Pálinkás József: „A kormány ostoba makacssága a probléma”

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét az Erasmus+ oktatási csereprogramban és a Horizont Európa kutatásfinanszírozási programban, miután a magyar kormány az uniós figyelmeztetések ellenére sem módosította azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy magas rangú politikai tisztségviselők üljenek be az alapítványok kuratóriumába – derült ki a Népszava hétfői cikkéből. A támogatások felfüggesztése azokat a pályázatokat nem érinti, amelyeket 2022. december 15-ig már elbíráltak.

A korábban állami fenntartású magyar egyetemek többségét 2021-től fogva közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki, amelyek vezető testülete, a kuratórium totális hatalmat élvez az adott intézmény irányításában. Ilyen testületekben ül többek között Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem), Varga Mihály pénzügyminiszter (Óbudai Egyetem) vagy Hernádi Zsolt MOL-vezér (Budapesti Corvinus Egyetem) is, több más kormányoldali politikus (miniszter, államtitkár vagy kormánybiztos) és Fidesz-közeli üzletember mellett.

Az uniós intézmények már korábban is elítélték Magyarországot az egyetemi modellváltás miatt, és amikor az Európai Bizottság 2022 szeptemberében forrásmegvonással fenyegetett, a kormány végül módosította a törvényt, így a kuratóriumokra már valamivel szigorúbb átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. A bizottság azonban még mindig kifogásolja, hogy a látszólagos privatizáció után is jelentős állami és uniós forrásokban részesülő egyetemeken továbbra is politikai kinevezettek dönthetnek a közpénzek felhasználásáról.

Novák Katalin köztársasági elnök (középen), Hernádi Zsolt, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke (balra) és Takáts Elõd rektor (jobbra) a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepségén a Várkert Bazárban, 2022. augusztus 28-ánFotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Bár a hírekben elsősorban az Erasmus-ösztöndíjak felfüggesztésére helyeződött a hangsúly, a döntés egy még nagyobb költségvetésű keretprogramot, a Horizont Európát is érinti, amelyen keresztül az uniós tagállamok (és néhány partnerállam) kutatóintézetei, felsőoktatási intézményei és vállalkozásai juthatnak komoly forrásokhoz a kutatási és innovációs projektjeik finanszírozására. Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért is felelős miniszter (és a Pannon Egyetemet irányító alapítvány kuratóriumi elnöke) szerint ugyanakkor „a hivatalos tárgyalásokon soha nem volt szó arról, hogy a Bizottság kockázatosnak találja azt, hogy aktív politikusok ülnek az egyetemeket fenntartó alapítványokban”.

Az előző Horizont-ciklusban 130 milliárd forint jött Magyarországra

A világ egyik legnagyobb kutatásfinanszírozási programjaként ismert uniós alap költségvetését az új ciklusra közel 25 százalékkal megemelték, így 2021 és 2027 között már 95,5 milliárd eurónyi (közel 38 000 milliárd forintnyi) támogatási keretből lehet gazdálkodni. A Horizont program jelentőségéről sokat elárul az, amit Robert Jan-Smits mondott 2017-ben, az mta.hu-nak adott interjújában: az Európai Bizottság akkori kutatásért és innovációért felelős főigazgatója szerint egy felmérésük azt mutatta, hogy a támogatást nyert európai kutatók 80 százaléka el sem tudta volna kezdeni a projektjét az uniós program nélkül.

Amint arról Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter a Horizont Európa keretprogamjának indulására 2021 márciusában rendezett konferencián beszámolt, a program elődje, a 2014 és 2020 között futó Horizont 2020 során összesen 365 millió eurónyi (2020-as árfolyamon közel 130 milliárd forintnyi) pályázati pénzt tudtak elnyerni a magyar intézmények és cégek. A miniszter akkor azt mondta, a magyar kutatás-fejlesztési stratégia célja az, hogy a Horizont Európa nevű új programban ennek több mint ötszöröséhez (2,1 milliárd euró) jussanak a hazai pályázók, ami megfelelne a magyar lakosság EU-n belüli arányának.

A 2014–2020 közötti időszakban 1100 projekt valósult meg EU-s támogatásból, és a tudományos intézetek által benyújtott pályázatok terén 40 százalékos volt a sikerarány, így a kutatóintézetek és az egyetemek 243 millió euróhoz jutottak hozzá. Palkovics 2021 márciusában elmondta: ahhoz, hogy az ötszörösére tudjuk növelni az elnyert Horizont-támogatások összegét, többek között „modernizálni kell a KFI-rendszert és a felsőoktatási innovációs ökoszisztémát”, valamint „ösztönzőket kell bevezetni a nemzetközi együttműködésekben való részvétel elősegítésére”.

Tájékoztatási káosz

Nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre még nem állt össze a hivatalos narratíva az alapítványi egyetemek pályázati lehetőségének felfüggesztésről – legalábbis erre utal mindaz, amit hétfőn, az érintett szerveknél való érdeklődésünk során tapasztaltunk.

