Az Antarktisz alatt óriási kanyonok rejlenek és nagyon fontos szerepük van
Az Antarktisz jégtakarója alatt több száz kanyon található, amelyek közül néhány több mint négyezer méter mély. Ezek a komplex képződmények jelentős szerepet játszanak a globális éghajlatváltozásban és az óceáni áramlásokban, kutatásuk pedig jobb éghajlati modellek és előrejelzések kidolgozásához vezethet – ismerteti cikkében a Week.
Egy a Marine Geology folyóiratban megjelent tanulmány szerint kutatók 332 antarktiszi, víz alatti kanyon térképét készítették el. „Hasonlítanak a világ más részein található kanyonokhoz” – magyarázza David Amblàs, a Barcelonai Egyetem tengeri geotudományi kutatócsoportjának tagja és a tanulmány egyik szerzője. „De általában nagyobbak és mélyebbek, mert a sarki jég hosszú ideig hat rájuk, és a gleccserek hatalmas mennyiségű üledéket szállítanak a kontinentális talapzatra.”
A kanyonok az Antarktisz keleti és nyugati részén jelentősen eltérnek egymástól, keleten bonyolultak, elágaznak és széles, U alakú profiljuk van, míg a nyugati kanyonok rövidebbek és meredekebbek, éles V alakúak. Ez arra utal, hogy a kelet-antarktiszi jégtakaró valószínűleg sokkal régebbi, mint nyugati. „Ezt már az üledékes leletek vizsgálata is sugallta, de a tengerfenék geomorfológiájának vizsgálata során eddig még nem írták le” – kommentál Amblàs.
A tengeralatti kanyonok pontos szerepe eddig ismeretlen volt, mert a tengerfenék kevesebb mint egyharmada van megfelelően feltérképezve. A kanyonok jelentős hatással lehetnek az óceáni áramlásokra, a jég elvékonyodására és a globális éghajlatváltozásra, különösen olyan érzékeny területeken, mint az Amundsen-tenger és Kelet-Antarktisz egyes részei. Szerepük van a világ ökológiai, oceanográfiai és geológiai folyamataiban, mert elősegítik a vízcserét a mélytenger és a kontinentális talapzat között, lehetővé téve, hogy a hideg víz a mélytengerbe áramoljon, és kialakítsa az úgynevezett antarktiszi fenékvizet, amely sűrű, oxigénben gazdag víztömeg. Ugyanakkor fordított folyamatot is végrehajtanak: melegebb óceánvizet szállítanak a tengerből a partvonal felé, ami segít fenntartani és stabilizálni az Antarktisz belsejében található gleccsereket.
* * *
Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.
Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!
Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Amundi-befektetésekkel Te is részese lehetsz az AI-forradalomnak! (x)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Rejtélyes rádiójelek érkeztek az antarktiszi jég alól
Az ANITA kozmikus részecskedetektor által észlelt jelek „megcáfolják a jelenlegi részecskefizikai ismereteket”.
Káprázatos videó készült egy mélytengeri kalmárfajról, aminek sosem látták még élő példányát
Az antarktiszi vizekben élő, rendkívül ritka kalmárfajra egy óriási egybeesésnek köszönhetően bukkantak rá kutatók, akik a SuBastian robot-tengeralattjáróval eredetileg a Weddell-tenger egy másik részét készültek felderíteni.