Egy ladánybenei méhész 90 kilométerre vándorolt méheinek otthont keresni, de ott is csak szárazságot talált
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
„Eljöttünk újra méheknek vándortanyát nézni, olyan helyre szeretnénk jönni, ahol nagyobb a virágpor mennyisége, mint otthon, Ladánybenén” – kezdi a Facebookra kedden feltöltött videóját Kisjuhász Krisztián, a Kisjuhász Méhészet tulajdonosa.
A méhész a Homokhátság kedvezőtlen viszonyai miatt egy Csongrád megyei árterületre utazott, amit elmondása szerint évekig látogatott, amikor horgásztó állt ott. A helyszínen viszont már csak a kiszáradt tómeder fogadta, és helyi ismerősétől megtudta, hogy „hatalmas problémák vannak Csongrádban, ugyanis a holtágak is kezdenek kiszáradni. Lehet, ez sem olyan hely, ahova érdemes elhozni a méheket”. Mint mondta, „elképesztő, hogy itt, a Tiszától pár száz méterre száradnak ki a tavak”.
Méhpokalipszis
Júniusban mi is beszámoltunk arról, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter szerint az elmúlt 20-30 év legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon, amihez többek között a tömeges téli méhcsaládveszteség, az akácvirágzást megelőző súlyos fagyok és a virágzás során tapasztalt kedvezőtlen időjárás is hozzájárult.
A magyar méhészek 1,2 millió helyett alig 600-700 ezer méhcsaláddal futottak neki az idei szezonnak, ami leginkább a méheket támadó varroa atka elleni hatóanyagokkal szembeni rezisztencia erősödésének köszönhető. Emellett áprilisban az akácerdők több mint fele elfagyott, a virágzás során pedig olyan hideg volt az idő, hogy a növények nem termeltek nektárt. A megtermelt méz nagyját főként Nyugat-Magyarországon állították elő, az ország keleti részén szinte teljes volt a kudarc.
Kisjuhász Krisztián áprilisban a BAON-nak elmondta, utoljára a nyolcvanas években volt ekkora, országosan közel 60 százalékos veszteség – több méhésznél az egyedek akár 80 százaléka is elpusztult, ami egy kisvállalkozás számára gyakran végzetes lehet. Egy méhcsalád értéke az 50 ezer forintot is meghaladhatja, így a károk esetenként milliós nagyságrendben mérhetők.
Bizonytalan jövő
A Magyar Állattenyésztők Lapja szerint miután „június elején a tavaszi, már-már őszi időjárást átmenet nélkül nyári kánikula váltotta fel, a napraforgó szépen fejlődik”, ezért abban bíznak, hogy „kielégítő terméssel ajándékozza meg a méhészeket”.
Kisjuhász Krisztián pedig tovább keresi a megfelelő vándortanyát: „Megyünk tovább, és megpróbálunk ennél jobb helyet keresni a méheknek, mert igazából most elhozom őket 90 kilométerre, hetente háromszor-négyszer eljövök hozzájuk, itt alszok, még másfél hónappal megnyújtom a nyarat, és gyakorlatilag értelme nem lenne, mert itt is ugyanolyan aszály van, mint otthon.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
„Fülünkben hallik a zümmögés, tüdőnk megtelt az édes illattal, és mélyen, nyugodtan alszunk el”
Weiner Sennyey Tibor költő, esszé- és drámaíró azután kezdett méhészkedni, hogy műfordító párjával a 2010-es évek derekán kénytelenek voltak feladni drága pesti albérletüket, és kiköltöztek a szentendrei Kada-csúcs alá.
„Az egész európai méhészágazatban világvége hangulat van”
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint egyre több magyar méhész gondolkodik azon, hogy befejezi.
Keserű jövő vár ránk, ha hagyjuk, hogy kipusztuljanak a méhek
A 6-8 ezer éve háziasított rovarok évente több százmilliárdos hasznot hoznak, és egészen különleges képességekkel rendelkeznek. Az elmúlt két évtizedben méhcsaládok tízezrei váltak köddé világszerte.