Több száz jégkorszaki rajzot találtak egy katalóniai barlangban
A katalóniai Cova de la Font Major barlangban 280 paleolitikus motívumot azonosítottak régészek, köztük 55 állatábrázolást. A leletegyüttes az Ibériai-félsziget mediterrán térségének harmadik legnagyobb ismert őskőkori barlangművészeti találata. A kutatók lovakat, szarvasokat, kecskéket, őstulkokat és egy medvét ábrázoló véseteket is dokumentáltak, de a falakon számos geometrikus és egyéb, nonfiguratív motívum is található.
A barlangot 1957-ben nyitották meg a látogatók előtt, 1993-ban pedig turisztikai látványossággá alakították, vagyis legalább 33 éve turisták ezrei haladnak el közvetlenül a kutatók által később azonosított alkotások előtt, anélkül, hogy felismerték volna azok jelentőségét. A felfedezésre 2019. október 30-án, egy régészeti feltárás során került sor: Josep Maria Vergès Bosch, a katalán Humán Paleoökológiai és Társadalmi Evolúciós Intézet kutatója olyan véseteket vett észre, amelyek őskori eredetre utaltak. Az eredményeket most az Antiquity folyóiratban közölték.
A kutatók szerint a motívumok stílusjegyei alapján számos ábrázolás a Magdaléniát megelőző paleolitikus időszakhoz köthető, vagyis a barlang az európai jégkorszaki művészet eddig kevéssé ismert mediterrán hagyományáról is árulkodik. A teljes leletegyüttes pontos kora azonban még nem tisztázott, egyes, több száz hurkos vésetből álló motívumok eredete például továbbra is kérdéses.
Kapcsolódó cikkeink:
Eddig nem ismert őskori állatábrázolásokat tesz láthatóvá egy egyszerű 3D-s módszer
Madridi kutatók az észak-spanyolországi La Pasiega barlangrendszerben feltárt sziklafestményekről készítettek sztereofotókat.
Kőkorszaki jelnyelvet ábrázolhatnak a Gargas-barlangok kézrajzai
A kutatók korábban úgy gondolták, hogy a barlangrajzok megcsonkított vagy sérült kezeket ábrázolnak, egy friss kutatás szerint viszont lehet, hogy a rajzokról nem hiányoznak az ujjak, hanem jelzéseket festettek a falra az őskőkori művészek.
Festékkel csinosították ki a barlangjukat a neandervölgyiek Spanyolországban
Pirosra festették a cseppköveket az Ardales-barlang neandervölgyi lakói vagy látogatói hatvanezer évvel ezelőtt, ha pedig megkopott a kövek színe, újra befestették őket. A motívumok húszezer évvel régebbiek, mint a korábban legősibbnek tartott barlangrajzok.
Ez a 44 ezer éves vadászjelenet az eddigi legősibb barlangrajz
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.