalmas [az mRNS] technológia” – mondta a Nature hírportáljának James Thaventhiran, a Cambridge-i Egyetem immunológusa, aki szerint az ilyen kombinált vakcinák „csak a kezdetét” jelentik az mRNS-technológiának. A Moderna fertőző betegségek elleni oltásainak fejlesztését vezető Jacqueline Miller szerint egyszerűnek hangzik a kombinált oltások létrehozása, de valójában sokkal nehezebb, mint az egyéni komponenseiket megalkotni.

A portál szerint a Moderna a klinikai vizsgálat lezárultával engedélyeztetni kívánja a vakcinát az FDA-nél. Szakértők úgy vélik, hogy az mRNA-1083-hoz hasonló kombinált oltások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy többen védettek legyenek az influenza mellett a covid új változataival szemben is, mivel a szezonális influenza elleni oltások felvétele jelentősen magasabb például az Egyesült Államokban, mint az emlékeztető covidvakcináké.