Összesen 61,8 millió dollárral támogatja a három nagy jelentőségű vakcinafejlesztő szervezet munkáját – a Modernát, az Oxfordi Egyetemet és a Nemzetközi AIDS-vakcina-kezdeményezést (IAVI) – a Járványügyi Felkészültségi Innovációs Koalíció (CEPI), hogy rövid időn belül gyártsák le a Bundibugyo Ebola-vírus elleni oltóanyagot. Mindez azért is sürgető, mert a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Ugandát érintő járvány több mint száz halálos áldozatot szedett, amióta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május közepén nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította, és az esetszám továbbra is nő. A járványhelyzet kezelhetetlenségéhez hozzájárult az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) megszüntetése és az ország WHO-ból történő kilépése is, ami szakember-, ápoló- és eszközhiányhoz vezetett.

Bár Kelet-Afrikában már 1976 óta rendszeresen küzdenek a Zaire-vírus okozta ebolajárványokkal, a mostani járványért a Bundibugyo-vírus a felelős, amire eddig összesen kétszer volt példa a térségben. Ez a vírus az ebola kevésbé halálos formája, azonban jóval ritkábban fordul elő, mint a Zaire-vírus, ezért az oltás előállítása is hosszabb ideig tart. A Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 17 ebolajárványt regisztráltak. A mostanit megelőző „két BVD-járvány halálozási aránya – amelyeket Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban jelentettek – 2007-ben és 2012-ben, rendre 30 és 50 százalék volt” – írja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos oldalán.

Azonban úgy tűnik, hogy a mostani járvány az eddigieknél is nagyobb léptékű lehet, ugyanis a Bundibugyo eddig 900 gyanús fertőzéses esetet és több mint 220 gyanús halálesetet okozott június elejéig. Ráadásul a bejegyzett esetek száma is növekszik: a Kongói Demokratikus Köztársaságban június 10-ig 676 megerősített fertőzéses és 136 halálesetet jelentettek. Bár a WHO friss jelentése szerint a járvány továbbra is főként Ituri tartományban koncentrálódik, ami a megerősített esetek 93 százalékát, azaz 629 esetet jelent, 17,3 százalékos halálozási aránnyal, június 8-a óta fokozatos földrajzi terjedés tapasztalható. A járvány megfékezése és a terjedés lehetséges irányainak megállapításához a legfontosabb lépés a hatósági kontaktazonosítás. Három tartományban összesen 5768 kontaktot azonosítottak és követnek nyomon (Ituri: 4703, Észak-Kivu: 841, Dél-Kivu: 224), ami azért aggasztó eredmény, mert ezek a tartományok határosak a környező országokkal, Ruandával, Burundival és Ugandával is.

Ugandában június 8-ig 19 megerősített megbetegedéses esetet regisztráltak, amik közül kettő halálos végkimenetelű volt, írja a WHO. A BVD gyors terjedését mutatja, hogy június 2-án a KDK-ban 344 megerősített esetet, köztük 60 megerősített halálesetet, Ugandában pedig 15 megerősített esetet, köztük egy halálesetet regisztráltak. Bár Ugandában jóval alacsonyabbak a bizonyítottak ebola-fertőzéses esetek statisztikái, mint a KDK-ban, a hatóságok itt is végeznek kontakt-nyomonkövetést: a június 11-én nyilvántartott 820 kontakt közül összesen 409 kontakt áll aktív nyomon követés alatt, és 394 kontakt már letöltötte a 21 napos megfigyelési időszakot. Az olyan biztonsági lépések, mint a kontaktkutatás azért is kulcsfontosságúak, mert a nem megfelelő karanténintézkedések és a hiányos beavatkozások mellett 65 százalék az esélye annak, hogy az esetszám a következő három hónapban 20 ezerre emelkedjen.

A vakcinafejlesztők versenyt futnak az idővel

Bár a megelőző intézkedések is fontosak, a fő cél a hatékony oltóanyag kifejlesztése. A vakcinafejlesztéssel foglalkozó nemzetközi szervezet, a CEPI három ígéretes Bundibugyo-vírus elleni vakcinajelöltbe fektetett be, mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. A CEPI a védőoltás kifejlesztésére többek között a nonprofit kutatószervezetet, az IAVI-t kérte fel, ami a Texasi Egyetem orvosi részlegével is együttműködik. A CEPI az IAVI kutatóinak legfeljebb 3,2 millió dollárt juttatott a vakcinafejlesztés első fázisára, amikor a kutatók a mester-vírustörzs-készletet, vagyis a vakcina gyártásához szükséges kiinduló anyagot készítik elő.

Ugyanebben a szakaszban elkezdődik a vírustörzs tesztelése is egy, a Texasi Egyetem orvosi részlegén kialakított korábbi eljárással. Ez az eredetileg kifejlesztett anyag felhasználásával történik: „a vakcinajelölt az rVSV vakcinaplatformot alkalmazza, amelyre egy már engedélyezett és a WHO által előminősített, a Zaire ebolavírus elleni védőoltás is épül” – írja a CEPI. Az rVSV vakcinaplatform jelentősége, hogy az ezen alapuló vakcina egy dózis oltás után is képes védettséget biztosítani. Az IAVI New Jersey állambeli Jersey Cityben található Vakcinatervezési és Fejlesztési Laboratóriumában már megkezdte a klinikai vizsgálatok előkészítését.

