„Álmunkban nem tudunk meghalni”
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
November elején rendeztük meg 10. Qubit Live estünket, amelyen meghívott előadóinkkal az alvás és az álmodás folyamatát jártuk körül, valamint azt, hogy milyen hatással lehetnek a memóriánkra, a biológiai óránkra, az egészségünkre és a betegségeinkre. A napokban megosztjuk az eseményen elhangzott előadásokat, a kerekasztal-beszélgetést és a nézői kérdésekre adott válaszokat is, hogy az is megnézhesse őket, aki nem tudott részt venni a Qubit+ előfizetőinek meghirdetett, telt házas rendezvényünkön.
Elméletileg nem zárható ki, hogy valaki ne ébredjen fel halála pillanatában, de az emberek gyakorlatilag annyira megijednek a halál élményétől, hogy az felébreszti őket. Ez viszont inkább tapasztalás, mint tudományos szabály. Létezhet olyan buddhista vagy jógi, aki évtizedekig meditál és gyakorolja, milyen a halál élménye, és ha neki ez álmában megjelenik, akkor talán nem ébred fel rá.
Ezt a gondolatot Bódizs Róbert pszichológus, alváskutató, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese osztotta meg a 10. Qubit Live-on tartott kerekasztal-beszélgetésen, amelyen rajta kívül Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója és Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának vezetője vett részt. A beszélgetést Balázs Zsuzsanna, a Qubit munkatársa moderálta.
Tényleg léteznek genetikailag meghatározottan a korán kelő pacsirta és a későn fekvő bagoly típusú emberek? Egységesebbek voltak-e az alvási mintázatok 150 évvel ezelőtt, a mesterséges világítás megjelenése előtt, mint most? Mi az alvajárás háttere, és milyen egészségügyi következményei lehetnek az olyan alvászavaroknak, mint a viszonylag sokakat érintő alvási apnoé, amikor alvás közben sok mikroébredés történik?
A kerekasztal-beszélgetés videó és podcast formájában is elérhető. Nézd meg itt:
Vagy hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A 10. Qubit Live az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely Szabad Média pályázatának támogatásával valósult meg. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Álmunkban nem érzünk fájdalmat, mert ezzel nem játszik a természet – ilyen volt a 10. Qubit Live
Mire jó a cirkadián ritmus és a kronobiológia? Mi az a szociális jetlag? Meghalhatunk-e álmunkban? Ilyen kérdéseket boncolgattak kedd este a Qubit Live #10 előadói, Bódizs Róbert pszichológus, Fabó Dániel neurológus és Ella Krisztina molekuláris biológus.
Bódizs Róbert: Az alvás a legősibb ritmusunk kifejeződése
Mi köze van a hóvirágnak a tudatos álmodáshoz? Mi az a rózsaszín zaj? És mi tudható meg abból, ha valaki 30 évig aktigráf készüléket visel önmagán? Többek között ezekre is választ adott a Semmelweis Egyetem pszichológusa és alváskutatója a 10. Qubit Live-on.
Fabó Dániel: Mire jó az alvás, ha közben kikapcsol a tudat, és sebezhetők vagyunk?
Hogy lesz az érzékszervi információkból először rövid, majd hosszú távú memória? Mi történik, ha hiba csúszik ebbe a folyamatba? És mi köze mindennek az epilepsziához? Ilyen kérdéseket járt körbe a 10. Qubit Live-on Fabó Dániel neurológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem kutatója.
Ella Krisztina: A belső óránk és az alvási szokásaink az egészségünkre is hatással vannak
Hogyan működik és miért fontos a cirkadián ritmus? Milyen összefüggések vannak a modern életmód, az alvásminőség és az egészségünk között? Milyen trükkökkel tudjuk segíteni a szervezetünket? Ezekről is beszélt a 10. Qubit Live-on a Semmelweis Egyetem molekuláris biológusa.