Közel kétszázezren fordultak múlt héten orvoshoz Magyarországon akut légúti fertőzés tüneteivel, köztük 28 ezren influenzaszerű tünetekkel – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtökön közölt tájékoztatójából. Az úgynevezett sentinel, vagyis őrszemként működő orvosok által beküldött minták alapján a január eleji helyzettel ellentétben már nálunk is több a szezonális influenzás, mint a covidos beteg, ugyanúgy, mint szerte Európában.

Az NNGYK adatai szerint január 15-21. között az influenzateszt pozitivitási aránya a légúti minták között 18,8 százalékos, a covidos megbetegedésekért felelős SARS-CoV-2 vírusé pedig 14,9 százalékos volt. Összességében 261 mintából 49 bizonyult pozitívnak influenzára, 39 SARS-CoV-2-re, 9 légúti óriássejtes vírusra (RSV) és 4 humán metapneumovírusra (hMPV). Az utóbbi két, kevésbé közismert légúti kórokozó elsősorban újszülöttekre, kisgyermekekre és idősekre jelent komolyabb kockázatot.

A magyar hatóság által kiadott információk alapján múlt héten 201 beteget vittek kórházba súlyos, akut légúti fertőzéssel, és közülük 25-en kaptak szubintenzív vagy intenzív ellátást. A várható tendenciákról árulkodó, szennyvízben mért örökítőanyag-koncentráció az influenza A vírustörzsek esetén stagnál, a SARS-CoV-2-nél pedig csökkenést mutat.

„Az egyszerre terjedő légúti vírusok együttes hatása valószínűleg több súlyos légúti megbetegedéshez vezet az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség területén, ami a következő hetekben továbbra is jelentős nyomást helyezhet az egészségügyi ellátórendszerekre” – írta az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a január 19-én közölt heti rendszerességű jelentésében.

Az influenza és a covid elleni oltások jelentősen csökkentik a súlyos megbetegedés kockázatát, és beadatásuk a szakemberek szerint javasolt a veszélyeztetett csoportokba tartozóknak. Az első, időseknek szóló RSV elleni vakcinát tavaly az Egyesült Államok után Európában is engedélyezték, de az Magyarországon még nem elérhető. Eközben a Pfizer-BioNTech, a Moderna és más gyógyszercégek is dolgoznak olyan kombinált vakcinákon, amik egyszerre több légúti kórokozó ellen is védelmet nyújthatnak.

Ahogy 2022-ben, tavaly év végén is tarolt az influenza

Tavaly a légúti betegségek szezonjának kezdetén Európában még szinte csak a SARS-CoV-2 okozott fertőzéseket. A légúti vírusok európai terjedését összesítő ERVISS weboldalon közölt összeurópai adatok alapján a nyári felfutás után végig magas maradt a covidtesztek pozitivitása. November vége és december eleje között újra meglódult a fertőzések száma, majd megindult a csökkenés, és január harmadik hetére a teszt pozitivitás már az RSV-é alatt alakul. Az RSV által okozott fertőzések november elején kezdtek Európában felfutni, és december közepén tetőztek. Ezután lassú csökkenést mutattak, január elején pedig stagnálás figyelhető meg.

Az adatok azt mutatják, hogy összeurópai szinten az influenzás fertőzések november végén kezdtek felfutni, majd 2023 utolsó hetére a vírus tesztpozitivitása 39 százalékos értéket ért el. Ez csak kicsivel marad alatta a 2022 december végén mért 41,5 százalékos értéknek, és mindkettő jóval meghaladja a SARS-CoV-2 elmúlt két évben megfigyelt tesztpozitivitását.

Amilyen gyorsan növekedett az esetszám, annyira hirtelennek tűnt európai szinten január elején az influenza visszaesése is, de korai lenne még a szezonális influenzajárvány végéről beszélni. A 2023 eleji adatok azt mutatják, hogy hasonlóan gyors esés után február végére még egy jelentős hullámot produkált a kórokozó, és az influenzára pozitív minták aránya csak április végére esett 10 százalék alá, ami a szezonális járvány végét jelentette. A pénteken frissen kiadott, 2024. január 15. és 21. közötti időszakra vonatkozó adatok újból az influenza erősebb terjedésére utalnak.

Az ECDC szintén pénteken publikált adatai szerint az Európában a múlt héten beküldött 1149 sentinel influenzaminta 97 százaléka az influenza A vírusokhoz, 3 százaléka az influenza B vírusokhoz tartozott. Az influenza A vírusok több mint háromnegyede az A(H1N1)pdm09 törzsbe, egynegyede az A(H3N2) törzsbe sorolható, és az influenza B vírusok egyharmadát tudták a B/Victoria törzsbe kategorizálni. A háziorvosoknál elérhető 3Fluart influenzavakcinák ezen három vírus törzs azon változatai ellen védenek, amelyekről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei a legvalószínűbbnek tartják, hogy fertőzéseket okoznak majd az adott szezonban.

Minden más variánst kiütött a tavaly nyáron felbukkant BA.2.86

Az ECDC szerint január végén az európai covidos megbetegedések túlnyomó többségéért, 86 százalékáért a BA.2.86 variáns és változatai feleltek. A BA.2.86-ot, amelynek genomja közel harminc változást hordoz a tüskefehérjét kódoló szakaszokon, tavaly augusztusban detektálták Dániában és Izraelben. Ezt a variánst akkor kérdésünkre az omikron 2021-es megjelenése óta a vírus evolúciójában bekövetkezett legnagyobb eseménynek nevezte François Balloux, a University College London Genetikai Intézetének vezetője, aki fertőző betegségek epidemiológiájával és evolúciójával foglalkozik.

Az európai és amerikai BA.2.86-os esetek nagy részéért egy JN.1-nek nevezett változat felel, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) decemberben külön „érdeklődésre számot tartó variánsnak” (variant of interest, VOI) nyilvánított a gyors terjedése miatt. A változat a BA.2.86-tól mindössze egyetlen tüskefehérje-mutációban különbözik, és nem okoz nála vagy a korábbi omikron változatoknál súlyosabb megbetegedést.

Az ECDC szerint a BA.2.86 és leszármazottai, így a JN.1 terjedési sikerét az adja, hogy jobban kikerülik az immunválaszt, miközben olyan populációban terjednek, ahol a fertőzés és enyhe megbetegedés elleni védettség nagyrészt az omikron XBB.1.5 variánsa ellen alakult ki. A variánsok gyors változását jól jelzi, hogy amikor novemberi összefoglalónkat írtuk a vírushelyzetről, az európai covidos megbetegedések nagy részét még az XBB.1.5 változatai okozták, amelyek ellen az ősszel frissített covidvakcinákat optimalizálták.

Jelenleg Magyarországon kórházi oltópontokon a Moderna Spikevax XBB.1.5 nevű mRNS oltása érhető el. Bár a vakcina által indukált antitestek jobban neutralizálják az XBB.1.5-öt, mint a BA.2.86-ot, a WHO szerint a frissített oltások így is hatásos védelmet biztosítanak a covid ellen. Balloux tavaly úgy nyilatkozott, hogy mivel „az új [BA.2.86] leszármazási vonal genomja nem változott a tüskefehérjén kívül, [így az adaptív immunrendszer] T-sejtjei, valamint az oltások és korábbi fertőzések által indukált nem neutralizáló antitestek továbbra is végezni fogják a dolgukat, hogy csökkentsék a tünetek súlyosságát és a halálos kimenetel kockázatát”.