A globális átlaghőmérséklet 2023-ban gyakorlatilag elérte a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest, ami kissé zavarba hozta az éghajlatkutatókat, ugyanis a klímaváltozás és az El Niño önmagában nem magyarázza meg teljes mértékben a rendkívüli hőséget.

A németországi Alfred Wegener Intézet kutatói most arra mutatnak rá, hogy az alacsonyan fekvő felhőzet tavaly bekövetkező erőteljes csökkenése is kritikus szerepet játszhatott a várakozásokon túlmutató felmelegedésben. A kevesebb felhő csökkentette a Föld albedóját, vagyis a napfényt visszaverő képességét, ami az elnyelt napsugárzás növekedésén keresztül járult hozzá a globális hőmérséklet emelkedéséhez.

Műholdas adatok elemzéséből kiderült, hogy bolygónk albedója 2023-ban rekordalacsony szintre süllyedt, és hogy különösen az Atlanti-óceán fölött csökkent a felhőzet. Ez valószínűleg megmagyarázza azt a 0,2 foknyi plusz felmelegedést, amelynek okait a tudósok idáig nem igazán tudtak megfejteni, továbbá segít tisztázni, hogy miért maradt szokatlanul magas a hőmérséklet idén, az El Niño elvonulásával is.

Az alacsonyan fekvő felhők eltűnése a felhők viselkedését megváltoztató globális felmelegedésből, a felhőképződést segítő aeoroszolszennyezés csökkenéséből és a természetes változékonyságból is eredhet. A kutatók most azon dolgoznak, hogy azonosítsák a domináns tényezőt, mivel egy ilyen éghajlati mechanizmus könnyen tovább gyorsíthatja a felmelegedés ütemét.