Az Alzheimer-tesztek többet és mást is megmutathatnak, nemcsak a kór jelenlétét

február 27.
tudomány

Az Alzheimer-kór egy súlyos agyi betegség, amely lassan tönkreteszi a memóriát és a gondolkodási képességet. Az Alzheimer-kóros emberek agyában bekövetkező egyik fontos változás a tau nevű fehérjéhez kapcsolódik.

Egészséges agyban ez segít stabilan tartani az idegsejteket és biztosítja azok megfelelő működését. Alzheimer-kór esetén azonban a tau-fehérjék elveszítik normális alakjukat, csomókat képeznek az agysejtek belsejében, ezek pedig terjednek az agyban, károsítva, végül elpusztítva a sejteket.

A változások kimutatására az egyik fontos képalkotó eszköz a PET, azaz a pozitronemissziós tomográfia. A vizsgálat kis mennyiségű, biztonságos radioaktív anyagot használ, amely bizonyos fehérjékhez kötődik az agyban.

A vizsgálat során készült képek megmutatják, hol helyezkednek el ezek a fehérjék, mintegy láthatóvá teszik a folyamatot. A tudósok azonban felfedezték, hogy a PET-vizsgálatokban leggyakrabban használt anyag, a flortaucipir, nem mindig kizárólag a tau-fehérjéhez kötődik, előfordul, hogy más agyi struktúrákhoz is kapcsolódik.

Ez azt eredményezheti, hogy a vizsgálat akkor is jelet mutat, amikor nem a tau a fő ok, különösen olyan agyi rendellenességek esetén, amelyek szintén kóros fehérjelerakódásokkal járnak.

A probléma jobb megértése érdekében a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói részletes vizsgálatot végeztek. Olyan módszert alkalmaztak, amely ötvözi az élő betegek agyi felvételeit a halál utáni agyszövet gondos vizsgálatával. A képalkotó eredményeket hasonlították össze az agy ugyanazon területein található tényleges szövettani elváltozásokkal – az erről szóló tanulmány az Acta Neuropathologica folyóiratban jelent meg.

Fejlett elemzési módszerek és AI segítségével a kutatók nagyon precízen egymáshoz illesztették a felvételeket és a szövetmintákat. Az agy több ezer apró pontját hasonlították össze egyenként, ami jóval részletesebb képet adott, mint a korábbi vizsgálatok. Megnézték a kóros tau mennyiségét, a vaslerakódások jelenlétét, valamint az asztrociták – az agy speciális támasztósejtjei – által kiváltott gyulladás jeleit. Ezek a sejtek akkor aktiválódnak, amikor az agyat stressz vagy sérülés éri.

Az eredmények azt mutatták, hogy egyes embereknél – főként azoknál, akik nem Alzheimer-kórban szenvednek – a képalkotó jel inkább a vas vagy a gyulladás jelenlétével függött össze és nem a tau-fehérjével. Ez megmagyarázza, miért tűnnek egyes felvételek zavarosnak vagy mutatnak váratlan eredményeket, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a tau PET-vizsgálatok haszontalanok. Ha tudjuk, hogy más tényezők is befolyásolhatják a jelet, az orvosok megalapozottabb döntéseket hozhatnak a betegek állapotáról.

A vizsgálat abban is segíthet, hogy a jövőben olyan jobb jelölőanyagokat fejlesszenek ki, amelyek kizárólag a tau-fehérjéhez kötődnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: