14 400 évvel ezelőtt egy farkaskölyök egy gyapjas orrszarvúból falatozott Északkelet-Szibériában, mielőtt elpusztult. A gyapjas orrszarvú megemésztetlen maradványaiból kutatók most meghatározták az állat genomját, ami fajának egyik utolsó példánya volt a Földön – írta meg szerdán a Reuters.

Sólveig M Guðjónsdóttir, a stockholmi Paleogenetikai Központ evolúció genetikusának és kollégáinak kutatása betekintést ad a több százezer éven át Európában és Ázsiában élt, vastag bundával borított gyapjas orrszarvúak sorsába. „Ez egy nagyon menő eredmény” – mondta a kutatásban résztvevő Love Dalén, a Paleogenetikai Központ kutatója.

A Genome Biology and Evolution folyóiratban szerdán közölt gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) genomját a kutatók két másik szibériai gyapjas orrszarvúéval hasonlították össze.

„Ez a kutatás azt demonstrálja, hogy ki lehet nyerni egy jó minőségű genomot rosszul megőrződött maradványokból is, amik a faj történetének kulcsfontosságú időszakából származnak” – mondta Gudjonsdottir.

A gyapjas orrszarvú genomja nem mutatja beltenyészet jeleit, ami a populációi egyedszámának hanyatlására utalna. Korábbi kutatások alapján a növényevő az utolsó eljegesedés végén, 14 000 évvel ezelőtt hallhatott ki, néhány száz évvel azután, hogy a most vizsgált egyed élt. Ez a kutatók szerint arra utalhat, hogy a faj kihalása gyorsan következett be, 13-14 ezer évvel ezelőtti melegebb periódusban, a Bølling–Allerød interstadiálisban.

„Mivel az emberek már 15 000 évvel a kihalása előtt jelen voltak a régióban, anélkül, hogy ez az egyedszám megfogyatkozásához vezetett volna, azt gondoljuk, hogy egy jól ismert, 14 ezer évvel ezelőtti felmelegedés lehet a valószínűbb magyarázat a kihalásra” – mondta Dalén.