Tíz éve ül a halálsoron egy férfi, akiről áltudományos agykutatás mondta ki, hogy hajlamos az erőszakra
Egy hírhedt amerikai idegtudós, Kent Kiehl már két évtizede érvel amellett, hogy az agyi képalkotó vizsgálatok képesek azonosítani a bűnözésre hajlamos egyéneket, és kutatásai vitatott módon beépültek abba a gyakorlatba, ahogy az amerikai bíróságok a főbenjáró bűncselekményeket kezelik. A Guardian most hosszú cikkben mesélte el a történetét: először 2009-ben került országos figyelem középpontjába, amikor a bíróság előtt tanúskodott arról, hogy a sorozatgyilkos Brian Dugan agya „elsorvadt” állapotot mutat, és a férfi a legsúlyosabb klinikai pszichopátia jeleit hordozza. Az Új-Mexikói Egyetemen kutató Kiehl a bűnügyi agykutatás első számú reklámarcává vált: ezer számra tartott előadásokat szövetségi bíráknak, és mobil MRI-gépet küldött börtönökbe szerte az országban.
2005 és 2015 között több mint 2800 bírói ítéletben jelentek meg agyi képek bizonyítékként, köztük az összes halálbüntetéssel járó per mintegy 25 százalékában. A kritikusok azonban azt állítják, hogy következtetései messze meghaladják a valódi tudományos alapokat: Satrajit Ghosh, az MIT idegtudósa szerint a bűnözői magatartás agyi képalkotással való előrejelzése az „extrém sci-fi” kategóriájába tartozik, Stephen Morse, a Pennsylvaniai Egyetem jogkutatója és Kiehl egykori munkatársa szerint pedig az idegtudós alaptalanul tulajdonít hatalmas jelentőséget az agyvizsgálatoknak.
Ennek a vitatott tudománynak a következményei talán a legszemléletesebben Amos Joseph Wells III esetében mutatkoznak meg, aki egy fekete bőrű férfi a texasi Fort Worth-ből, és 2016 óta van a halálsoron. Wellst bűnösnek találták terhes barátnője, annak édesanyja és fiatalabb testvére meggyilkolásában – ezeket a bűncselekményeket ő sem tagadta –, ám ügyvédei, hogy elkerüljék a halálos ítéletet, felbérelték Kiehl Mindset nevű magáncégét, hogy a védelmet arra az érvre alapozzák, miszerint Wells biológiailag hajlamos az erőszakos viselkedésre. A Mindset szakértői Wells agyi képalkotó vizsgálatairól és genetikai összetételéről tettek tanúvallomást, ahol például kapcsolatot mutattak be egy MAO-A nevű génváltozatot és a fekete férfiak erőszakos viselkedése között – ezt az összefüggést a genetikusok szerint már a tárgyalás idejére is széles körben megcáfolták. A stratégia azonban tragikusan visszaütött: az ügyészség épp erre alapozta a saját érvelését, miszerint Wells örökre veszélyes marad, és végül az esküdtszék halálra ítélte a férfit.
A Wells perében bemutatott bizonyítékok tudományos és etikai problémái rendkívül súlyosak. Marcus Feldman stanfordi genetikus szerint az egyes géneket az emberi viselkedéssel összekötő tanulmányokat már 2016-ban elavultnak tartották. Az egyik szakértő tanú Kevin Beaver kriminológus munkáira hivatkozott, amit a fehér felsőbbrendűséget hirdető körökben szokás ünnepelni, mivel azt sugallja, hogy az MAO-A-változattal rendelkező fekete férfiak hajlamosabbak az erőszakos viselkedésre. De van itt egy mélyebb etikai csapda is: mivel a rendszerszintű rasszizmus miatt eleve aránytalanul sok fekete és latin-amerikai bűnöző ül az amerikai börtönökben, az ott végzett agyvizsgálatok is túlnyomórészt őket érintik. Ez azt a hamis látszatot kelti, mintha a színes bőrűek agyszerkezete hajlamosítana az erőszakra – miközben csupán arról van szó, hogy a részrehajló igazságszolgáltatás eleve őket juttatta rács mögé. Oliver Rollins szociológus szerint ez a bűnügyi idegtudományban „feloldhatatlan ellentmondást” jelent. Kiehl egyik 2018-as tanulmányát vissza is vonták egy cambridge-i tudományos folyóiratból, miután az állítólagos eredmények nem bizonyultak helytállónak.
Wells jelenleg is a halálsoron van, és az őt képviselő ügyvédi iroda a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, azzal érvelve, hogy a tárgyalást a férfi alkotmányos jogait sértő, áltudományos és rasszista érvek torzították el. Idén januárban az NAACP polgárjogi szervezet, 29 tudós és ügyvéd, valamint két amerikai egyetem jogi karának képviselői közös beadványt nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnak Wells érdekében. Ügyvédje, Matthew Kutcher tömören fogalmazta meg az alapvető problémát: „Ha azt mondja valaki az esküdtszéknek, hogy egy fekete bőrű férfi genetikailag erőszakra van programozva, azzal arra hívja fel őket, hogy rasszista sztereotípiákon keresztül lássák őt, ne egyénként.”
Kiehl, aki 2005 óta több mint 41 millió dollárnyi finanszírozást kapott az orvosi és egészségügyi kutatásokat támogató amerikai szövetségi ügynökségtől (NIH), valamint továbbra is működteti a Mindsetet, láthatóan nem kíván hátrébb lépni: legutóbb 2023-ban volt társszerzője egy, a bűnözők agyának szerkezetéről szóló tanulmánynak. Azóta korábbi kollégái, köztük Jolie Brams pszichológus is felszólalt Kiehl ellen. „Soha, de soha nem láttam még olyan védelmet, amelynek 90 százaléka egy megalapozatlan elméletből állt” – mondta Brams.
Wells fellebbezése jelenleg is a Legfelsőbb Bíróság előtt van, az idő pedig fogy. A férfi halálbüntetésének eltörlése érdekében küzdő tudományos közösség nem azt vitatja, hogy a férfi szörnyű bűntetteket követett el, amiért bűnhődnie kell, de az igazságos eljárást, ahogy minden polgár, ő is megérdemelte volna. Ha a bíróság helybenhagyja az ítéletet, azzal zöld utat adhat egy olyan veszélyes precedensnek, amely a vádlottakat nem a tetteik, hanem a származásuk és a biológiájuk alapján bélyegzi meg javíthatatlan szörnyetegekként.
Kapcsolódó cikk:
A pszichopátia jeleit kereste, és legnagyobb megdöbbenésére a saját agyában talált rájuk
James Fallon amerikai neurobiológus véletlenül jött rá, hogy agya csökkent aktivitást mutat az empátiáért és erkölcsökért felelős területeken. A kutató szerető családjának köszönheti, hogy proszociális pszichopataként nem vált belőle gyilkos. Fallon könyve nemrég jelent meg magyarul.
Humánus kivégzési módszernek szánták, mégis pokoli kínokat okoz a méreginjekció
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy csendes elalvás helyett perceken át tartó fuldoklást és szenvedést eredményez az emberségesnek tartott kivégzési módszer. Az USA-ban több elítélt azt kéri, hogy inkább állítsák kivégzőosztag elé, de a Legfelső Bíróság szerint minden a legnagyobb rendben.
Fiáth Titanilla: A szabadságtól való megfosztás önmagában is büntetés, nincs szükség extra szenvedésre
Mi a különbség egy magyar, egy amerikai és egy kolumbiai börtön között, és mennyit segít a fogvatartottakon a pszichológus? Erről kérdeztük az ELTE oktatóját, aki börtönpszichológusként mindhárom rendszert megismerte.