2023-ban Közép-Magyarországon (30,1%) és a Dunántúlon (31,1%) találta az Eurostat a legalacsonyabbnak a női kutatók, tudósok és mérnökök arányát a férfiakéhoz képest, amikor az adatokat az Európai Unió összes régiójával vetették össze, de az országok rangsorában is Magyarország az utolsó – ez olvasható ki az EU statisztikai szolgálatának februárban publikált friss adataiból.

Az Eurostat szerint az egész EU-ban összesen 7,7 millió női kutató és mérnök dolgozott 2023-ban, 381 200-zal többen, mint egy évvel korábban. A nők aránya a kutatói és mérnöki munkaerő soraiban összesen 41 százalék, ez azonban a szolgáltatási szektorban magasabb (45,6%), míg a gyártást tekintve mindössze 22,4 százalék.

Az egyes országokat tekintve az Eurostat szerint 2023-ban nagy skálán szóródtak az eredmények azt tekintve, hol mekkora a női tudósok, kutatók és mérnökök aránya, és a legalacsonyabb arányt Magyarországon (30,7%) mérték. Hasonlóan alacsony szintű a nők képviselete a kutatók és mérnökök között Finnországban (31,4%), Olaszországban (34,1%), Szlovákiában és Máltán (mindkét helyen 34,3%). Ezzel szemben a legnagyobb arányban Dániában (50,8%), Spanyolországban (50%), Bulgáriában (49,1%), Lettországban és Írországban (mindkét helyen 49%) vannak jelen nők ezeken a területeken.

Ha pedig egészen a regionális szintekre bontották le az Eurostat statisztikusai az adatokat, azt találták, hogy a közép-magyarországi és a dunántúli régiók vannak leginkább híján női kutatóknak és mérnököknek. Ezeket követi a németországi Baden-Württemberg tartomány (30,8%), a Finnország szárazföldi régiója (31,4%) és Dél-Olaszország (30,6%), miközben a legnagyobb arányban Spanyolország négy régiójában vannak jelen (Kanári-szigetek - 59,2%, Északnyugat-Spanyolország - 54,2%, Közép-Spanyolország - 53,5% és Északkelet-Spanyolország - 52,2%). Hasonló arányban találunk még női kutatókat és mérnököket Portugália két tartományában (Azori-szigetek - 57,5%, Madeira - 55,8%), Kelet- és Közép-Lengyelországban (56,5 és 52,6 százalék), valamint Bulgária (54,4%), Svédország (51,5%), Dánia (50,8%) és Franciaország (50,5%) egy-egy régiójában.

Az alacsony magyar adatokhoz hozzátehet az a jelenség, amelyre a Fiatal Kutatók Akadémiája, az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében készült tanulmány mutatott rá 2022-ben: a fiatal kutatók leggyakrabban felmerülő és legégetőbb problémája az alacsony jövedelem, amely a nők esetén még alacsonyabb, és ha még gyermeket is vállalnak, az minden egyes gyerekkel tovább növeli a jövedelmi különbséget férfi kollégáikhoz képest.

Ehhez jön hozzá, hogy mióta 2022 decemberében az európai uniós szervek kizárták az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket az uniós kutatási forrásokból, köztük a rangos Horizont Európa kutatási programból és az Erasmus+ oktatási csereprogramból, még tovább szűkült a magyar kutatók, és főként a fiatal kutatók mozgástere.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: