Megoldja-e az energiaválságot a piac, vagy az is része a problémának?
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A világ villamosenergia-igénye a vártnál gyorsabban nő, állítja a Nemzetközi Energiaügynökség év végi jelentése, ez pedig jelentősen megnehezíti, hogy az egyes országok csökkentsék kibocsátásaikat, és ezzel kordában tartsuk a globális felmelegedést. Az ügynökség azzal számol, hogy a globális villamosenergia-igény 2035-ben 6 százalékkal magasabb lesz, mint ahogy azt még 2023-ban előrejelezték. De nem csak rossz hírekből állt a jelentés: az országok az évtized végéig valószínűleg elegendő alacsony kibocsátású – elsősorban nap-, szél- és atomenergiára alapozó – erőművet fognak építeni, hogy kielégítsék az energiaigény növekedést. Az azonban kérdéses, hogy az elosztás és a felhasználás igazságosan és fenntartható módon történik-e meg a jövőben. Szintén tavaly év végén adtunk hírt, a Szolidáris Gazdaság Központ Transzformátor nevű energiaközösségi fejlesztőszervezetének Energiaforradalmi kiáltványáról, ami épp ilyen kérdésekre kereste a választ.
A Dollárpapa legújabb adásában az energiarendszerek jövőjéről beszélgettünk két közgazdásszal: a kiáltvány egyik szerzőjével, a Transzformátor koordinátorával, Fabók Mártonnal és Vékony Andrással, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatójával, a Corvinus Egyetem energiagazdász-képzésének oktatójával. A beszélgetésben Fabók egy, a piaci megoldásokkal kritikus álláspontot képvisel, míg Vékony inkább a piaci megoldásokat favorizálja. A problémák egy részében azonban egyetértenek: a túlfogyasztás nem fenntartható, a klímaváltozásra pedig, így vagy úgy, az energiarendszereknek is reagálniuk kell.
A szemléletformáló kampányok és a rugalmas piaci árazás önmagukban elégségesek-e az energiafogyasztás csökkentéséhez és a klímaváltozás kivédéséhez?
A piac inkább oka vagy inkább a megoldása a problémáknak? Hogyan hozhatnak eredményeket a lokalis, közösségi megoldások?
Lehet-e még egyáltalán országos kontextusban értelmezni az energiarendszert és az energiabiztonságot?
Hallgasd alább:
A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezette. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
Simor András: Több ezer milliárd forint kárt okozott az MNB az adófizetőknek egy csomó NER-es cég alacsony kamatozású kötvényeinek az összevásárlásával is
Miért kell 8 millió forint per négyzetméterért egy kiváló állapotú székházat újra felújítani? Miért pont most pattant ki ez a botrány? Már most több száz milliárd forintnyi elherdált vagyonról beszélnek, de az adófizetőket sújtó összes kár ennél sokkal nagyobb lehet. Simor Andrással, az MNB korábbi elnökével a Matolcsy-korszak gazdálkodásáról beszélgettünk.
Lesz-e elég pénz költségvetési osztogatásra a 2026-os választásokig?
Mekkora lehet idén az infláció és a gazdasági növekedés? Milyen választói csoportoknak fognak biztosan pénzt osztani? Palócz Évával, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatójával beszélgettünk.
Lehetetlen megmondani, hogy hány külföldi munkavállaló lesz 2025-ben Magyarországon
Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.