A talajlakó mikroorganizmusok kollektív emlékezete segítheti az aszályok átvészelését
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A talaj emlékszik a helyi éghajlati eseményekre, az „örökölt hatásoknak” nevezett komplex mechanizmus részleteinek feltárása hatékony eszközt adhat az agrárszakemberek kezébe – állítja a Nature Microbiology folyóiratban október 30-án megjelent tanulmány.
A Connect Sci (korábban Cosmos Magazine című) tudományos hírportál ismertetője szerint a Kansasi Egyetem kutatói 6 különböző kansasi talajmintát vizsgáltak, hogy meghatározzák miféle kölcsönhatás van a talajlakó mikroorganizmusok és az őshonos növények között, illetve, hogy van-e kapcsolat a talaj mikrobiomja és növények víztelen időszakokban mutatott ellenállóképessége között.
Az már korábban kiderült, hogy a talajélet folyamatait alakító, a környezeti hatásoknak megfelelően az egész rendszer működését módosító baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok közösségének „ökológiai emlékezetében” az ismétlődő aszályok megőrződnek. Amikor a kansasi kutatók RNS-szekvenálást végeztek a növények gyökerein, azt találták, hogy a száraz talaj megváltoztatta a vízfelhasználási hatékonysággal kapcsolatos gének expresszióját. „Az egyik legérdekesebb aspektus, amit láttunk, az volt, hogy a mikrobiális örökség hatása sokkal erősebb volt azoknál a növényeknél, amelyek pontosan azokon a helyeken voltak endemikusak, szemben a máshonnan származó, nemesített haszonnövényekkel” – nyilatkozta a portálnak Maggie Wagner, a kutatócsoport vezetője, aki szerint mindennek oka a közös koevolúció.
A kutatók azonosították azt a nikotianamin-szintáz enzimet kódoló gént, amely a növényi vasfelvételben játszik kulcsszerepet, és amely a növényi szárazságtűrő-képességet is meghatározza. Kiderült, hogy ennek a génnek a kifejeződését a talajlakó organizmusok befolyásolják. A vizsgált növények (kukorica és egy Kansasban honos pázsitfűféle) „szárazságra adott reakciója a mikrobák memóriájától függött”, fogalmaztak a kutatók.
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt évszázad mezőgazdálkodása és az urbanizáció jelentős, akár vissza sem fordítható károkat okoz, a mindennek ellenállónak gondolt talajlakó mikroorganizmusok nagyon is sérülékenyek, a talajélet öngyógyító mechanizmusait pedig könnyedén tönkre lehet tenni.