Kiderült, hogy az emlősöket nem lehet a végtelenségig klónozni
Japán kutatók két évtizednyi kísérletezés után bebizonyították, hogy az emlősöket nem lehet a végtelenségig újra és újra klónozni. Az egereken végzett vizsgálat során kiderült, hogy az 58. generációnál bekövetkező genetikai összeomlás megállíthatatlanul a vérvonal kihalásához vezet.
A Jamanasi Egyetem kutatócsoportja több mint húszezer kísérlet és 1200 egér létrehozása után jutott el a tudomány és a biológia végső határaihoz. Vakajama Teruhiko professzor, aki már az első egér 1997-es klónozásánál is ott bábáskodott, elárulta, hogy eredetileg abban bíztak, hogy a folyamat a végtelenségig fenntartható lesz. Kezdetben úgy tűnt, a technológia egyre hatékonyabbá válik, ám a 25. generáció környékén egy váratlan és kritikus fordulat következett be.
A kutatók megfigyelték, hogy a klónok klónozása során a káros genetikai mutációk generációról generációra halmozódtak fel a sejtekben, és a 26. generációtól kezdve jelentősen romlott a klónozott egerek túlélési esélye. Mire eljutottak az 57. generációig, már csak az egerek 0,6 százaléka élte túl a procedúrát, de a túlélők a felhalmozódott mutációk ellenére teljesen egészségesek maradtak.
Aztán jött az elátkozott 58. generáció, amely tagjainak utódai már kivétel nélkül elpusztultak a születésük után nem sokkal. A genetikai elemzések kimutatták, hogy ezek az állatok háromszor több mutációt hordoztak, mint a természetes úton született társaik, ráadásul gyakran hiányzott náluk az egyik X-kromoszóma is.
A kísérlet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az emlősöknél az ivaros szaporodás nélkülözhetetlen a hosszú távú túléléshez, mivel ez az egyetlen módja a genetikai hibák természetes kiszűrésének.
Bár az eredmények szertefoszlatták a Star Wars-szerű klónhadseregekről vagy a húsukért tenyésztett állatok örökké frissen tartható állományairól szőtt álmokat, a kutatók nem adják fel a munkát. Jelenleg olyan kíméletes módszereken dolgoznak, amelyekkel veszélyeztetett fajok DNS-ét gyűjthetnék be akár vizeletből vagy ürülékből is, hogy legalább az eltűnés szélén álló állatokat visszahozhassák a szakadék széléről.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Tízezer év után visszahozták az élők sorába az óriásfarkast
Egy kis ősi DNS, egy kis klónozás, egy kis génszerkesztés, és kész is vannak az óriásfarkasbébik. A tudósok kétkedve fogadják a több mint tízezer éve kihalt faj feltámasztásának hírét, de a dallasi Colossal Biosciences már a dodó és a mamut „újjáélesztésén” ügyködik.
Kínai kutatók sikeresen klónoztak egy rézuszmajmot
Először sikerült klónozni a fajt, amit az emberéhez hasonló genetikai tulajdonságai miatt gyakran használnak a gyógyszerkísérletekben.
Szupertejelőket klónoztak Kínában, állítólag még ezer példányt gyártanak a közeljövőben
A három újszülött jól van, ha felnőnek, a várakozások szerint évente 18 tonna tejet termelnek majd és hozzásegítik a kínai tejipart, hogy leváljon a nyugati importról.
Morzsa kutyám, hegyezd füled, klónt csináltatok belüled!
A milliomosok körében egyre nagyobb divat a háziállatok klónozása: egy macskaklón 10, egy kutyaklón 17, egy lóklón 28 millió forintba kerül. Az állatjóléti szervezetek szerint inkább a menhelyekről kellene örökbe fogadni.
Veszélyeztetett állatfajt klónoztak tudósok
A csaknem kihalt feketelábú görény megmaradt populációi mindössze 7 őstől származnak, ezért az utódok nem elég ellenállóak. Kutatók ezért nyúltak vissza az 1988-ban elpusztult nőstény, Willa génjeihez. A jövőben nem kizárt, hogy kihalt fajokat is vissza tudnak hozni az életbe.