Az Antarktisz jégtakarója alatt több száz kanyon található, amelyek közül néhány több mint négyezer méter mély. Ezek a komplex képződmények jelentős szerepet játszanak a globális éghajlatváltozásban és az óceáni áramlásokban, kutatásuk pedig jobb éghajlati modellek és előrejelzések kidolgozásához vezethet – ismerteti cikkében a Week.

Egy a Marine Geology folyóiratban megjelent tanulmány szerint kutatók 332 antarktiszi, víz alatti kanyon térképét készítették el. „Hasonlítanak a világ más részein található kanyonokhoz” – magyarázza David Amblàs, a Barcelonai Egyetem tengeri geotudományi kutatócsoportjának tagja és a tanulmány egyik szerzője. „De általában nagyobbak és mélyebbek, mert a sarki jég hosszú ideig hat rájuk, és a gleccserek hatalmas mennyiségű üledéket szállítanak a kontinentális talapzatra.”

A kanyonok az Antarktisz keleti és nyugati részén jelentősen eltérnek egymástól, keleten bonyolultak, elágaznak és széles, U alakú profiljuk van, míg a nyugati kanyonok rövidebbek és meredekebbek, éles V alakúak. Ez arra utal, hogy a kelet-antarktiszi jégtakaró valószínűleg sokkal régebbi, mint nyugati. „Ezt már az üledékes leletek vizsgálata is sugallta, de a tengerfenék geomorfológiájának vizsgálata során eddig még nem írták le” – kommentál Amblàs.

A tengeralatti kanyonok pontos szerepe eddig ismeretlen volt, mert a tengerfenék kevesebb mint egyharmada van megfelelően feltérképezve. A kanyonok jelentős hatással lehetnek az óceáni áramlásokra, a jég elvékonyodására és a globális éghajlatváltozásra, különösen olyan érzékeny területeken, mint az Amundsen-tenger és Kelet-Antarktisz egyes részei. Szerepük van a világ ökológiai, oceanográfiai és geológiai folyamataiban, mert elősegítik a vízcserét a mélytenger és a kontinentális talapzat között, lehetővé téve, hogy a hideg víz a mélytengerbe áramoljon, és kialakítsa az úgynevezett antarktiszi fenékvizet, amely sűrű, oxigénben gazdag víztömeg. Ugyanakkor fordított folyamatot is végrehajtanak: melegebb óceánvizet szállítanak a tengerből a partvonal felé, ami segít fenntartani és stabilizálni az Antarktisz belsejében található gleccsereket.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Amundi-befektetésekkel Te is részese lehetsz az AI-forradalomnak! (x)

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Rejtélyes rádiójelek érkeztek az antarktiszi jég alól

Vajna Tamás tudomány június 16.

Az ANITA kozmikus részecskedetektor által észlelt jelek „megcáfolják a jelenlegi részecskefizikai ismereteket”.

Káprázatos videó készült egy mélytengeri kalmárfajról, aminek sosem látták még élő példányát

Tóth András tudomány június 11.

Az antarktiszi vizekben élő, rendkívül ritka kalmárfajra egy óriási egybeesésnek köszönhetően bukkantak rá kutatók, akik a SuBastian robot-tengeralattjáróval eredetileg a Weddell-tenger egy másik részét készültek felderíteni.