A magyar Horizont-pályázatokat kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) alatt működő Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartói hálózat munkatársai azt mondták, nem nyilatkozhatnak, ezért Csuzdi Szonja főosztályvezetőhöz irányítottak. Az NKFIH oldalán a neve alatt szereplő telefonszámon egy kollégáját értük el, aki visszahívást ígért, majd 50 perc múlva adott egy e-mail címet a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) egyik munkatársához. Őt végül telefonon sikerült elérni, de azt mondta, nem igazán kompetens az ügyben, ezért azt javasolta, írjunk e-mailt a minisztérium sajtóosztályának. Ezt megtettük, de a cikk megjelenésének időpontjáig még nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Bár a Népszava információi szerint az Európai Bizottság december végén levélben értesítette a döntésről az illetékes magyar hatóságokat, az érintettekhez nem jutott el ennek a híre – legalábbis a Qubit által megkérdezett kutatók szintén csak a sajtóból értesültek a pályázati lehetőség felfüggesztéséről.

„Ha ez így marad, sok kiváló kutató fog elmenni”

„Lázadás aligha lesz, de biztosan sokan aktívabbak lesznek, és követelik, hogy változtassák meg a magyar jogszabályt” – mondta a Qubitnek Pálinkás József, aki 2008 és 2014 között volt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), majd 2015 és 2018 között az NKFIH elnöke, arról, hogy milyen hatást válthat ki a döntés a magyar egyetemeken. „A kutatók és talán a diákok is látják, hogy itt a kormány ostoba makacssága a probléma. Miért kell egy hivatalban lévő politikusnak időkorlát nélkül a kuratóriumban lennie? Ez a kérdés megosztó lesz: a Fidesz-hívek majd »Brüsszelt« hibáztatják, az »ellenzék« pedig a kormányt.”

Pálinkás József a Pegasus-botrány elleni tüntetésenFotó: FERENC ISZA/AFP

Pálinkás szerint az alapítványi egyetemek kutatóinak az lesz a legegyszerűbb lehetőségük, hogy külföldi intézménybe vigyék a kutatásukat, és aki ezt nem teheti meg, az egyszerűen nem fog pályázni. Szerinte egyébként is sajátos apátia uralkodik a magyar tudományos életben: „Nem csupán az alacsony bérek miatt, hanem mert a tudatlan, műveletlen politikusok és kiszolgálóik szinte naponta megalázzák a tudományos intézményeket és személyesen a kutatókat is. A tudományosnak nevezett, valójában azonban tudományos teljesítmény nélküli intézmények létrehozása és nagy összegű támogatása az igazi tudományos kutatók számának csökkenéséhez vezet.” Pálinkás elmondta, a kormány először várhatóan a „Brüsszel elveszi a pénzt a magyar tudósoktól” narratívát erőlteti majd, de közben remélhetőleg „a háttérben tárgyalnak, és megváltoztatják az összeférhetetlenségi szabályokat”.

Kemenesi Gábor virológusFotó: Kemenesi Gábor/Facebook

„Sokáig hittem benne, hogy megfelelő kutatással és jó nemzetközi együttműködésekkel itthonról is lehet jó tudományt csinálni. Kimaradva az EU pályázatok legjavából, a valódi versenyből és értékes nemzetközi kapcsolatokból, biztosan nem” – kommentálta a Horizont-pályázatok felfüggesztését a Twitteren Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa. Szerinte „ezzel a hazai kutatások legjava szakadhat ki a nemzetközi keringésből. Ha ez így marad, sok kiváló kutató fog elmenni”. Hogy mennyire a legjobb szakembereket érinti a Horizont rendszere, azt jól jelzi, hogy ezen a programon keresztül hirdetik meg Európa legrangosabb és legnagyobb összeggel járó kutatási pályázatát, amit az Európai Kutatási Tanács (ERC) bírál el.

Gábor György, az ELKH BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa a Facebookon azt írta: „A tudomány nemzetiesítése és internacionalista globalizációssá történő átminősítése a kormány vezényletével megtörtént az egyetemeken. A tudomány és az oktatás átideologizálása, vagyis épp az, amiért, ha az megtörtént a középkori egyházi fenntartású egyetemeken, az oktatók és a diákok rögtön sztrájkba léptek és kivonultak az egyetemről. Ezt a kivonulást a hazai egyetemek oktatói és hallgatói elfelejtették megtenni, helyette megkötötték a megszokott kis (nagy) kompromisszumokat, elfogadva és tudomásul véve az összefonódás melegágyait, a maffiaállam logikáját, s jó képet vágva saját megaláztatásukhoz, a tudományos és az oktatási szabadság semmibevételéhez. (Kivételt képez persze a volt SZFE oktatói karának és hallgatóinak túlnyomó része!) Hát most ebből a korrupt bűnbarlangból vonul ki éppen az Európai Bizottság. És nagyon helyesen teszik! A diákoknak rövidtávon sajnos nagyon rossz lesz mindez, de hosszútávon fokozódik az Orbán-rezsimre nehezedő nyomás.”

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: