Egy izraeli vezetésű, limnológusokból és környezetkutatókból álló csoport megállapította, hogy Jézus csodálatos halfogásaira tudományos magyarázat is létezhetett.

Az Újszövetség két olyan esetet említ, amely során Jézus tanítványainak hosszas fáradozás után sem sikerül halat fogniuk, de mesterük biztatására újra kivetik a hálót, és csodák csodájára rengeteg hal lesz a jutalmuk. A hitehagyottság és a kishitűség legyőzésére szánt példázatok Lukács és János evangéliumában szerepelnek, és a kereszténység egyértelműen a Megváltó csodatételeiként tekint rájuk.

A kutatócsoport most annak nézett utána, hogy vajon lehetett-e más magyarázat a halak számának hirtelen megnövekedésére ebben az időben a Kineret-tóban, amelyről úgy gondolják, hogy a bibliai Galileai-tenger megfelelője lehet. Munkájuk során a tó hőmérsékletét és oxigénszintjét mérő eszközöket használtak, vizsgálták a szél sebességét és irányát is, valamint átkutatták a halpusztulásról szóló modern történelmi beszámolókat.

A Water Resources Research folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint olyan rövid időszakokra bukkantak, amikor a tó felszíne fölött a szél elég erős volt ahhoz, hogy annyi oxigént szívjon el a mélyből, hogy a vízi élővilágnak már egyáltalán ne maradjon, vagy legfeljebb csak alig. Ezek az időszakok hirtelen halpusztulással jártak, ami a parton vagy csónakban tartózkodó embereknek úgy tűnhetett, mintha halak tömege lassan a tó felszínére emelkedne, így könnyen ki lehetett fogni őket.

A Kineret-tó természetesen rétegzett, vagyis van egy hideg alsó rétege, alacsony oxigénszinttel, valamint egy felső, melegebb, oxigénben gazdag réteg – utóbbiban élnek a halak. A kutatók szerint azonban időről időre termikus rétegződés következik be, amikor a két réteg vize összekeveredik, és így túl kevés oxigén lesz a vízben ahhoz, hogy a halak a tó bármelyik szintjén túlélhessenek. Ez azzal jár, hogy elpusztulnak és a felszínre kerülnek, ráadásul a Kineret-tóban leginkább előforduló halfajok jellemzően a part mentén kötnek ki, ahol az éhes lakosság könnyen begyűjtheti őket.

A kutatócsoport azt is megállapította, hogy Jézus életében a tó körülményei hasonlóak voltak azokhoz, amelyek során ma kialakulnak a halpusztulást előidéző események, ami arra utal, hogy a csodák csupán véletlen események lehettek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Városokat porig égető meteoritbecsapódás állhat a bibliai Szodoma története mögött

Bodnár Zsolt tudomány 2021. szeptember 21.

A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.

Mit tudunk Jézusról?

Visi Tamás tudomány 2022. október 8.

Vannak, akik már-már rögeszmésen hisznek abban, hogy Jézus feminista volt, és Mária Magdolna volt a kijelölt utódja, vagy éppen a felesége, míg olyanok is akadnak, akik szerint Jézus egész biztosan azt gondolta, hogy a felebaráti szeretet parancsa nem vonatkozik a bevándorlókra. De mit mond a történettudomány?

Megtalálták Bétszaida elveszett városát, benne a Szent Péter házára épített Apostolok templomával

Bodnár Zsolt tudomány 2022. augusztus 10.

A zsidó halászfaluból később római polisszá alakuló város fontos bibliai helyszín: Jézus csodatételei közül többet ide kötnek, és más apostolok mellett Péter is itt születhetett. A most feltárt romokból a régészek szerint egyértelműen azonosítható a régóta keresett település.

A bibliai teremtéstörténet magyarázatai évszázadokon át serkentették a természettudományos gondolkozást

Vajna Tamás tudomány 2022. február 22.

Hogyan örökítették át az ókori eredményeket a bibliai teremtéstörténethez írt kommentárok, és hogyan váltak önálló tudományos műfajjá? Ezt mutatta be az ELTE Ókortudományi Intézete által rendezett sorozat hétfői előadásában Visi Tamás, a csehországi Palacký Egyetem judaisztikai tanszékének tanára.