Hidrotermális kürtők nélkül élet sem lehet a Jupiter Europa holdján

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Mégsem tűnik túlzottan lakhatónak az Jupiter Europa holdja egy friss kutatás szerint. Az égitest, ami jégkérge alatt egy felszín alatti globális óceánt hordoz, sokáig az egyik legígéretesebb célpontnak számított a Naprendszerben a földön kívüli élet kutatása szempontjából – írta meg kedden a Reuters.

Paul Byrne, a Washingtoni Egyetem (St. Louis) bolygókutatója és kollégái azt vizsgálták, hogy a 3100 kilométer átmérőjű Europa óceánjának aljzatán milyen tektonikai és vulkanikus folyamatok mehetnek végbe. „A Földön a tektonikus aktivitás, köztük a repedések és vetődések friss kőzetfelszíneket nyitnak meg a környezetnek, ahol elsősorban víz részvételével zajló kémiai reakciók olyan anyagokat hoznak létre, mint a metán, amit a mikrobiális élet fel tud használni” – mondta Byrne a hírügynökségnek.

A kutatók a hold mérete, kőzetmagjának összetétele és a Jupiter Europára gyakorolt gravitációs hatása alapján a Nature Communications folyóiratban január elején közölt tanulmányukban arra jutottak, hogy a tengeralzaton nincsenek aktív vetődési folyamatok – ehhez ugyanis túl szilárd a kőzetréteg.

Ha ez beigazolódik, akkor azt jelentheti, hogy az Europán a korábbi elképzelésekkel szemben nincsenek tenger alatti vulkánok és a földi óceánok fekete füstölgőihez hasonló hidrotermális kürtők.

A 1990-es évek végén így képzelték el az Europa hidrotermális kürtőkkel tarkított óceáni aljzatát és annak felderítését
Illusztráció: NASA

Byrne szerint tektonikus aktivitás nélkül az élethez szükséges anyagokat előállító kémiai reakciók nehezebben indulhatnak be, és maradhatnak fenn hosszabb távon, ami az Europa aljzatát az életnek barátságtalan környezetté teheti.

Ez az elmúlt egy hónapban a második olyan kutatás, ami csökkenti annak az esélyét, hogy az Europa óceánjában életre bukkanhatunk. Egy, az amerikai űrügynökség Juno űrszondájával végzett mérés alapján kutatók decemberben arra jutottak, hogy a hold vastag, közel 29 kilométeres jégkérge szinte teljesen elzárja a belső óceánt a felszíntől. Ez nemcsak az életnyomok észlelését nehezítheti meg, hanem azt is, hogy a világűrből – például meteorit becsapódásokon keresztül – friss anyagok érjék el az óceánt.

A NASA Europa Clipper szondája elhalad az Europa mellett, háttérben a Jupiterrel (illusztráció)
Illusztráció: NASA/JPL-Caltech

A NASA 2024-ben az utóbbi idők egyik legambiciózusabb űrszondás küldetését indította az Europához, a Europa Clippert. A 2030-ban megérkező, 5,2 milliárd dolláros költségű szonda célja annak felderítése, hogy a hold óceánjában adottak-e az élet létezéséhez szükséges feltételek.