Ahogy megígérte, Donald Trump amerikai elnök már a beiktatása napján aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonja magát az ENSZ párizsi klímavédelmi egyezményéből. Ezzel a döntéssel a világ első számú gazdasági nagyhatalma a nemzetek egy olyan exkluzív csoportjába került, amelynek eddig mindössze Irán, Líbia és Jemen volt a tagja – ezek azok az ENSZ-tagállamok, amelyek ugyan 2016-ban aláírták az egyezményt, de nem ratifikálták azt, vagyis hivatalosan még nem részesei a megállapodásnak.

A legfrissebb becslések szerint az USA nagyjából évente 4,8 milliárd tonna szén-dioxidot ereszt a légkörbe, és az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 11 százalékáért felel. A 193 ország által aláírt és ratifikált párizsi klímaegyezmény célja, hogy a globális hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozza, ami az összes nagy szennyező országtól kollektív kibocsátáscsökkentést követel. Mint korábban írtuk, a tavalyi volt az első év, amikor a Föld átlaghőmérséklete átlépte ezt a határt: +1,6 °C foknál tart a globális felmelegedés.

Az Egyesült Államok kilépése ráadásul azért is fájó pont, mert az országban található a fosszilis tüzelőanyagok globális készletének 8,5 százaléka, vagyis jelentősen tudná korlátozni azok elégetését, ha akarná.

Az intézkedés kritikusai szerint ugyan lehet azt mondani, hogy a párizsi egyezménynek kevés értelme van, hiszen többek között Kína, India vagy Oroszország – még a néha látványos megújulóenergia-beruházások ellenére – is úgy pumpálja a szén-dioxidot a légkörbe, mintha nem lenne holnap, de a legalább látszólagos globális megegyezésnek igenis van hatása. Ha ugyanis az amerikai pénz és innováció is eltűnik a tiszta energia és a klímavédelmi technológiák piacáról, az könnyen visszavetheti a globális küzdelmet, vagy esetleg más szövetségeseket is arra ösztönözhet, hogy saját útjukat járva kilépjenek a megegyezésből.

A tavalyi amerikai elnökválasztás előtt két független jelentés is arra jutott, hogy a Joe Biden elnöksége alatt életbe léptetett zöld gazdasági programok a következő évtizedekben kb. 200 ezer amerikai életet menthetnek meg, miközben elképesztő módon fellendítették a munkaerőpiacot: a 2022-ben aláírt törvény 150 ezer új munkahelyet hozott létre, és a zöldenergia szektorában kétszer akkora ütemben nőtt az új munkahelyek száma, mint a foglalkoztatottság általános növekedése. Ez egyébként globális trend: 2023-ban 16,2 millió új, a megújuló energiaforrásokhoz köthető munkahely jött létre, szemben a 2022-ben létrejövő 13,7 millióval.