Ezzel egy időben a CEPI 8,6 millió dollárral támogatta az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztését is, amit az egyetemmel együttműködő Indiai Szérumintézetben (SII) fognak legyártani. Az összeg a preklinikai vizsgálatok és egyéb fejlesztési tevékenységek támogatására szolgál, ami után az Oxford/AstraZeneca covidvakcina alapját is képező ChAdOx1 platform továbbfejlesztése, a vakcina első fázisú vizsgálata és a mestervírustörzs-készlet létrehozása következik majd. A vakcinafejlesztés sürgőssége miatt a CEPI az egyik legnagyobb oltóanyagfejlesztő cégnek, a covidoltások elkészítésében is részt vevő Modernának legfeljebb 50 millió dolláros pénzügyi segítséget biztosított. A vakcinafejlesztés az Oxfordi Egyeteméhez hasonlóan a cég már meglévő, a covidjárvány során sikerrel alkalmazott, mRNS-alapú platformjával kifejlesztett vakcinajelöltjének tesztelésével, majd a nagy mennyiségű gyártással folytatódik.

Nehézkes a karanténintézkedések betartatása

Richard Hatchett, a CEPI vezetője szerint a BVD elleni vakcinák néhány hónapon belül készen állhatnak a klinikai vizsgálatokra, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „a vakcinafejlesztés kiszámíthatatlan lehet, és a Kongó keleti részén fennálló nehéz biztonsági helyzet bonyolulttá teszi a vizsgálatokat”. Vakcina híján a hatóságok elsődleges célja, hogy megfékezzék a Bundibugyo-vírus rohamos terjedését, ezért a WHO együttműködik a KDK és Uganda egészségügyi hatóságaival is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kontinensszintű választervet valósítanak meg, adományozókat vonnak be, további erőforrásokat mozgósítanak a kritikus finanszírozási hiányosságok kezelésére és a válaszintézkedések fenntartására az érintett és veszélyeztetett területeken – írja a WHO.

A vírus terjedésének hatékony megfékezését akadályozza, hogy az ebolajárvány a térség legsűrűbben lakott területén, az afrikai Nagy-tavak régiójában burjánzik, ahol gyakorlatilag lehetetlen lezárni a tranzitútvonalakat a közép-afrikai országok között. A korábbi tapasztalatok alapján a nagyon szigorú intézkedések is kontraproduktívnak bizonyultak, ugyanis a személyforgalmat átterelték illegális, ellenőrizetlen útvonalakra, és a humanitárius műveletek végrehajtását is hátráltatták. A Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vakcinák kifejlesztésééig a „koordinált határokon átnyúló megfigyelés, az összehangolt jelentési rendszerek, a gyors információmegosztás és a szomszédos országok közös vizsgálatai” jelentik a hatékony járványkezelést.

Az USA kihátrált az afrikai egészségügy támogatásából, az EU kompenzál

Az egészségügyi intézmények munkája és a regionális szinten összehangolt megelőzés nem zajlik olyan gördülékenyen , mint a korábbi ebolajárványok kezelésekor. Ez az egészségügyi szervezetek vezetői szerint annak az eredménye, hogy a Trump-adminisztráció az utóbbi néhány évben jelentősen csökkentette a humanitárius és egészségügyi szervezetek támogatását. „Az évek óta tartó alulfinanszírozottság és a közelmúltbeli forráscsökkentések miatt számos egészségügyi intézmény nem rendelkezik megfelelő védőfelszereléssel, megfigyelési kapacitással vagy azzal az első vonalbeli támogatással, ami a gyors és biztonságos reagáláshoz szükséges” – idézi a Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) Heather Reoch Kerrt, a szervezet kongói országos igazgatóját.

A Trump-kormányzat felszámolta az USAID-et, leépítéseket hajtott végre az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központjánál (CDC), kiléptette az Egyesült Államokat a WHO-ból, és jelenleg is csökkenti a Kongói Demokratikus Köztársaságnak és Ugandának nyújtott egészségügyi támogatást, ami az ebolajárvány megfékezését szolgálta. A korábban a USAID-ben dolgozó szakemberek támogatására létrehozott Aid Transition Alliance társalapítója, Susan Reichle a STAT-nak adott interjújában elmondta, hogy „a USAID teljes KDK-ra fordított költségvetése körülbelül 1 milliárd dollár volt, és ennek jelentős része humanitárius segítségnyújtásra ment. Csak a USAID egészségügyi irodájában 40 ember dolgozott országszerte. Ezek az emberek már nem léteznek ebben a rendszerben”.

Az USA fejlődő országok egészségügyi szolgáltatásaiban betöltött szerepének meggyengülését az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy válságkezelési stratégiáinak hiánya is jól tükrözi. „Több kollégája szerint Kennedy úr kevés érdeklődést mutat a minisztériuma munkájának részletei iránt. Ehelyett szerintük egyetlen célra összpontosít: legfontosabb prioritásaira, köztük az élelmiszer-ajánlásokra és a növényvédőszer-kitettségre, valamint olyan bizonyítékok keresésére, amelyek alátámasztják régóta vallott nézeteit arról, hogy a vakcinák károsak” – írja a New York Times. Az USA támogatásának hiányát az Európai Unió próbálja pótolni: múlt héten Hadja Lahbib válságkezelési biztos bejelentette, hogy az EU további 16,5 millió eurós támogatást nyújt az ebolajárvány megfékezésére, és 5 millió euró értékben tesztelő berendezéseket is biztosított a térség egészségügyi intézményeinek.

Bár a helyi hatóságok és az egészségügyi szervezetek folyamatosan próbálják visszafogni a BVD terjedését, a járvány megfékezésének leghatékonyabb eszköze az oltóanyag lesz majd. Azonban a legígéretesebb eljárások is hónapok múlva kerülhetnek a helyi kórházakba, így valószínűleg nyáron is tovább nő majd a Bundibugyo okozta megbetegedések és halálesetek száma. Az USA-ból érkező rendszeres támogatások nélkül a KDK és Uganda is nehéz helyzetben van, ami már abból is látható volt, hogy milyen későn észlelték a vírus feltűnését.